Van néhány új fogalom – mint a releváns állítás, eredendő kockázati tényezők, spektrum –, ám ezek csak kihangsúlyoznak bizonyos elemeket, céljuk a kockázatbecslés segítése, de a lényegen nem változtatnak. A kockázatbecslés változatlanul az eredendő kockázat – ellenőrzési kockázat – lényeges hibás állítás kockázata szigorú logikájára épül, vagyis e téren még követhetjük a megszokott logikát.
A lényeges hibás állítások kockázatának azonosítása és felmérése során továbbra is meg kell határoznunk, hogy azok
A standard felülvizsgálata előtti szemléletben megállapítottuk a jelentős (kritikus) területeket, és azok minden állítására könyvvizsgálati bizonyítékot kellett szereznünk az audit során. Az új megközelítés szerint a kockázatok és az állítások vannak a középpontban, azokat keressük. Ezek azonosításához persze alaposan meg kell ismernünk a gazdálkodó egység működését, környezetét – a felülvizsgált standard ugyanis erre az eddiginél nagyobb hangsúlyt is helyez. Ha egy állításban lényeges hiba kockázatát azonosítjuk (tehát az releváns állítás), legyen az például a készleteknél az Értékelés, akkor az Értékeléshez kapcsolódó eljárásokat kell megtervezni és elvégezni annak érdekében, hogy az azonosított kockázathoz tartozó lehetséges hibát kizárjuk vagy feltárjuk.
Miben könnyíti meg a munkánkat egy jó szoftver a kockázatok azonosításában, felmérésében és az elvégzendő vizsgálatok, feladatok kijelölésében?
A tervezés felfűzhető egy egyszerű folyamatra:
Természetesen akkor is el kell készíteni a munkaprogramot, ha egy adott területen nem azonosítottuk lényeges hibás állítás kockázatát, azaz a számlaegyenleg, ügyletcsoport, közzététel nem válik jelentőssé. Ha a sor „csak” lényeges (azaz meghaladja a végrehajtási lényegességet), akkor is vannak olyan alapfeladatok, amelyek egy megfelelően felkészített programmal automatizáltan kiválasztásra kerülnek. Ha nem jelentős és nem lényeges a vizsgálati terület (ügyletcsoport, számlaegyenleg, közzététel), akkor a standardban nem szerepel semmilyen követelmény vele kapcsolatban, tehát elvileg nem kell vizsgálni, de a könyvvizsgáló – szakmai megítélése alapján - dönthet úgy, hogy mégis elvégez bizonyos alapvető eljárásokat, tehát a munkaprogramban erre a területre is jelölhet ki feladatokat.
Ettől az évtől kezdve sokkal nagyobb hangsúlyt kapott az IT-alkalmazások és az IT-környezet, valamint az információs rendszerek és kommunikáció megismerése, hiszen a számítástechnika szerepének változása miatt komplexebbek már a követelmények. A mélyebb megismerés előnye, hogy ezen keresztül azonosítani tudjuk az IT-használatból eredő kockázatokat, illetve az ezeket kezelő IT-kontrollokat. Ez a folyamat pozitívan befolyásolja a könyvvizsgálói kockázatfelmérést és értékelést.
Mit tegyen a könyvvizsgáló, ha nem érzi magát informatikusnak?
Az információs rendszerek felmérése során megismerjük az információk áramlását, az adatok bekerülésétől a beszámoló közzétételének pontjáig. Ennek során nem csak a főkönyvre koncentrálunk, hanem kitérünk az analitikus nyilvántartásokra és minden olyan információra is, amelyet a beszámolóban be kell mutatni. Ilyenek lehetnek például a vezetői becslések, vagy a mérlegen kívüli tételek.
Ha már az információs rendszerrel foglalkozunk, ne feledkezzünk meg az ügyfél rendszeréből exportálható állományok valódiságának ellenőrzéséről se. A tervezés megkezdése előtt egyeztessük tehát az audit.xml-t vagy más adatexportból képzett főkönyvi kivonatot, hogy az megfelelő alapja legyen a lényegesség számításnak és a kockázatbecslésnek. Hasonlóan validáljuk a számla.xml, NAV online számla adatszolgálatatás (NAV-OSA) adatok és az adószámla.xml adatait is, de ezek már nem a tervezési folyamathoz tartoznak.
A fenti folyamatot akár érdemes egy online bemutató keretében is megismerni, ahol a felmerülő szakmai kérdéseikre is választ kaphatnak az érdeklődők.
A cikk szerzői:
Tusnádiné Ágoston Márta
kamarai tag könyvvizsgáló, adótanácsadó, informatikus mérnök, valamint
Luxné Tálas Ilona
kamarai tag könyvvizsgáló
a Metrum Referencia könyvvizsgáló program és az ELZA elektronikus zárást támogató program szakmai fejlesztői,
a Magyar könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója