Egy a számviteli szakemberek számára is izgalmas (és vitatott) jogintézmény került a polgári törvénykönyvbe (Ptk.), amelynek a gazdasági jelentősége miatt érdemes a szerepét áttekinteni. A centrumban a Ptk. szabályozása áll, amely jogi alapokra helyezi a jogalkotó által meghatározott gazdasági célt, egyúttal megadja a számviteli elszámolás logikai alapjait. A jelen cikkben áttekintjük az építményi jog gazdasági alapjait és jogi szabályozását.
A könyvvizsgálat során a köz érdekét képviseljük, ezért is helyezünk folyamatosan kiemelt figyelmet a munkánk magas színvonalára. 2024-től a minőséggel szembeni elvárásainkat ráadásul fokozottabban, a korábbinál erősebben szabályozott keretek között kell megfogalmazni és működtetni. Ennek során jelentős szerepet kapnak az informatikai erőforrások, amelyek segítik a könyvvizsgálót a minőségi célok kialakításában, a kockázatok azonosításában és felmérésében, valamint a kockázatokat kezelő válaszok kimunkálásában, illetve mindezek működtetésében.
A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.
Számos szakmai képzés foglalkozott már azzal, hogy ügyfeleink könyvelendő szerződéseinek ismerete mellett miért fontos a velünk megkötésre kerülő könyvelési szerződés gondos kimunkálása, annak kellő részletezettsége. Ehhez egészen jó iratminták is rendelkezésre állnak, amelyekből szerencsés egy a szakmai tevékenységünkre szabott saját blankettát kialakítanunk.
A pénzügyi kimutatások általános szerkezetét gyakran adottságnak vesszük. A mérleg, az átfogó eredménykimutatás, cash-flow és a saját tőke változás kimutatás ritkán megy keresztül akár kisebb változásokon is, az alapvető, strukturális változások pedig végképp nem lehetnek gyakoriak[1]. Nyilvánvaló, hogy a fő kimutatások szerkezetét megváltoztatni csak nagyon körültekintően lehetséges, hiszen túlzás nélkül lehet mondani: egy ilyen módosulás mindenkire hatással lesz, és bár az aktuális változás tartalmilag nem feltétlenül komplex, a vállalkozások minden rendszerén keresztülfut a tartalma.
A fő pénzügyi kimutatások körén az IFRS 18 sem változtat. Az általános célú pénzügyi kimutatások továbbra is tartalmaznak egy mérleget, egy átfogó eredménykimutatást, egy saját tőke változás kimutatást és egy cash-flow kimutatást. Bontásban és besorolásban is alkalmaz azonban gyökeresen új megoldásokat, ami alapvető struktúrát érintő változást hoz. Az új standard előírásaiból válogatunk, a teljesség igénye nélkül.
A civil szervezeti működés már több, mint három évtizedre nyúlik vissza, mégis a mai napig komoly feladatot jelent az alapítványok, egyesületek és más nonprofit gazdálkodók működéséhez szükséges adózási, gazdálkodási információk megszerzése, a vonatkozó szabályok értelmezése és alkalmazása a mindennapi tevékenység során.