Szakmai cikkek

Az előző cikkünkben néhány olyan minőségcélt vettünk górcső alá, aminek lényegesen könnyebben tudunk megfelelni, ha könyvvizsgáló programmal dolgozunk saját munkapapírok helyett. Az alapvető minőségcélokon felül azonban módszertanunkban ki kell térnünk az adatok elemzésére is. Mivel számos forrásból származó, nagy mennyiségű adattal kell a könyvvizsgálónak dolgoznia, könnyen belátható, hogy manuális eszközökkel kevéssé tudunk hatékonyak lenni az elemzés, összehasonlítás, a megfeleltetés vizsgálata során. A Metrum Referencia program mögött lévő adatbáziskezelő azonban gyorsan és hatékonyan tudja az adatokat legyűjteni és összehasonlítani, ezt a feladatot tehát a gép végzi. A könyvvizsgáló pedig elemez és levonja a következtetéseket – azok a munkafázisok az övéi tehát, amiből nem kímélhető ki a szakértelme. Az elmúlt években számos olyan fejlesztés jelent meg, amelyekkel komoly asszisztensi munkaórát válthatunk ki. A program által feldolgozott, összesített, riportált adatok a könyvvizsgálói bizonyosság növelését is elősegítik.

Egy a számviteli szakemberek számára is izgalmas (és vitatott) jogintézmény került a polgári törvénykönyvbe (Ptk.), amelynek a gazdasági jelentősége miatt érdemes a szerepét áttekinteni. A centrumban a Ptk. szabályozása áll, amely jogi alapokra helyezi a jogalkotó által meghatározott gazdasági célt, egyúttal megadja a számviteli elszámolás logikai alapjait. A jelen cikkben áttekintjük az építményi jog gazdasági alapjait és jogi szabályozását.

A könyvvizsgálat során a köz érdekét képviseljük, ezért is helyezünk folyamatosan kiemelt figyelmet a munkánk magas színvonalára. 2024-től a minőséggel szembeni elvárásainkat ráadásul fokozottabban, a korábbinál erősebben szabályozott keretek között kell megfogalmazni és működtetni. Ennek során jelentős szerepet kapnak az informatikai erőforrások, amelyek segítik a könyvvizsgálót a minőségi célok kialakításában, a kockázatok azonosításában és felmérésében, valamint a kockázatokat kezelő válaszok kimunkálásában, illetve mindezek működtetésében.

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

Számos szakmai képzés foglalkozott már azzal, hogy ügyfeleink könyvelendő szerződéseinek ismerete mellett miért fontos a velünk megkötésre kerülő könyvelési szerződés gondos kimunkálása, annak kellő részletezettsége. Ehhez egészen jó iratminták is rendelkezésre állnak, amelyekből szerencsés egy a szakmai tevékenységünkre szabott saját blankettát kialakítanunk.