Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
Az áfalevonás megtagadásának egyik leggyakoribb indoka, hogy az adózó számlázási láncolat szereplőjeként nem veszi észre, hogy a láncban valaki más csal. Önmagában annak igazolása, hogy az áfalevonással érintett gazdasági esemény megtörtént, már jó ideje nem elegendő. Az adózóknak meg kell győződniük róla, hogy partnereik olyan adóalanyok, akik képesek a munka elvégzésére, bejelentik munkavállalóikat, vagy olyan alvállalkozók bevonásával dolgoznak, akik adózási kötelezettségeiknek nagy valószínűséggel eleget tesznek. Míg az adózók az ellenőrzés lefolytatásához csak a nyilvánosan elérhető adatbázisokra és saját utánajárásukra támaszkodhatnak, addig az adóhatóság számára a kötelező adatszolgáltatások bővülésével egyre szélesebb adatállomány áll rendelkezésre a gyanús láncok beazonosításához. Ezért a tapasztalatok alapján jelenleg ez az egyik legnehezebben kezelhető áfakockázat az adózók életében.
A 2026-ban kezdődő adóévtől a transzferár-nyilvántartásokat a 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet szabályai szerint kell elkészíteni. Az új kötelezettségek sok esetben szükségessé teszik már a folyó évben is az információk gyűjtését, rendszerezését megfelelő formában és tartalommal. A könyvelők és könyvvizsgálók számára pedig ez azért is fontos, mert a nyilvántartás alapja a számviteli adat: a változások jelentős része a társaság pénzügyi és belső szervezeti információinak rendezett, bizonyítható formában és megfelelő időben történő rendelkezésre állását igényli.
Aki az elmúlt években végiglapozott egy tőzsdei gyorsjelentést, ismeri a jelenséget: a sajtóközlemény első sorában nem a nettó eredmény áll, hanem a „korrigált EBITDA”, a „normalizált üzleti eredmény” vagy az „egyszeri tételektől megtisztított profit”. Ezek a mutatók sokszor valóban jobban mutatják az üzlet teljesítményét – csak éppen mindenki másképp számolja azokat, és a beszámolóban ezeknek az értékeknek nyomuk sincs. Vagy ami még rosszabb: van nyomuk, csak nem tudjuk, pontosan hogyan számolták ki az értéket. Ezen a ponton hoz elvi jelentőségű módosítást az IFRS 18 Pénzügyi kimutatásokban történő bemutatás és közzététel: az IFRS 18 MPM-definíciójának megfelelő, a vezetés által meghatározott teljesítménymutatók 2027-től bekerülnek a könyvvizsgált kiegészítő mellékletbe (IFRS 18.117, 122).
Egy német tulajdonú magyar vállalkozás könyvelése, egy magyar cég németországi leányvállalatának beszámolója vagy egy német üzleti partner pénzügyi adatainak értelmezése ma már számos magyar könyvelő, könyvvizsgáló, adószakember és pénzügyi vezető munkájában megjelenhet. A gazdasági kapcsolatok nemzetközivé válásával ezért egyre fontosabbá válik annak megértése, hogy az egyes országok számviteli rendszerei nemcsak terminológiájukban, hanem szabályozási céljaikban és az alkalmazott elszámolási, illetve értékelési elvekben is eltérhetnek.
A pénzügyi ágazat egyes szabályozott szakmáiban tevékenykedők a szakismereteik karbantartása érdekében minden esztendőben továbbképzésre kötelezettek. Ennek megfelelő teljesítését egyes kreditpontra minősített szakmai rendezvények és továbbképzési programok biztosításán túl azzal is igyekszünk segíteni, hogy tantermi és távoktatási képzési csomagokat kínálunk az érdekelteknek.
„It is a capital mistake to theorize before one has data.”
„Súlyos hiba elméleteket gyártani, mielőtt adataink lennének.”
(Arthur Conan Doyle – Sherlock Holmes)