Számviteli érintő 2025. évi törvényjavaslatok

2025. évi XXI. törvény a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról

A módosítás előtt csak a leányvállalatok mentesülhettek az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére tekintettel, a (leányvállalatnak nem minősülő) anyavállalatok esetében nem volt erre lehetőség, annak ellenére, hogy a rájuk vonatkozó információ nyilvánvalóan ugyanúgy része az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésnek, mint a leányvállalaté. A törvény módosításával - a CSRD rendelkezéseivel összhangban –, az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalat is mentesül az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól. Ebben az esetben az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól mentesülő anyavállalat számára kötelező előírás, hogy az üzleti jelentése tartalmazza az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés, valamint a bizonyossági vélemény közzétételének helyét, továbbá a mentesség tényét. Az átmeneti szabály értelmében az az anyavállalat, amely a 2024. üzleti év tekintetében elkészíti és közzéteszi az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentését, már a 2024. üzleti év vonatkozásában is mentesül az egyedi fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alól.

2025. évi LIV. törvény az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról

A globális minimumadó miatt egy adott üzleti év után ténylegesen fizetendő kiegészítő adó összege csak az adott üzleti év éves beszámolójának elkészítési és közzétételi határidejét követően fog rendelkezésre állni (ekkor kerül bevallásra „visszamenőlegesen”), ezért a módosítás rendelkezik arról, hogy az adott üzleti évet terhelő várható kiegészítő adó összege – az összemérés elvének teljesülése érdekében – elszámolásra kerüljön már arra az üzleti évre vonatkozóan, amelyet érint. Ennek érdekében passzív időbeli elhatárolást kell kimutatni az adófizetési kötelezettség ráfordítással szemben a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó adott üzleti évet terhelő várható összegével. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adó összegének végleges megállapításakor (bevallásakor) kell megszüntetni az adófizetési kötelezettség ráfordítással szemben. Ez az előírás a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

Az összevont (konszolidált) beszámolóval kapcsolatos két pontosítást a 2026. üzleti évtől kell alkalmazni:

• Egyrészt a módosítással szűkül azon pénzügyi vállalkozások köre a közérdeklődésű vállalkozások esetében, amelyek nem élhetnek az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítés tekintetében az értékhatáron alapuló mentességgel. Így a továbbiakban nem alkalmazható a mentesítés, ha az anyavállalat közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, vagy ha az anyavállalat leányvállalata vagy közös vezetésű vállalkozása közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó.
• Másrészt a jövőben csak akkor kötelező a könyvvizsgálat az anyavállalatnál, ha összevont (konszolidált) éves beszámolót készít, azaz nem kötelező a könyvvizsgálat, akkor, ha a mentesíthető anyavállalat a fölérendelt anyavállalat miatt nem készít összevont (konszolidált) éves beszámolót. A módosítás alapján tehát az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alól mentesülő anyavállalat – a többi vállalkozással azonos módon – a kötelező könyvvizsgálat alól is mentesülhet. Továbbra sem mentesülhet az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat és a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás.

A fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos pontosítások egyértelművé teszik, hogy:

- Az ESEF formátum csak a fenntarthatósági jelentés elkészítésére vonatkozik és a könyvvizsgáló bizonyossági véleményénél nem kell ezt a formátumot alkalmazni. 

- A beszámoló könyvvizsgálójának nem feladata azt megítélni, hogy az üzleti jelentés részét képező fenntarthatósági jelentés és a beszámoló összhangban van-e, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelel-e, ugyanakkor a könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell arról, hogy az üzleti jelentés tartalmaz-e lényeges hibás állítást. Az ellentmondás feloldása érdekében szükséges rögzíteni, hogy a könyvvizsgáló lényeges hibás állításokról szóló nyilatkozata a fenntarthatósági jelentésre nem vonatkozik.

- A fenntarthatósági jelentéstételi követelmények halasztásra kerülnek. 2025. április 16-án került kihirdetésre az (EU) 2022/2464 és az (EU) 2024/1760 irányelvnek az egyes fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolási és átvilágítási követelmények tagállamok általi alkalmazásának kezdőnapjai tekintetében történő módosításról szóló (EU) 2025/794 európai parlamenti és tanácsi irányelv. Az irányelv a fenntarthatósági jelentéstételi követelmények hatálya alá tartozó bizonyos társaságok számára 2 évvel elhalasztja a követelmények teljesítését. Az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak a nemzeti jogba 2025. december 31-ig kell átültetni, ennek megfelelően:

• Az a vállalkozó, amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, e törvénynek a Mód2. törvény által megállapított fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először nem a 2025. évben, hanem 2027. évben induló üzleti évre alkalmazza. 
• Az az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat, amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket: a) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, e törvénynek a Mód2. törvény által megállapított összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először nem a 2025. évben, hanem 2027. évben induló üzleti évre alkalmazza. 
• Az a mikrogazdálkodónak nem minősülő vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, e törvénynek a Mód2. törvény által megállapított fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először nem a 2026. évben, hanem 2028. évben induló üzleti évre alkalmazza.

A módosítás értelmében az éves továbbképzésre kötelezett szakemberek nyilvántartása kiegészül, mivel a könyvviteli szolgáltatást végzők, az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők számára 2 kreditpontot jelent a minősített szakmai szervezeti tagság, így ezeknek a minősített szakmai szervezeteknek a legfontosabb azonosító adatai nyilvántartásra kerülnek. További változás, hogy a továbbképző szervezetek által a nyilvántartási rendszerbe feltöltött kreditpontokat ellenőrizni lehet év közben, így az esetleges adminisztrációs mulasztások esetén a szükséges intézkedések megtehetőek. 

A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti tartós vagyonkezelés jogintézményének bevezetésével indokolt volt rögzíteni, hogy a tartós vagyonkezeléshez kapcsolódó számviteli kötelezettségek tekintetében a számviteli törvény bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, mely rendelkezés 2025. szeptember 1-jével lép hatályba.

Mivel 2022. január 1-jével megszűnt a szakképzési hozzájárulás, az arra vonatkozó rendelkezést törölték a számviteli törvényből.

T/11915 A jogi személyek nyilvántartásáról

A javaslat alapján a jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény (Jsznytv.) 2027. január 1-jén lép majd hatályba, és hatályát veszti:

• a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.),
• a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.).

Az általános indoklás szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a gazdasági társaság és a szövetkezet mellett az egyesület és az alapítvány anyagi jogi szabályait is lefekteti, melyből logikusan következik az egységes jogi személy nyilvántartás kívánalma. (Több uniós országban jelenleg is egységesen tartják nyilván a cégeket és a civil szervezeteket, pl.: Ausztria, Belgium, Dánia, Lengyelország.) A jelenlegi törvényszéki bírósági nyilvántartások (a cég- és a civil nyilvántartás) megszűnnek, és egységes hatósági nyilvántartás jön létre. A nyilvántartó nem bíróság, hanem hatóság lesz, a Jogi Személyek Nyilvántartását Vezető Hatóság (a továbbiakban: Hatóság). (Az EGT tagállamok vonatkozásában a cégnyilvántartás általában a közigazgatás keretein belül szabályozott rendszer, pl.: Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovénia. 

• A cégnyilvántartás működtetése, felügyelete az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik pl. Bulgáriában, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Portugáliában, Romániában és Spanyolországban. 
• A cégnyilvántartás bírósági hatáskörbe a következő államokban tartozik pl. Németország, Ausztria, Csehország, Észtország, Franciaország, Horvátország és Szlovákia.)

A javaslat az Sztv.-vel kapcsolatban elsősorban a számviteli beszámoló közzététele, utóellenőrzése, azaz a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása esetén alkalmazandó alapvető szabályokat tartalmazza. A számviteli beszámoló benyújtása jelenleg ugyanis eltérő, máshova/máshogy kell megküldeni azokat:

• cégeknek a Céginformációs Szolgálat részére, elektronikus úton,
• civil jogi személyeknek az Országos Bírósági Hivatal részére, és – az előírásoktól függően – még papír alapon és elektronikus úton is történhet.

A Javaslat ezeket a különféle megoldásokat hozza egy nevezőre, és a számviteli beszámoló letétbe helyezésével, közzétételével és a benyújtás esetleges elmulasztásával összefüggő felhívási és értesítési feladatokat kizárólagosan a Hatósághoz telepíti. A számviteli beszámoló közzétételére kizárólag az erre szolgáló elektronikus beszámoló rendszer használható. Az elektronikus beszámoló rendszer a nyilvántartás résznyilvántartása, ahol a beszámoló közzétételére napi feltöltéssel kerül sor. A Hatóság a közzétett számviteli beszámolót a jogi személynek a nyilvántartásból való törlését követő tíz évig őrzi meg, olyan formában, hogy kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosítsa az ahhoz való hozzáférést, valamint az elektronikus okirat értelmezhetőségét. 

Jelenleg a számviteli beszámoló benyújtása elmulasztásának jogkövetkezményei is különbözőek: 

- cégek esetében a jogkövetkezményt az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adó- és vámhivatal alkalmazza (adószámtörlés, akár a cég megszüntetése), a folyamat a következő:

• az állami adó- és vámhatóság a Sztv. szerinti beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elmulasztása esetén harmincnapos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére,
• ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adó- és vámhatóság harmincnapos határidő tűzésével kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére,
• ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti, valamint kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását,
• nincs helye az adószám törlésének, ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségét az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően teljesíti.

- a civil jogi személyek esetében pedig a Cnytv. alapján a nyilvántartó bíróság az illetékes, és kizárólag bírság kiszabása lehetséges. 

A javaslat alapján, ha a kötelezett személy a számviteli beszámoló közzétételét elmulasztotta, akkor:

• a Hatóság a jogkövetkezményekre történő figyelemfelhívással harmincnapos határidővel felhívja a jogi személyt, hogy tegye közzé a számviteli beszámolót; 
• a határidő eredménytelen elteltét követő munkanapon a Hatóság a jogi személy adószámának törlése érdekében értesíti az állami adó- és vámhatóságot. 

Ezzel a megoldással a mulasztással összefüggő intézkedések alkalmazására (felhívás, stb.) is sokkal gyorsabban kerül majd sor.

T/11916 jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról

A javaslat alapján a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló törvény 2027. január 1-jén lép majd hatályba. A Jsznytv. miatt hatályát veszti a Ctv., és a Cnytv., így a hatálya alá tartozó jogalanyokra egységes bírósági polgári peres és nemperes eljárásokat szükséges meghatározni.

 A törvény szerinti bírósági polgári nemperes eljárások

• a törvényességi felügyeleti eljárás, ha a szervezet törvényességi felügyeletét a bíróság látja el,
• végelszámolási eljárás és a végelszámolással kapcsolatos egyéb eljárások,
• a szervezetek jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatos eljárások,
• kényszertörlési eljárás,
• vagyonrendezési eljárás,
• közhasznú jogállással kapcsolatos eljárások,
• előzetes eljárások,
• az alapítvány működésével kapcsolatos eljárások,
• egyéb eljárások,
• a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésének elrendelése iránti eljárások.

T/11922 Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 54. §-át pontosítja a javaslat, amely majd a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól, mely rendszeres tájékoztatási kötelezettségét

a) féléves jelentés,

b) éves jelentés és

c) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény VI/A. Fejezete szerinti, a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés (új előírásként)

formájában teljesíti.

A cikk szerzője:
Dr. Füredi-Fülöp Judit
okleveles könyvvizsgáló, ME GTK Pénzügyi és Számviteli Intézetének egyetemi docense,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója
és
Várkonyiné Dr. Juhász Mária
okleveles könyvvizsgáló, ME GTK Pénzügyi és Számviteli Intézetének intézetigazgató egyetemi docense,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója