Számvitelt és könyvvizsgálatot érintő változások I.

A módosításokat érintett témánként csoportosítva mutatjuk be.

Közzétételi kötelezettség változtatása

A 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítása alapján új jogintézmények kerültek beépítésre:

• a fenntarthatósági jelentés, 
• a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés, valamint 
• a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés. 

Ezen jelentések letétbe helyezésének és közzétételének elmaradásával kapcsolatos szankciós előírásokat egészítette ki a módosítás, melynek értelmében bármely harmadik fél (természetes személy, jogi személy vagy hatóság) kezdeményezhet cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást, amennyiben a vállalkozó nem tesz eleget a számviteli törvény szerinti letétbe helyezési, valamint közzétételi kötelezettségének. A módosítás kiterjesztette a beszámolóra vonatkozó előírást a felsorolt jelentések mellett a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan is, azonban már nem kitétel az, hogy a letétbe helyezés, a közzététel elmaradása a harmadik fél jogos érdekeit érintse. A törvénymódosítás tehát lehetővé teszi, hogy harmadik fél kezdeményezze a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását, ha a vállalkozás nem teljesíti kötelezettségeit.

„Mesterséges konszolidációhoz” kapcsolódó közzétételi határidő pontosítás

A módosítás az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésével kapcsolatos, átmeneti mentesítési szabályokhoz (az úgynevezett „mesterséges konszolidációhoz”) kapcsolódóan tartalmazza a közzétételi határidő pontosítását. A mesterséges konszolidáció esetén az irányelv alapján a tagállamok „észszerű határidőt” állapíthatnak meg a fenntarthatósági jelentés közzétételére vonatkozóan, amely nem haladhatja meg a mérlegfordulónapot követő 12 hónapot. A törvénymódosítás ennek figyelembevételével lehetővé teszi, hogy a mesterséges konszolidációt az érintett vállalkozó legkésőbb a mérlegfordulónapot követő 12 hónapon belül tegye közzé.

Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéssel kapcsolatos pontosítás

Az Sztv. előírja, hogy a legfelső szintű anyavállalat társaságiadó-információkat tartalmazó jelentését az összevont (konszolidált) éves beszámolóval, míg az önálló vállalkozás az éves beszámolóval egyidejűleg köteles letétbe helyezni és közzétenni. A módosítás pontosítja, hogy hol kell ezt megtenni:

„a) a vállalkozás internetes honlapján, amennyiben a 134/E. § (1) és (3) bekezdése alkalmazandó;

b) a leányvállalat, vagy kapcsolt vállalkozás internetes honlapján, amennyiben a 134/E. § (7) bekezdése alkalmazandó;

c) a fióktelep, a fióktelepet nyitó vállalkozás vagy egy kapcsolt vállalkozás internetes honlapján, amennyiben a 134/E. § (10) bekezdése alkalmazandó.”

Európai Unió jogának való megfelelés bővítése

Az Sztv. kiegészül az uniós jogi aktusoknak való megfelelés céljából, a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásokra vagy csoportokra vonatkozó méretkritériumok kiigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. október 17-i (EU) 2023/2775 bizottsági felhatalmazáson alapuló irányelvnek való megfelelés követelményével. Ez az irányelv 2023. december 21-én került kihirdetésre, amely egyrészt az elmúlt évtized során tapasztalt inflációs hatásra válaszul (az euróövezetben 24,3 %-ot, az Unió egészében pedig 27,2 %-ot ért el), másrészt az adminisztratív terhek racionalizálása érdekében 25%-kal megemelte a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásokra vagy csoportokra vonatkozó, euróban meghatározott méretkritériumokat az alábbiak szerint:

Halasztott adó miatti pontosítás

A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény beépítette a számviteli törvénybe a halasztott adó intézményét az éves beszámolót készítő vállalkozók körében. Ezzel kapcsolatosan pontosította az Sztv. módosítása az adózott eredmény megállapítását, mivel az eredménykimutatás sémája is változott akként, hogy az adózott eredmény meghatározásánál a halasztott adókülönbözetet is figyelembe kell venni. Ennek megfelelően az üzleti év adózott eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek eredménye (a továbbiakban együtt: adózás előtti eredmény) adófizetési kötelezettség levonásával csökkentett, valamint a halasztott adókülönbözettel – előjelének megfelelően – módosított összegében kell meghatározni.

Kapcsolt fél fogalmának pontosítása

A 2023/1803 (EU) bizottsági rendelet hatályon kívül helyezte az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletet. A kapcsolt fél fogalmában ez a technikai módosítás történt meg.

Beszámoló értékhatár változások

Megemelkedtek:

• az egyszerűsített éves beszámoló, 
• az összevont (konszolidált) éves beszámoló, 
• a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés, valamint 
• a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentés

készítésének kötelezettségét előíró értékhatárok. A 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásokra vagy csoportokra vonatkozó méretkritériumok kiigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. október 17-i (EU) 2023/2775 bizottsági felhatalmazáson alapuló irányelv előírásaival összhangban módosították a beszámolótípusok választásának feltételeiként megszabott értékhatárokat, azonban ez az euróárfolyam miatt 25%-nál jelentősen nagyobb hazai módosítást eredményezett.

Az új, megemelt értékhatárokat 2025. január 1-jével vagy azt követően kezdődő üzlet évre kell alkalmazni, azzal, hogy már a 2024. január 1-jével vagy azt követően kezdődő üzleti évre is alkalmazhatóak.

Önköltségszámítási szabályzat értékhatár változása

Az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárának megemelése indokolta, hogy az önköltségszámítási szabályzat készítésére vonatkozó értékhatárok is megemelésre kerüljenek. Az Sztv. előírásai alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát, melynek keretében írásban rögzíteni kell a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, meg kell határozni, hogy ahol a törvényi szintű szabályozás, választási, minősítési lehetőséget biztosít, melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.

A számviteli politika keretében el kell készíteni:

a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;

b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;

c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;

d) a pénzkezelési szabályzatot.

Az önköltségszámítás rendjére nincs kötelezően előírt forma, azt minden vállalkozó tevékenysége sajátosságainak megfelelően határozhatja meg. A saját termelésű készleteket közvetlen önköltségen kell értékelni, de a vállalkozás nagysága, tevékenysége alapvetően meghatározza az önköltség-számítási szabályzat tartalmát, részletezettségét, szerkezetét. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozóknak nem kell önköltségszámítási szabályzattal rendelkezniük, azonban, ha egy kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó kiegészítő gyártó vagy szolgáltató tevékenységet is végez, akkor a megemelt értékhatárok mellett biztosított, hogy saját tevékenysége vonatkozásában ne kelljen önköltségszámítási szabályzatot készítenie.

Az Sztv. az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat készítését, a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások önköltségének az utókalkuláció módszerével történő megállapítását változatlanul két – egymástól független – feltétel egyikének bekövetkezésekor írja elő kötelezően, melynek határértékei azonban megnövekedtek.

Változatlan tehát az a szabály, hogy ha a két feltételből bármelyik bekövetkezik, akkor a következő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül, azonban az újonnan meghatározott értékhatárokat teljesítő vállalkozó akkor is mentesül az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat elkészítése alól, ha a megelőző üzleti év(ek)ben a mentesítés lehetőségével nem élhetett.

Kötelező könyvvizsgálat értékhatárának megemelése

A beszámolókészítésre vonatkozó értékhatárok emelésével összefüggésben a módosítás tartalmazza a könyvvizsgálati értékhatár emelését is.

A korábbi 300 millió forint nettó árbevételi értékhatárt a duplájára emelték, míg az 50 fős foglalkoztatotti létszám feltétel változatlan maradt. Az új értékhatár összhangban van a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére irányuló kormányzati célkitűzésekkel, ugyanakkor figyelembe veszi a hazai vállalkozások méretsajátosságait, így továbbra is jelentősen alacsonyabb, mint az uniós irányelv által lehetővé tett mérték. 

Könyvvizsgáló kijelölésre vonatkozó szerződéses feltétel tilalmának bővítése

A Sztv. azon előírását bővítette két ponton a módosítás, miszerint semmis a vállalkozóra vonatkozó olyan szerződéses rendelkezés vagy egyéb jognyilatkozat, amely a könyvvizsgálati kötelezettség körébe eső tevékenységre történő kijelölés tekintetében a legfőbb szervet meghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vagy könyvvizsgáló cégcsoport választására kötelezi. 

• Egyrészt a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység vonatkozhat adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységre történő megválasztásra, 
• másrészt nemcsak az tilos, hogy a vállalkozó legfőbb szervét meghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vagy könyvvizsgáló cégcsoport választására kötelezi, hanem az is, ha meghatározott könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek vagy könyvvizsgáló cégcsoportok bizonyos típusaira vagy csoportjaira korlátozza.

Fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálójának megválasztásának szabályai

Azon vállalkozók tekintetében fogalmaz meg új előírást a Sztv., akik fenntarthatósági jelentés vagy összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezettek, vagy azt önkéntes alapon készítik. A fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget a vállalkozó legfőbb szerve legkésőbb az előző üzleti év éves beszámolójának, összevont (konszolidált) éves beszámolójának legfőbb szerv általi elfogadásakor köteles megválasztani. Átmeneti szabály a 2024. üzleti évre vonatkozó fenntarthatósági jelentéssel, összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentéssel összefüggésben, hogy a vállalkozó legfőbb szerve helyett a vállalkozó ügyvezető szerve választja meg a kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget, legkésőbb a mérleg fordulónapjáig.

Amennyiben a fenntarthatósági jelentésre vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására könyvvizsgáló cég kerül megválasztásra, azzal egyidejűleg a fenntarthatósági jelentésre vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására a személyében felelős kamarai tag könyvvizsgálót is ki kell jelölni.

Fenntarthatósági jelentés, illetve összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés egyes elemeinek könyvvizsgálata

Kiegészültek a korábbi szabályok azoknál a vállalkozóknál, akik fenntarthatósági jelentés, valamint összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezettek, mert az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket: 

• a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot, 
• az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot, 
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

(Tehát az előírás nem vonatkozik azokra a mikrogazdálkodónak nem minősülő vállalkozókra nézve, amelyek azért kötelezettek fenntarthatósági jelentés, valamint összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére, mert átruházható értékpapírjaikat az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták.)

A vállalkozó azon tagja (részvényese) vagy tagjai (részvényesei), akik egyénileg vagy együttesen eljárva a vállalkozó szavazati jogainak vagy jegyzett tőkéjének több mint 5%-át képviselik, jogosultak arra, hogy a legfőbb szerv által elfogadandó olyan határozattervezetet terjesszenek elő, amely előírja, hogy a fenntarthatósági jelentésre, összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosságot nyújtó kamarai tag könyvvizsgálótól vagy könyvvizsgáló cégtől eltérő kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég készítsen jelentést a fenntarthatósági jelentés vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés egyes elemeiről, és e jelentést a legfőbb szerv elé terjessze.

A cikk szerzői:
Dr. Füredi-Fülöp Judit
okleveles könyvvizsgáló, ME GTK Pénzügyi és Számviteli Intézetének egyetemi docense,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója
és
Várkonyiné Dr. Juhász Mária
okleveles könyvvizsgáló, ME GTK Pénzügyi és Számviteli Intézetének intézetigazgató egyetemi docense,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója