Számvitel 2024 – a számvitelt érintő szabályozási változások 3. rész

Vissza a szakmai cikkekhez
Számvitel 2024 – a számvitelt érintő szabályozási változások 3. rész
2024. február 20. 10:00

A cikksorozatunk első két részében (az előző részek ide kattintva érhetőek el: 1. rész, 2. rész) ismertettük a Számviteli törvény (Szt.) 2023. évi főbb változásait. A kézirat lezárását követően fogadta el az Országgyűlés a 2023. évi CVIII. törvényt, amely a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szól. (A 2023/187 (XII. 22.) Magyar Közlönyben jelent meg.) Külön aktualitását adja a témának a 18/2024. (II. 8.) Korm. rendelet, amely a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról szól és amely pontosította az évvégi törvénymódosítást.

Kulcsfontosságú immateriális erőforrások

Az Szt. meghatározza a kulcsfontosságú immateriális erőforrások fogalmát: „olyan fizikai formát nem öltő erőforrások, amelyektől a vállalkozó üzleti modellje alapvető módon függ, és amelyek a vállalkozó számára az értékteremtés forrásai, függetlenül attól, hogy a mérlegben szerepelnek-e vagy sem.”

A fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett vállalkozónak üzleti jelentésében be kell számolnia a kulcsfontosságú immateriális erőforrásokra vonatkozó információkról, valamint be kell mutatnia, hogy üzleti modellje hogyan függ alapvető módon ezektől az erőforrásoktól, és hogy ezek az erőforrások hogyan jelentik számára az értékteremtés forrásait.

Kiegészítő melléklet bővülése

A kiegészítő mellékletben bemutatandó új információk szorosan kapcsolódnak az ESG beszámolóhoz, illetve a fenntarthatósági jelentéshez. Azt a célt szolgálják, hogy az arra kötelezett vállalkozók megfelelő információt tegyenek közzé a társadalmi felelősségvállalás keretében végzett tevékenységükről. Az Szt. kiegészítése alapján ennek megfelelően 2023-as törvénymódosítás szerint, „a vállalkozó a kiegészítő mellékletében bemutatja a környezetvédelemi, sport, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási területen közérdekű célból, közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül az üzleti évben nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat.”

Azonban a 2024-ben kihirdetett, de 2023. évben induló üzleti évre alkalmazandó kormányrendelet alapján az előző bekezdésben leírtaktól eltérően a veszélyhelyzet ideje alatt „a vállalkozó az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatja az általa az üzleti évben ellentételezés nélkül a gazdálkodónak nyújtott, 1 000 000 forint összeget meghaladó valamennyi pénzbeli és – könyv szerinti értéken figyelembe vett – természetbeni juttatást gazdálkodónkénti bontásban (név, székhely, adószám). Amennyiben a vállalkozó az üzleti évben ugyanannak a gazdálkodónak többször nyújt juttatást, az 1 000 000 forint összeghatár tekintetében azokat egybe kell számítani.”

A módosítás így egyrészt nem csak a civil szervezetnek, hanem valamennyi gazdálkodónak nyújtott támogatásra vonatkozik, másrészt viszont az eredeti szövegezéshez képest tartalmaz egy minimum értékhatárt, az 1.000.000 Ft-ot.

A kormányrendelet előírja továbbá, hogy a beszámoló szempontjából minden információ lényegesnek minősül, vagyis az Adózás rendjéről szóló törvény alapján annak elhagyása, vagy téves bemutatása 500 eFt-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Vállalatirányítási nyilatkozat pontosítása

A módosítás a vállalatirányítási nyilatkozatban a sokszínűséggel (így különösen az életkorral, a fogyatékossággal vagy a tanulmányi és a szakmai háttérrel) kapcsolatos politika leírásának pontosítását tartalmazza. A fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett vállalkozók a sokszínűséggel kapcsolatos információkról a fenntarthatósági jelentésükben is beszámolhatnak; ebben az esetben a vállalatirányítási nyilatkozatukban hivatkozniuk kell a fenntarthatósági jelentésükre.

Fenntarthatósági jelentés

A fenntarthatósági jelentésre kötelezett nagyvállalkozások számviteli irányelvben rögzített értékhatára az Európai Unióban 2024. január 1-jétől az infláció hatását követő kiigazítás következtében 25%-kal emelkedik. A korábbi „Nem pénzügyi kimutatás” alcímet törölték, az új fejezet címe „Fenntarthatósági jelentés”. Az Szt. módosításában a számviteli irányelv módosítása során megemelt értékhatárok mellett, az aktuális forint/euró árfolyamot figyelembe véve kerül meghatározásra azon vállalkozók köre, amelyek üzleti jelentésük részeként fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezettek. A módosítás következtében ezek:

- olyan vállalkozók, amelyeknél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:

  • a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
  • az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy

- olyan, mikrogazdálkodónak nem minősülő vállalkozók, amelyeknek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták.

A fenntarthatósági jelentést az üzleti jelentésben egyértelműen azonosítható módon, az üzleti jelentés egy külön szakaszában kell szerepeltetni és fel kell tünteti benne a vállalkozó működésének fenntarthatósági kérdésekre, valamint a fenntarthatósági kérdések vállalkozó fejlődésére, teljesítményére és helyzetére gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat is.

A módosítás rendelkezik továbbá a fenntarthatósági jelentés tartalmi követelményeiről, és tartalmazza a fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos, a vállalkozók értékláncára vonatkozó részletszabályokat, a fenntarthatósági jelentés és a pénzügyi kimutatás közötti összhang megteremtésére vonatkozó szabályokat, valamint a fenntarthatósági jelentésből kihagyható információk részletes szabályozását.

A fenntarthatósági jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia, bemutatva ezen közzétételek szempontjából lényeges mutatókat is:

- a vállalkozó üzleti modelljének és stratégiájának rövid leírása, ideértve különösen a vállalkozó:

  • a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatok tekintetében fennálló adaptációs képességét;
  • fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó lehetőségeit;
  • üzleti modellje és stratégiája hogyan veszi figyelembe a vállalkozó érdekelt feleinek érdekeit és a vállalkozó működésének fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásait;
  • hogyan hajtotta végre a stratégiáját a fenntarthatósági kérdések tekintetében;

- a vállalkozó által meghatározott fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos, határidőhöz kötött célok ismertetése, beleértve adott esetben a legalább 2030-ra és 2050-re vonatkozó abszolút üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési célértékeket, a vállalkozó által e célok elérése felé tett előrehaladás ismertetése, valamint egy nyilatkozat arról, hogy a vállalkozó környezetvédelmi tényezőkkel kapcsolatos céljai meggyőző tudományos bizonyítékokon alapulnak-e;

- az ügyviteli, ügyvezető szervek és felügyelő testületek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepének ismertetése, valamint az említett szerep betöltéséhez szükséges szakértelmük és készségeik vagy az ilyen szakértelemhez és készségekhez való hozzáférésük;

- a vállalkozó fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos politikáinak ismertetése;

- a fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó, az ügyviteli, ügyvezető szervek és felügyelő testületek tagjainak kínált ösztönző rendszerek meglétére vonatkozó információk;

- a vállalkozó által a fenntarthatósági kérdések tekintetében és adott esetben az egyéb, vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelményekkel összhangban végrehajtott átvilágítási eljárás;

- a vállalkozó saját műveleteivel és értékláncával – beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát – összefüggő főbb tényleges vagy lehetséges káros hatások, az ezen hatások azonosítását és nyomon követését célzó intézkedések, valamint más olyan káros hatások, amelyeket a vállalkozó az egyéb, vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelmények alapján köteles azonosítani;

- a tényleges vagy lehetséges káros hatások megelőzése, mérséklése, orvoslása vagy megszüntetése érdekében a vállalkozó által hozott intézkedések és azok eredményei;

- a vállalkozót a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban érintő főbb kockázatok leírása, beleértve a vállalkozó említett kérdésektől való főbb függéseinek leírását, és ezen kockázatok vállalkozó általi kezelésének módját.

Mindezeken túl a fenntarthatósági jelentésnek adott esetben tartalmaznia kell a rövid, közép- és hosszú távú időhorizontokra vonatkozó információkat. A vállalkozónak be kell számolnia benne az üzleti jelentésben szereplő információk azonosítása érdekében végzett tevékenységéről, valamint tartalmaznia kell a vállalkozó saját műveleteire és értékláncára vonatkozó információkat, beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát. A fenntarthatósági jelentési kötelezettség első három évében, és abban az esetben, ha az értékláncára vonatkozóan nem áll rendelkezésre minden szükséges információ, a vállalkozónak ismertetnie kell az értékláncára vonatkozó szükséges információk megszerzése érdekében tett erőfeszítéseket, annak okait, hogy miért nem lehetett minden szükséges információt beszerezni, valamint az összes szükséges információ jövőbeli beszerzésére vonatkozó terveit.

A fenntarthatósági jelentésben szereplő információknak adott esetben hivatkozásokat kell tartalmazniuk az üzleti jelentésben szereplő egyéb információkra és az éves beszámolóban közölt összegekre, és további magyarázatokkal kell szolgálniuk azokkal kapcsolatban.

Ugyanakkor a jogszabály tartalmaz egy felmentési szabályt, miszerint a fenntarthatósági jelentésből kihagyhatók azon aktuális fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk, amelyek közzététele a vállalkozó ügyviteli, ügyvezető szerveinek és felügyelő testületeinek megfelelő indokolást tartalmazó véleménye szerint súlyosan sértené a vállalkozó üzleti érdekét, feltéve, hogy e kihagyás nem befolyásolja a vállalkozó fejlődésének, teljesítményének és helyzetének, valamint tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését.

Az Szt. előírja, hogy a fenntarthatósági jelentésben közzéteendő információknak a fenntarthatósági beszámolási standardokban foglaltaknak kell megfelelniük, továbbá előírja a vállalkozó vezetésének a fenntarthatósági információkkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét a munkavállalók képviselői, illetve az érintett ügyviteli, ügyvezető szerv vagy felügyelő testület felé, valamint meghatározza az ezzel kapcsolatos további követelményeket.

Az Szt. mentesítési szabályai alapján mentesül a fenntarthatósági jelentés készítési kötelezettség alól az a leányvállalat, amelynek anyavállalata az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a leányvállalat és annak leányvállalataira vonatkozó információkat is szerepelteti. A mentesülés további feltétele, hogy a mentesülő leányvállalat üzleti jelentése tartalmazza:

  • annak az anyavállalatnak a nevét és székhelyét, amely csoportszinten készít fenntarthatósági jelentést, és
  • az anyavállalat összevont (konszolidált) üzleti jelentésére vagy adott esetben az anyavállalat összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésére, valamint a bizonyossági véleményre mutató internetes hivatkozásokat, továbbá
  • annak tényét, hogy a vállalkozó mentesül a fenntarthatósági jelentés készítési kötelezettség alól.

A mentesség alkalmazása esetén a mentesülő leányvállalat anyavállalatának összevont (konszolidált) üzleti jelentését vagy adott esetben összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentését az Unió legalább egy hivatalos nyelvén közzé kell tenni. Nem hitelesített fordítás esetén a közzétételnek tartalmaznia kell egy erre vonatkozó nyilatkozatot is. A fenti mentesség azonban nem alkalmazható azokra a vállalkozókra, amelyek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták.

A tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások számára lehetővé válik, hogy a fenntarthatósági jelentésükben a méretükkel és kapacitásukkal arányos információkat tegyenek közzé, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardokban foglalt részletszabályoknak megfelelően.

A módosítás a könyvvizsgáló fenntarthatósági jelentésről adott véleményével (bizonyossági véleményével), illetve a fenntarthatósági jelentés letétbe helyezésével, közzétételével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos részletszabályokat is tartalmazza.

A bizonyosságot nyújtó megbízás alapján fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló adhat ki bizonyossági véleményt. A bizonyossági vélemény egy korlátozott vélemény arról, hogy a fenntarthatósági jelentés teljesíti-e az Szt. fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait, beleértve:

  • a fenntarthatósági jelentés fenntarthatósági beszámolási standardoknak való megfelelését,
  • a vállalkozó által a fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően jelentett információk azonosítására szolgáló folyamatot és
  • a fenntarthatósági jelentés megjelölésére vonatkozó követelmény teljesítését, valamint,
  • hogy teljesíti-e az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében szereplő beszámolási követelményeket.

A bizonyossági vélemény nyújtásával az éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgálótól eltérő könyvvizsgáló is megbízható, ha azonban az éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát és a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását egyazon könyvvizsgáló végzi, akkor a könyvvizsgáló fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos véleménye belefoglalható az éves beszámolóhoz kapcsolódó független könyvvizsgálói jelentésébe.

A vállalkozó a fenntarthatósági jelentést tartalmazó üzleti jelentést a könyvvizsgáló bizonyossági véleményével (a bizonyossági jelentéssel) együtt, elektronikus beszámolási formátumban, az éves beszámolóval egyidejűleg köteles letétbe helyezni és közzétenni. A vállalkozó a fenntarthatósági jelentést tartalmazó üzleti jelentését internetes honlapján is köteles közzétenni. Amennyiben a vállalkozó nem rendelkezik internetes honlappal, kérésre köteles ingyenesen az üzleti jelentés nyomtatott vagy elektronikus példányát rendelkezésre bocsátani.

Az Sztv. az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító vállalkozó számára előírja a fenntarthatósági jelentésre és az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kötelezettségét, illetve meghatározza az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést alkalmazók körét, valamint az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos mentesítés szabályait.

A cikk szerzője:
Dr. Füredi-Fülöp Judit
okleveles könyvvizsgáló, ME GTK Pénzügyi és Számviteli Intézetének egyetemi docense,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

Várkonyiné Dr. Juhász Mária
okleveles könyvvizsgáló, ME GTK Pénzügyi és Számviteli Intézetének intézetigazgató egyetemi docense,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

Frissítés: A 18/2024. (II. 8.) Korm. rendelet szabályait módosította a Magyar Közlönyben 2024. február 26-án közzétett 34/2024. (II.26.) kormányrendelet. A február 8-án megjelent jogszabály már a most készülő beszámolókra vonatkozóan egyrészt bővebb tartalmat követelt volna meg, hiszen nem csak az egyes civil szervezeteknek, hanem valamennyi gazdálkodóknak adott támogatásról számot kellett volna adni a kiegészítő mellékletben, másrészt szűkebb lett volna a kiemelten nyilvános adatok köre, mivel csak az egymillió forintot meghaladó pénzbeli és természetbeni juttatásra vonatkozott a rendelkezés. A módosult jogszabály szerint viszont csak a 2024-ben induló üzleti évtől kell a Sztv. 94/B. §-ba beillesztett előírásokat alkalmazni, amely szerint a vállalkozónak a kiegészítő mellékletében be kell mutatnia a környezetvédelemi, sport, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási területen közérdekű célból, közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül az üzleti évben nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat.

Aki szívesen elmélyedne a számviteli rejtelmeiben, annak számviteli szakterületi képzéseinket ajánljuk, amely keretében a már megszerzett képzettségtől, gyakorlattól, illetve munkavégzési területtől, vagy jövőbeni tervektől függően többféle képzés közül lehet választani.

A szerző(k)ről

Cikkei
Kiadványok ettől a szerzőtől
A költségvetési rend szerint gazdálkodók körében a belső ellenőrzés jelentősége felértékelődött. A pénzügyi és vagyoni folyamatok szabályszerűségének és hatékonyságának ellenőrzése, majd a tapasztalatok, megállapítások vezetési szintre való visszakapcsolá
Nincs raktáron
1 750 HUF

Hírlevél feliratkozás

Ha szeretne naprakész szakmai cikkeket olvasni, információs videókat nézni, vagy tájékoztatást kapni képzéseinről, iratkozzon fel hírlevelünkre!