Számvitel 2024 – a számvitelt érintő szabályozási változások 1. rész

Vissza a szakmai cikkekhez
Számvitel 2024 – a számvitelt érintő szabályozási változások 1. rész
2023. december 22. 13:58

Cikkünkben röviden összefoglaljuk a Számviteli törvény (Szt.) 2023. évi főbb változásait, amelyek az év során több jogszabályban kerültek szabályozásra. 

Ezek az alábbiak:

  • az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény;
  • az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény;
  • a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény;
  • a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény;
  • a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény 

 

A módosításokat érintett témánként csoportosítva mutatjuk be.

Érintett téma Hatályba lépés
Halasztott adó az éves beszámolóban 2023. december 31.
Halasztott adó az összevont (konszolidált) éves beszámolóban 2023. december 31.
Globális minimum-adószint biztosításához szükséges kiegészítő adó 2023. december 31.
Kisvállalati adóalap módosító tételei 2023. december 31.
Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés 2024. január 1.
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatára 2024. január 1.
Pótbefizetésből és az osztalékból származó követelés elengedése 2024. január 1., azonban a 2023-as üzleti évre is alkalmazható
Kiterjesztett gyártói felelősségi díj elszámolása* 2024. január 1., azonban a 2023-as üzleti évre is alkalmazható
Visszaváltási díj elszámolása 2024. január 1.
Építményi jog 2024. január 1., azonban a 2023-as üzleti évre is alkalmazható
A kiválás új alesete – leválás 2024. január 1.
Határokon átnyúló átalakulás 2024. január 1.
Kényszertörlési eljárás pontosítása 2023. július 14.
Könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgáló megjelölése 2023. december 1.
A mérlegképes könyvelői hatósági képzések és a vizsgáztatás szervezése 2024. január 1.
Mérlegképes könyvelő kötelező megbízásának értékhatára 2024. január 1.
Szakmai kiadványokkal teljesített kreditpont eltörlése 2024. január 1.

* Az ettől a ponttól kezdődő témákat cikkünk második része taglalja.

 

Halasztott adó az éves beszámolóban

A törvénymódosítás a halasztott adó intézményének számviteli bevezetéséhez szükséges fogalmi meghatározásokat és egyéb tartalmi előírásokat tartalmazza. 

A számviteli törvénybe bekerülő kapcsolódó új fogalmak az alábbiak:

- A halasztott adókövetelés számított értéke:

  • az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt, a nyereségadó alapját a következő üzleti év(ek)ben csökkentő tételek mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása,
  • a nyereségadó alapjának növeléseként már elszámolt, az adózás előtti eredmény növeléseként a következő üzleti év(ek)ben elszámolandó tételek mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása,
  • amennyiben egy eszköz vagy kötelezettség állományba vételkori bekerülési értéke és a nyereségadó törvény által elfogadott értéke eltért, azon (fennmaradó) különbözet mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása, amely különbözettel a következő üzleti év(ek) nyereségadó alapját kell csökkenteni,
  • a mérlegfordulónapon meglévő (a következő üzleti évek pozitív nyereségadó alapjával szemben csökkentő tételként felhasználható) elhatárolt veszteség mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása, továbbá
  • a következő üzleti év(ek)ben a nyereségadóból érvényesíthető adókedvezmények összege olyan mértékig, amilyen mértékben az adókedvezmény igénybevételének előírt feltételei a mérlegfordulónapon már teljesültek;

- A halasztott adókötelezettség számított értéke:

  • az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt, a nyereségadó alapját a következő üzleti év(ek)ben növelő tételek mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása,
  • a nyereségadó alapjának csökkenéseként már elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként a következő üzleti év(ek)ben elszámolandó tételek mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása, továbbá
  • amennyiben egy eszköz vagy kötelezettség állományba vételkori bekerülési értéke és a nyereségadó törvény által elfogadott értéke eltért, azon (fennmaradó) különbözet mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása, amely különbözettel a következő üzleti év(ek) nyereségadó alapját kell növelni;

- Nyereségadó: a társasági adó, valamint az annak megfelelő, az adózás előtti eredményt terhelő adó.

- Mérlegfordulónapi adókulcs: az az adókulcs, amely mérlegfordulónapon kihirdetett és vonatkozni fog arra a következő üzleti év(ek)re, amely(ek)ben a halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség realizálódik.

- Halasztott adókövetelés, halasztott adókötelezettség könyv szerinti értéke: a halasztott adókövetelés számított értékéből az az összeg, amely várhatóan realizálódik a későbbi üzleti év(ek)ben, a halasztott adókötelezettség esetében a könyv szerinti érték megegyezik a halasztott adókötelezettség számított értékével.

Az adózás előtti eredmény csökkentéseként/növekedéseként elszámolt, a nyereségadó alapját a következő üzleti év(ek)ben csökkentő/növelő tételek között átmeneti különbözetek lehetnek (pl. értékcsökkenési leírás, követelések értékvesztése, céltartalékok, kedvezményezett átalakuláshoz kapcsolódó tulajdonosi részesedések értékvesztése, fejlesztési tartalék, stb.), amely átmeneti különbözetek a nyereségadó alapjában a következő üzleti év(ek)ben várhatóan realizálódnak. Az előző évek elhatárolt veszteségeinek a nyereségadó alapjára szintén olyan hatásai lehetnek, amelyek a következő üzleti év(ek)ben várhatóan realizálódnak, továbbá az adókedvezményekből (pl. fejlesztési adókedvezmény) a jogszerzés időpontjában olyan jog (követelés) keletkezik, amely a következő üzleti években megtérül. Kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás, stb., valamint a kapcsolt vállalkozások között a transzferár kiigazítás miatt a jogutódnál, vagy az eszközt és kötelezettséget átvevőnél az eszköz és kötelezettség számviteli törvény szerinti bekerülési értéke eltérhet a nyereségadó törvény által elfogadott értékétől, mely különbözetek a jogutódnál, vagy az eszközt és kötelezettséget átvevőnél a következő üzleti év(ek)ben nyereségadó alapját növelő/csökkentő tételként megjelenhetnek.

Az előbb felsorolt átmeneti különbözetekre a mérlegfordulónapon kihirdetett nyereségadó kulcsával - amely vonatkozni fog a következő üzleti év(ek)re, ahol a halasztott adókövetelés vagy a halasztott adókötelezettség realizálódik - számított adó, ami az előjelétől függően a halasztott adókövetelés, illetve a halasztott adókötelezettség számított értéke.

A beszámolóban azonban a halasztott adókövetelés, illetve halasztott adókötelezettség számított értékéből csak azt lehet megjelentetni, ami várhatóan realizálódik a későbbi üzleti év(ek)ben (ez a halasztott adókövetelés, illetve halasztott adókötelezettség könyv szerinti értéke). Ezért a halasztott adókövetelés, illetve halasztott adókötelezettség számított értékét - a gazdálkodási környezet változásai miatt - üzleti évenként újra kell értékelni. Ilyen változás lehet például, hogy a nyereségadó kulcsa megváltozik, új nyereségadó jogcím kerül bevezetésre, vagy a vállalkozás jövőbeni tevékenysége várhatóan veszteségessé válik és az elhatárolt veszteséget vagy az adókedvezményt nem tudja érvényesíteni, stb. Az adózás előtti eredményre különböző adókulcsok vonatkozhatnak, ekkor a halasztott adókövetelés, illetve halasztott adókötelezettség könyv szerinti értékének az értékelésénél az átlagos nyereségadó kulcsot kell figyelembe venni.

A halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek összevonása (nettósítása) után alakul ki a vállalkozás adott évi mérlegében szerepeltetendő halasztott adókövetelés vagy adókötelezettség, amelynek az előző évi értékhez képesti változása módosítja az eredménykimutatásban szereplő ténylegesen fizetendő adó összegét (halasztott adó követelés esetén csökkenti, kötelezettség esetén növeli). A nettósítás az azonos adóhatósággal szemben fennálló halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség tekintetében alkalmazandó.

Halasztott adókövetelés az adó következő üzleti év(ek) beszámolási időszakában visszatérülő része, míg a halasztott adókötelezettség az adó következő üzleti év(ek) beszámolási időszakában fizetendő része. A halasztott adókötelezettség könyv szerinti értéke fő szabály szerint megegyezik a halasztott adókötelezettség számított értékével, mivel arról feltételezni kell, hogy realizálódik. A halasztott adókövetelés könyv szerinti értéke azonban kevesebb is lehet a számított értékénél. Fontos kiemelni, hogy abban az esetben számolható el halasztott adókövetelés, ha valószínű, hogy a következő üzleti év(ek)ben a vállalkozó olyan adóköteles eredményt ér el, amellyel szemben érvényesíthető például az elhatárolt veszteség, illetve az adókedvezmények összege.

A következő üzleti év(ek)ben vissza nem forduló - azaz végleges - különbözeteket (például nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek) nem szabad figyelembe venni a halasztott adó számításakor.

Amennyiben a befektetett eszközök, például értékhelyesbítéssel értékelésre kerülnek, arra halasztott adót nem lehet számolni, mivel az eszköz értékhelyesbítése az értékelési tartalékkal szemben változik, így az az adózás előtti eredménynek és a nyereségadó alapjának sem része.

A halasztott adó első üzleti évben történő alkalmazásakor a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni, míg a halasztott adó alkalmazásának megszüntetésekor a megszüntetés üzleti évének halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell kivezetni. A halasztott adó első üzleti évben történő alkalmazásakor az eredménytartalékkal szemben csak olyan halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek mutathatók ki, amelyeket az előző üzleti év mérlegfordulónapján is kimutattak volna, ha a halasztott adót a számviteli törvényben foglaltak szerint mindig is alkalmazta volna a vállalkozó.

Amennyiben a halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség egy eszköz vagy kötelezettség állományba vételekor keletkezik (azaz a bekerülés még nem érintette sem az adózás előtti eredményt, sem az adóalapot), annak nyitó értékét szintén az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni.

A halasztott adókövetelésből (annak mérleg szerinti értékéből) származó eredménytartalék növekedésre az eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni annak érdekében, hogy az ne befolyásolja a szabad eredménytartalék összegét, és így többek között osztalék alapját se képezhesse.

Fontos kiemelni, hogy a halasztott adó kimutatása az Szt. előírása alapján lehetőség, azaz a vállalkozó számviteli politikai döntése, hogy alkalmazza-e vagy sem. Amennyiben alkalmazza, akkor a vállalkozónak - előjelétől függően - mind a halasztott adókövetelést, mind a halasztott adókötelezettséget ki kell mutatnia.

A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök, a halasztott adókötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, azonos adóhatósággal szemben fennálló halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség esetén összevontan (nettó módon), előjelétől függően eszközként vagy kötelezettségként:

- Az éves beszámoló „A” változatú mérlegének új tételei:

  • A. Befektetett eszközök
  • IV. Halasztott adókövetelés
  • F. Kötelezettségek
  • II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
  • 10. Halasztott adókötelezettség

A vállalkozó halasztott adókülönbözetként mutatja ki az eredménykimutatásban a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség tárgyévi állományváltozását, az eredménytartalékkal szemben elszámolt halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek kezdeti bekerülési értéke kivételével.

- Az éves beszámoló eredménykimutatásának változása:

  • C. Adózás előtti eredmény (+A+B)
  • X. Adófizetési kötelezettség
  • X/1. Halasztott adókülönbözet (±)
  • D. Adózott eredmény (±C–X±X/1)

A halasztott adót (a halasztott adóköveteléseket és a halasztott adókötelezettségeket) minden üzleti év mérlegfordulónapjával újra kell értékelni (számítani). Ezért a kiegészítő mellékletben a jelentős tételek vonatkozásában a változásokat tételesen, jogcímekre lebontva be kell mutatni.

 

Halasztott adó az összevont (konszolidált) éves beszámolóban

Az Szt. már korábban is előírta halasztott adó jellegű tételek kimutatását, ezért a duplikáció elkerülése érdekében szükséges előírni, hogy amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámolóban alkalmazzák a halasztott adó kimutatását, halasztott adókövetelésként és halasztott adókötelezettségként csak a konszolidálás miatti társasági adókülönbözetként meg nem jelenített tételeket lehet kimutatni.

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló eredménykimutatás sémája is változott:

  • X. Adófizetési kötelezettség
  • X/A. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adókülönbözet (±)
  • X/B. Halasztott adókülönbözet (±)

 

Globális minimum-adószint biztosításához szükséges kiegészítő adó

A 2024. üzleti évtől kezdődően a vállalkozók meghatározott részének globális minimum-adószint biztosításához szükséges kiegészítő adót kell fizetnie. Ez a kiegészítő adó a nyereséget terheli, ezért a társasági adóval, kisvállalati adóval azonosan kell elszámolni.

Azon vállalkozóknál, akik a halasztott adó intézményét alkalmazzák, ott az adózott eredmény az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség, valamint a halasztott adókülönbözet tárgyévi változásának a különbözetével egyezik meg.

 

Kisvállalati adóalap módosító tételei

A törvénymódosítás értelmében a kiegészítő mellékletben nemcsak a társasági adóalap, hanem a kisvállalati adóalap módosító tételeit is be kell mutatni a továbbiakban.

 

Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés

A számviteli törvény előírásai szerint a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést - és adott esetben a jelentés teljes körűségének hiányára vonatkozó nyilatkozatot – a vállalkozó internetes honlapján is közzé kell tenni. Ezen előírást az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2101 irányelve alapján - az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében - indokolt azzal kiegészíteni, hogy a jelentésnek, illetve a nyilatkozatnak legalább öt egymást követő évig hozzáférhetőnek kell maradnia a releváns honlapon.

 

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatára

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása kiterjeszti a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére jogosultak körét. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére lesz jogosult a továbbiakban a vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: 

  • a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot, 
  • az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot, 
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

 

Pótbefizetésből és az osztalékból származó követelés elengedése

A számviteli törvény hatályos előírásai tartalmazzák a veszteség pótlására adott pótbefizetésből származó követelésről, illetve az osztalékból származó követelésről történő tulajdonosi lemondás esetére vonatkozó elszámolási szabályokat. E rendelkezések egy része eddig csak a gazdasági társaságot nevesítette, mint alkalmazót, miközben a Ptk. a szövetkezetek esetében is lehetővé teszi ezeknek a jogintézmények az alkalmazását. A törvénymódosítás ennek megfelelően a pótbefizetésből és az osztalékból származó követelés elengedésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazók körét kiterjeszti általánosan a vállalkozóra, amely magában foglalja a gazdasági társaság mellett többek között a szövetkezetet is.

 

A cikk szerzője:
Dr. Füredi-Fülöp Judit
okleveles könyvvizsgáló, ME GTK Pénzügyi és Számviteli Intézetének egyetemi docense,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója
és
Várkonyiné Dr. Juhász Mária
okleveles könyvvizsgáló, ME GTK Pénzügyi és Számviteli Intézetének intézetigazgató egyetemi docense,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

Ha szeretne elmélyedni a számvitel rejtelmeiben, akkor korábbi végzettségétől függően megteheti ezt Vállalkozási mérlegképes könyvelő és Okleveles könyvvizsgáló képzésünkön, többek között a cikk szerzőinek óráin is.

A szerző(k)ről

Cikkei
Kiadványok ettől a szerzőtől
A költségvetési rend szerint gazdálkodók körében a belső ellenőrzés jelentősége felértékelődött. A pénzügyi és vagyoni folyamatok szabályszerűségének és hatékonyságának ellenőrzése, majd a tapasztalatok, megállapítások vezetési szintre való visszakapcsolá
Raktáron
1 750 HUF
Részletek

Hírlevél feliratkozás

Ha szeretne naprakész szakmai cikkeket olvasni, információs videókat nézni, vagy tájékoztatást kapni képzéseinről, iratkozzon fel hírlevelünkre!