Reprezentációs költségek utáni adózás 2026-ban

2026. január 30-án jelent meg az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelet, melynek célja a vendéglátást segítő intézkedések bevezetése mellett a pálinka  mint „az egyik legfontosabb hungarikum” nemzeti értékének hosszú távú megőrzése. A rendelet 2026. február 13-án kibővült a cukrászdában nyújtott vendéglátással. [24/2026. (II. 13.) Korm. rendelet]. 

Az új szabályokat visszamenőleges hatállyal a teljes 2026-os adóévre vonatkozóan lehet alkalmazni.

Az Szja tv. és a Szocho tv. egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályaitól eltérően mentes az adó alól az étteremben cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része.

Az új mentességi rendelkezés nem minden vendéglátásra vonatkozik, hanem kizárólag a reprezentáció keretében nyújtott éttermi és cukrászdai vendéglátásra. 

A reprezentáció fogalma nem változott. [Szja tv. 3. §. 26. pontja] 

Reprezentáció alatt - az Szja tv. alkalmazásában - a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátást (étel, italfogyasztást) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazást, szállást, szabadidőprogramot stb.) kell érteni. 

Azok a rendezvények, események tekinthetők reprezentációnak, amelyek a juttató tevékenységével összefüggő, meghatározott célokra szerveződtek, és jellegük, időtartamuk alapján nem kerülhető el a résztvevők társadalmi normák szerint szokásosan elvárt ellátása. Ilyen esemény lehet üzleti tárgyalás, közgyűlés, a hivatali munkaértekezlet, az adott szakmát érintő rendezvények mint például a termékbemutatók, kiállítások, fogadások, sajtótájékoztatók, kongresszusok. [2003/128. Adózási kérdés]

Emellett reprezentációnak minősül az augusztus 20-án mint állami ünnepen, valamint számos egyházi ünnep (pl. a karácsony, vagy a hanuka) alkalmával nyújtott vendéglátás. 

Nem tekinthető reprezentációs alkalomnak a munkavállalók szórakoztatását -, vagy szabadidős programot biztosító esemény, mint például a családi nap, gyereknap, vitorlázás, sportnap, szüreti mulatság, stb. melyek ráfordítása egyes meghatározott juttatásként de nem reprezentáció jogcímen visel adót. 

A rendezvények, események nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható. Ennek bizonyítása érdekében a kifizetőnek nem elegendő elévülési időn belül a számlát megőrizni, hanem a rendezvény lebonyolításához köthető valamennyi dokumentációt, szerződést, belső kommunikációt, feljegyzést, a meghívó szövegét és a meghívottak listáját célszerű a számla mellé lefűzni. 

2026-tól nem elegendő olyan nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható, hogy a kiadás reprezentációnak, vagy egyes meghatározott juttatásnak minősül, hanem azt is külön kell gyűjteni, hogy a reprezentációs vendéglátás étteremben, vagy cukrászdában valósult meg,. Tovább bonyolítja az elszámolást, ha a számla az étel és italfogyasztáson felül más szolgáltatásokat is tartalmazott. Az Adóhatóság idevonatkozó állásfoglalása szerint az étel- és italfogyasztáshoz közvetlenül kapcsolódó szervízdíj számlában feltüntetett összege hasonlóan viselkedik, mint az étel, ital számla szerinti értéke, ezért az is adómentes. Azonban bármely egyéb szolgáltatásra tekintettel, a számlában feltüntetett további díj – mint például egy előadás, biliárd használat díja – már nem tekinthető adómentesnek.

Étterem és cukrászda az a vendéglátó üzlet, amelyet a helyi kereskedelmi hatóság a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 1. és 3. pontja szerinti üzlettípusként vett nyilvántartásba. 

Nem tekinthető étteremnek a büfé, alkoholmentes és alkoholos italokra specializálódott helyek, mint kávézó, kocsma, bár, borozó, a zenés-táncos vendéglátóhely, a munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely, a gyorsétterem, a rendezvényi étkeztetés, az alkalmi vendéglátóhely, és a mozgó vendéglátóhely. Ezek nem tartoznak azon körbe, ahol adó mentesen elkölthető a reprezentációra szánt keret. 

Ennek következtében amennyiben a karácsonyi parti egy szállodában valósul meg, vagy egy sportarénában kerül megszervezésre, akkor a catering szolgáltatás után adót kell a juttatónak fizetni. 

Mentes az adó alól az étteremben nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része. 

A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető juttató az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan veheti figyelembe. 

A mentesség adóévre vonatkozik. Adóév: a számvitelről szóló törvény szerinti gazdálkodónál az üzleti év, egyébként az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóév. 

Elszámolt éves összes bevételként a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban – ide nem értve az összevont (konszolidált) beszámolót – kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel.

A korlátokat meghaladó mértékben elszámolt reprezentációs célú éttermi fogyasztás után az adó mértéke és annak számítási módja azonos az általános reprezentációs célú juttatás adófizetési kötelezettségének számításával. 

A reprezentáció keretében biztosított juttatások szokásos piaci értéke után a juttatást nyújtó kifizetőt terheli az adókötelezettség. Az adókötelezettséget az egyes meghatározott juttatások szabályai szerint kell teljesíteni az Szja tv. 70. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján. A fizetendő közterhet, - mely 15 % személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó - a juttatás értékének 18 százalékkal emelt mértékű adóalapja után kell megfizetni az adott negyedévet követő hó 12-ig.

Az éves várható adóra tekintettel a kifizetőnek – kivéve a tevékenységét év közben kezdő juttatónak - előleget kell fizetni, ha az adóév folyamán a 70. § (4a) bekezdése szerinti jövedelem meghaladja a 100 millió forintot. Ekkor a meghaladó rész után az adót a 08-as bevallásban kell bevallani az értékhatár-átlépés negyedévét követő hónap 12-éig kell megfizetni. 

A reprezentációt juttató kifizetőknek a bevételük végleges megállapítására előírt határidőt követően kell ellenőrizni, hogy az adott adóévben túllépték a bevételük 1 százalékát, vagy sem. A számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások esetén ez a határidő az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napja. Ez azt jelenti, hogy a 2026. évben elszámolt éttermi reprezentációs adókötelezettséget 2027. május 31-ét követően a negyedév 12. napján kell megállapítani, bevallani és megfizetni, mely 2027. július 12-e. 

Az Szja törvény hatálya alá tartozó tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozó az évet követő május 20-án állapítja meg a bevételét. Így az egyéni vállalkozónak is 2027. július 12-én lehet adófizetési kötelezettsége. 

Sör, bor, pálinka - vajon melyik a kakukktojás? 

Ez bizony nem más mint a sör, ugyanis a bor, valamint a pálinka juttatása a törvényben meghatározott esetekben mentes a személyi jövedelemadó alól. 

A személyi jövedelemadóról szóló törvényben kiegészült az adómentesen adható juttatások köre. [Szja törvény 1. sz. melléklet 8.47 pontja]

Mentes az adó alól a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. évi törvény 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott adóraktárban előállított és onnan közvetlenül vásárolt, pálinkazárjeggyel ellátott alkoholtermék, azzal, hogy a juttató az ilyen célból beszerzett termékekről olyan nyilvántartást vezet, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is.

A pálinka adómentességét a 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelet léptette hatályba, mely az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvény alapján 2026. május 14-től emelkedett törvényi szintre és beépült az Szja törvénybe. 

A hivatkozott rendelkezés értelmében adóraktár: az adóraktár engedélyese által működtetett, jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében történő előállítására, birtoklására, tárolására, felhasználására más termék előállításához, feladására és átvételére, továbbá másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal belföldre feladott jövedéki termék átvételére és szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő feladására szolgáló,

a) fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, egy technológiai egységet képező, belföldön található üzem, raktár, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek,

b) egy másik tagállam jogszabálya vagy illetékes hatósága által az adóraktár engedélyezésére meghatározott feltételeknek megfelelő hely.

A mentességi szabály a 2023. nyarán bevezetett bor adómentességi rendelkezését követi. A hatálybaléptetés 2026. február 1. volt. Így ezen időpontot követően juttatott pálinka után nem kell az adót megfizetni feltéve, hogy a felhasználás célja 

‒ reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás, amikor ilyen céllal megrendezett eseményen kerül átadásra a pálinka a rendezvényen résztvevő személyek részére.

‒ üzleti ajándékozás, amikor a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében kerül sor az ajándék átadására. 

‒ csekély értékű ajándék, melynél a kifizető évente három alkalommal adhat csekély értékű ajándékot, melyről olyan nyilvántartást köteles a kifizető vezetni, amelyből megállapítható, hogy ki részesült az ajándékban, az alkalmak száma nem lépte túl az évi három lehetőséget, valamint az ajándék értéke alkalmanként nem haladta meg a minimálbér 10%-át, azaz 2026-ban 32280 Ft-ot. 

Az adminisztrációnál arra is figyelni kell, hogy a kifizető köteles  olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja által szervezett előadás során megismerkedhetnek a magánszemélyek részére nyújtott juttatások adózását érintő főbb összefüggésekkel, különös figyelemmel a reprezentációs juttatásokat és a pálinka adómentességét érintő új rendelkezésekkel is. 

A cikk szerzője:

Horváthné Szabó Beáta,

adószakértő,

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója