Dolgozói juttatások adózása 2025-ben

A „Cafeteria” angol szó önkiszolgáló étterem, vendéglő illetve kávéház jelentéssel bír. Ez a szóhasználat nagyon kifejező, mivel egy olyan rendszerre kell gondolni, ahol a munkavállaló az élethelyzetének, igényeinek megfelelő juttatásokból válogathat attól függően, hogy a munkáltató által meghatározott cafeteria rendszer milyen széles kínálatot tesz elérhetővé.

Míg a fiatal munkatársak általában a szórakozást, utazást, tanulást helyezik előtérbe, addig az idősebb korosztály a rekreációra, pihenésre, az egészségre és a nyugdíjas évekre fókuszál, és különböző biztosítási lehetőségeket és önkéntespénztári hozzájárulásokat tart megfelelőnek.

A rendelkezésre álló lehetőségek köre egyrészt a munkáltató által, másrészt a jogszabályi környezet hatására változik. A dolgozók többnyire olyan juttatási elemeket választanak, amellyel kedvezőbb közteher mellett nagyobb vagyoni értékben részesülhetnek. Vitathatatlan, hogy az adómentes juttatások mellett a SZÉP kártya a legnépszerűbb juttatási forma.

A munkáltató juttatási rendszerét alapvetően kétféle módon határozhatja meg. Ez történhet

1. nettó módon, amikor a dolgozók azonos mértékű nettó juttatásban részesülnek, mely után a kifizetőnek adófizetési kötelezettsége keletkezhet. Ez a módszer egyes meghatározott juttatásoknál és béren kívüli juttatásoknál azt jelenti, hogy a munkáltató által adott juttatás piaci értéke a munkavállaló nettó juttatása, mely után a munkáltató megfizeti a kifizetőt terhelő adókat. Ez egyes meghatározott juttatásoknál azt jelenti, hogy a juttatás értékéből az adó alapját 1,18-as szorzóval határozzuk meg, amely után a kifizetőnek kell a 15% szja mellett a 13% szocho-t megfizetnie.
   Béren kívüli juttatásnál, például SZÉP kártyára – korlátokon belül utalt összeget alapul véve – az átutalt összeg után kell a kifizetőnek a 15% szja-t és a 13% szocho-t megfizetni. Ebben az esetben tehát nincs adóalapkorrekció.
   Abban az esetben, amikor a juttatás munkaviszonyra tekintettel adott juttatásnak minősül, a munkáltató az általa felbruttósított jövedelemből levonja a munkavállalót terhelő szja és járulék összegét és a bruttó jövedelem után fizeti meg a szocho-t.
2. bruttó módon, amikor a munkáltató cégköltség szinten határozza meg a munkavállaló rendelkezésére álló keretösszeget, és a munkáltató által felajánlott juttatásokból szabadon válogathat.
   Ezzel a módszerrel a munkáltató olyan juttatási rendszert alakít ki, amelynél minden munkavállaló részére azonos –, vagy pozíciótól, fizetés mértékétől függő, egyes dolgozói csoportokra egységes elvek mentén meghatározott keretösszeget rögzít. Ez a keretösszeg a munkáltató teljes költségét tartalmazza, azaz magában foglalja az egyes juttatási elemek után fizetendő közterheket is; azt pedig a munkavállalók döntésére bízza, hogy mely juttatási elemeket választják a bruttó keretösszegük erejéig (arra is figyelemmel, hogy vannak adómentes juttatások, míg mások béren kívüli juttatásnak, illetve egyes meghatározott juttatásnak, avagy munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülnek, s ezzel adóterhelésük eltérő).

A 2025-ben hatályos Szja törvény előírásai alapján az egyes juttatások a következő kategóriákba sorolhatók. A táblázat a legjellemzőbb dolgozói juttatásokat tartalmazza, mely túlmutat a cafeteria határán – azaz számos olyan elemet is tartalmaz, mely cafeteria keret terhére nem juttatható.

2025-ös újdonságok

2025. január 1-től a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) több rendelkezése is kedvezően érintette a dolgozók részére adható juttatások adózását.

Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatások talán a legnépszerűbb juttatások, mivel az általánosnál kedvezőbb szabályok érvényesülnek az adófizetésre vonatkozóan annak ellenére, hogy a munkavállalók jogviszonyukra tekintettel részesülnek a juttatásban. (Szja. tv. 69–71. §)

A béren kívüli juttatásoknál nincs 18%-os adóalap korrekció, melynek következtében a munkáltatónak a SZÉP kártyán jóváírt összeg után kell a 15% Szja-t és a 13 % szocho-t megfizetnie.

Abban az esetben, ha a munkavállaló a Szja tv-ben meghatározott mértéken felül is részesül juttatásban, akkor az említett határ feletti rész már egyes meghatározott juttatásnak minősül, amikor már az adó alapja 18%-kal magasabb érték. Ennek következtében a béren kívüli juttatások után összességében 28%, míg az egyes meghatározott juttatás után 33,04 % adókötelezettség terheli a munkáltatót.

A juttatás megszerzésének időpontja az a nap, amikor a juttatás a magánszemély rendelkezésére áll. A kötelezettségeket azonban csak negyedévente kell az adóhatóság részére megfizetni. 

2025. január 1-jétől a béren kívüli juttatások köre két új elemmel bővült

• Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban SZÉP Kártya) aktív Magyarok keretösszege
  Az Aktív Magyarok alszámlára évi 120 ezer forint utalható, mely az aktív életmód elősegítésére adható a munkáltató által. Az Szja törvény 71. § (1) bekezdésében foglalt SZÉP kártya juttatás korábbiakhoz hasonló módon felhasználható szálláshely-szolgáltatásra, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) kormányrendeletben – a továbbiakban SZÉP kártya Korm. rendelet – meghatározott módon. [Szja törvény 71. § (1a) bekezdés].
  A SZÉP Kártya juttatásra a korábbi 450 ezer forintban korlátozott rekreációs keretösszeg továbbra is megmaradt, amelyen felül önálló, évi 120 ezer forint értékű keretösszeg vonatkozik az Aktív Magyarok alszámlára, amennyiben a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll [Szja törvény 70. (8a) bekezdés a) pont]. Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, az Aktív Magyarok keretösszegnek azon része adózik béren kívüli juttatásként, mely nem haladja meg a 120 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét. [Szja törvény 70. (8a) bekezdés b) pont].
  Ez alól kivétel, azaz a keretösszeget nem kell arányosítani, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg [Szja törvény 70. (8a) bekezdés c) pont].
  Az Aktív Magyarok keretösszeget meghaladóan adott munkáltatói támogatás egyes meghatározott juttatásnak minősül, azaz a munkáltatónak 1,18-szeres adóalap után 15% szja és 13% szocho kötelezettsége keletkezik. [Szja törvény 70. § (7) bekezdés b) pont].
• Lakhatási támogatás
  2025. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a 35. életévét be nem töltött munkavállalónak – a 71. § (1) és (1a) bekezdésében foglaltaktól függetlenül – lakhatási támogatás címén az erre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez adott támogatásnak az ún. lakáscélú keretösszeget meg nem haladó része [Szja törvény 71. § (1b) bekezdés].
  A lakáscélú keretösszeg
  - évi 1 millió 800 ezer forint egész évben fennálló foglalkoztatás esetén (mely 150 ezer forint havi támogatást jelent),
  - az 1 millió 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
  - az 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor egytizenketted része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alatti életkorban van, azzal, hogy utoljára azt a hónapot kell figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti;
  - évi 1 millió 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg [Szja törvény 70. § (8b) bekezdés].
  A támogatás kedvező adózásának feltétele, hogy a munkavállaló a lakhatási támogatás igénylésekor a munkáltatónak bemutatja a lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló lakásbérleti szerződést vagy lakáscélú hitelszerződést. Amennyiben a magánszemély által a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, őt terhelő összegét, a meghaladó összeg 50 százalékát a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában különbözeti bírságként köteles feltüntetni és annak összegét személyi jövedelemadóként köteles megfizetni [Szja törvény 70. § (8c) bekezdés].
  Az Szja törvény a lakhatási támogatás juttatása esetén a munkáltató részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, azaz a munkáltató az adóévet követő év január 31-ig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról [Szja törvény 70. § (8d) bekezdés].
  Ha a lakhatási támogatás adóévi összege meghaladja a lakáscélú keretösszeget (az 1 millió 800 ezer forintot), a meghaladó rész után a munkáltató az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó előírás szerint teljesíti az adókötelezettséget [Szja törvény 70. § (7) bekezdés c) pont].

Adómentes juttatások

• Diákhitelhez nyújtott munkáltatói támogatás
  A Diákhitel Központ Zrt. a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet alapján nyújthat a hallgatók számára szabad felhasználású hitelt, mely a képzés alatt felmerülő kiadásokra, mint például lakhatásra, utazásra, tandíjra, jegyzetekre, laptopra, szabadon felhasználható. A diákhitel másik formája a kötött felhasználású hitel, ami a Magyarországon folytatott egyetemi tandíj finanszírozására igényelhető.
  2025. január 1-től a kötött felhasználású diákhitel törlesztéséhez a munkáltató által nyújtott támogatás értékbeli korlátozás nélkül mentes az adó alól [Szja törvény 1. sz. melléklet 7. pont 7.38. alpont b) pont].
• A kifizető által biztosított sportolási lehetőség
  2025. január 1-jétől adómentes az a szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportolási célú létesítmény és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása útján juttat.
  Ide tartozik bármely sportolási célt szolgáló létesítmény pl. sportpálya, saját uszoda, fitnesz vagy joga terem. Az adómentesség a létesítmény és az ott használt sporteszközök (ingyenes vagy kedvezményes) használatára vonatkozik, a szolgáltatásokra nem [Szja törvény 1. sz. melléklet 8. pont 8.7. alpont c) al-alpont].
• Állatkerti belépő, bérlet
  2025. január 1-jétől ugyanazon magánszemély részére az adóévben a minimálbér összegéig, azaz 290800 forint összegben adómentesen adható – a sport és kulturális rendezvények mellett- az állatok védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó állatkertbe szóló belépőjegy és bérlet juttatása, feltéve, hogy a juttatott belépőjegy, bérlet nem váltható vissza (a ki nem osztott belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével), illetve, hogy az említett juttatás nem utalvány. [Szja törvény 1. sz. melléklet 8. pont 8.28. alpont c)al-alpont]. 

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja által szervezett előadás során megismerkedhetnek a dolgozók részére adható juttatások adózását érintő főbb összefüggésekkel, így amennyiben a téma felkeltette az érdeklődését, figyelmébe ajánljuk Dolgozói juttatások 2025- nem csak cafeteria című gyakorlatorientált képzésünket. Az előadás során megismerkedhetnek a dolgozók részére adható juttatások utáni adókötelezettségre vonatkozó aktuális szabályokkal.

A cikk szerzője:
Horváthné Szabó Beáta,
adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója