Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
Adózással összefüggő adminisztráció
A külföldi dolgozók adókötelezettsége, illetve az adókötelezettség megállapításával és teljesítésével összefüggő adminisztráció jelentős mértékben függ attól, hogy a magánszemély külföldi, vagy belföldi foglalkoztatóval áll jogviszonyban.
Egy magyar munkáltató a foglalkoztatással összefüggésben szinte minden adózási terhet levesz a munkavállaló válláról, mivel a törvények az adókötelezettségek teljesítését alapvetően a munkáltatóra telepíti. Külföldi munkáltatóval fennálló jogviszony esetén bonyolultabb a helyzet, ugyanis a külföldi munkáltató nem minősül az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint kifizetőnek, ezért a külföldi munkaviszonyból származó jövedelmek után a hazánkban dolgozó külföldi magánszemélyt terheli az Szja adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos adminisztráció.
Társadalombiztosítás vonatkozásában a külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő, ennek hiányában közvetlenül a külföldi munkáltató, saját maga teljesíti. A külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségének teljesítése érdekében, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adó- és vámhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adó- és vámhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba. Előfordulhat, hogy a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény szerinti (a továbbiakban Air.) szerinti képviselővel, és a bejelentkezést is elmulasztja, ebben az esetben az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatottnak kell teljesíteni, sőt viselni kell a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).
A későbbi szankciók elkerülése érdekében mindazon szakember által fontosnak tartom megismerni az idevonatkozó adózási rendelkezéseket, aki bármilyen módon részt vesz a külföldi magánszemély adókötelezettségének teljesítésében.
Személyi jövedelemadó kötelezettség
A Magyarországra érkező külföldi magánszemélynek bizonyos körülmények fennállásakor a külföldről fizetett munkabére után, és a privát jövedelmei után is Magyarországon kell az adót megfizetnie. Az adókötelezettséget alapvetően befolyásolja a magánszemély adóügyi illetősége, valamint a jövedelemszerzés helye.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) 2. § (4) bekezdése értelmében egy belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége az összes bevételére kiterjed, ezt nevezzük teljeskörű adókötelezettségnek. Ilyenkor a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége függetlenül attól, hogy a bevétel honnan származik, Magyarországon keletkezik. Amennyiben azonban a magánszemély a magyarországi tartózkodása ellenére külföldi illetőségű marad, akkor Szja-t csak a Magyarországról származó jövedelme után kell fizetnie.
Első lépésként tehát meg kell állapítani, hogy a külföldi magánszemélyt a magyar előírások szerint belföldi adóügyi illetékességűnek kell-e tekinteni. Az Szja tv. 3.§ 2. pontja szerint belföldön bír illetőséggel az a magánszemély, aki
Az előzőekben felsorolt ismérvek alá nem tartozó magánszemély akkor bír magyar illetőséggel, ha kizárólag Magyarországon rendelkezik állandó lakóhellyel, vagy a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok Magyarországhoz fűzik, azaz a létérdekeinek központja Magyarország, továbbá akkor is, ha a magánszemélynek egyáltalán nincs, illetve ha Magyarországon és más államban is van állandó lakóhelye. Állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ott-lakásra rendezkedett be és ténylegesen ott is lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik, illetve ha előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. [Art. 178.§ 7. pontja]
A külföldi adóügyi illetékességet szükséges igazolni annak érdekében, hogy a magánszemélyt csak korlátozott mértékű adókötelezettség terhelje. A külföldi illetőség igazolására az adott ország adóhatósága által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál. Olyan esetben is, szükséges továbbá az illetőség igazolása, amikor valamely kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény alkalmazhatóságát kell bizonyítani. Ez utóbbi azért fontos, mert az egyezmények felülírják a magyar szabályokat. Így például, ha a külföldi személy a hazájában, vagy más országban is illetőséggel rendelkezik, akkor az Egyezmény szabályait alapul véve, kell az illetőséget meghatározni.
A kettős adóztatást kizáró egyezmények illetőségi szabályai szerint a tényleges illetőségét az állandó lakóhely, a létérdekek vagy más néven az életvitel központja, a szokásos tartózkodás hely vagy az állampolgárság alapján kell megállapítani. Amennyiben az előzőek alapján sem állapítható meg az illetőség, akkor a Pénzügyminisztériumhoz kell fordulni az illetőség meghatározását kérve.
Abban az esetben, ha a magánszemély külföldi illetőségű marad a magyar munkavégzés ideje alatt, akkor a kettős adóztatást az Egyezmény előírásai szerint tudja elkerülni. Munkajövedelmek esetén az adóztatás jogát az Egyezmény nem önálló munkára vonatkozó cikke alapján kell eldönteni.
A „bérek, fizetések és más hasonló díjazás” alatt valamennyi munkaviszonyból származó jövedelmet kell érteni. Például bér, költségtérítés, napidíj, természetben adott vagyoni érték, lakhatás, biztosítás, hosszú távú ösztönzők, értékpapír vagy nyugdíjprogramok. Ide tartoznak továbbá a munkaviszony megszűnésével összefüggésben adott juttatások, végkielégítés, versenytilalmi korlátozás értéke, jogellenes elbocsátás miatti kártérítés, szabadságmegváltás, vagy a COVID miatt adott bértámogatás is.
Az illetőség meghatározásának a munkajövedelem adóztatásában is kiemelt a szerepe. A nem önálló munkából származó jövedelem fő megközelítés szerint abban az országban adóztatható, ahol a magánszemély illetőséggel bír. Az Egyezmény az illetőség országának adóztatási jogát korlátozza, ugyanis, ha a munkavégzés a másik Szerződő Államban folyik, akkor az abból származó díjazás adóztatható a másik Államban. Amennyiben az illetőség és a munkavégzés országa azonos, akkor eldőlt, hogy az illetőség országa jogosult az adó beszedésére. Amennyiben az illetőség és a munkavégzés országa eltér, akkor tovább kell vizsgálni az Egyezmény rendelkezéseit.
Az Egyezmény 15. cikk (2) bekezdése a munkavégzés helyén biztosít mentességet, azaz a jövedelem mégis az illetőség országában adóztatható, ha ez a „hármas feltétel” az illetőség országára nézve teljesül. A jogszabály szóhasználata meglátásom szerint bonyolult, „tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy másik Szerződő Államban végzett munkájából származó díjazás csak az elsőként említett államban adóztatható meg, amennyiben” mind a három feltétel teljesül.
A könnyebb követhetőség érdekében érdemes egy konkrét egyezmény szövegébe behelyettesíteni az adott országot. Ez így szól a Németországgal kötött egyezmény alapján:
egy német illetőségű személy Magyarországon végzett munkájából származó díjazás csak Németországban adóztatható, ha
E szabálynak köszönhetően, ha a német illetőségű magánszemély bármilyen 12 hónapon belül nem tölt többet 183 napnál Magyarországon, és a díjazást közvetlenül, vagy közvetve nem a magyar fogadó cég viseli és a magyar cég nem a német cég telephelye, akkor a munkavállaló jövedelme Németországban adóztatható. Amennyiben bármelyik feltétel nem teljesül, akkor a jövedelem a tevékenység végzés helyén, azaz Magyarországon adóztatható.
A külföldi társaságtól kapott jövedelem után a magánszemélynek negyedévente Szja fizetési kötelezettsége keletkezik. A külföldi pénznemben keletkezett jövedelmét forintra át kell váltani és a 15% szja előleget a negyedévet követő hó 12-ig kell az adóhatóság Szja beszedési számla javára megfizetni.
Külföldiek biztosítása magyarországi munkavégzésnél
A külföldön jogviszonyban álló magánszemélyek, akik hazájukban biztosítással rendelkeznek és kiküldetés keretében végeznek munkát Magyarországon, általában nem fizetnek járulékot Magyarországon, ha olyan országból érkeznek, amely országgal Magyarország kötött a szociális biztonságra vonatkozó megállapodást. (Ilyen többek között valamennyi EGT tagállam, valamint kétoldalú megállapodás tekintetében Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Bosznia, Kanada, Dél-Korea, India, Japán, Macedón, Moldova, Montenegró, Oroszország, Szerbia, Törökország.) Jellemzően ezen országokból érkező kiküldöttek rendelkeznek olyan nyomtatvánnyal, mely alapján továbbra is a küldő ország biztosítási rendszerének hatálya alatt maradnak. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon sem járulék, sem szociális hozzájárulási adó, sem szakképzési hozzájárulás nem terheli a jövedelmüket.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény ( a továbbiakban Tbj. tv.) az úgynevezett harmadik (pl. Kínából, Új-Zélandról, Afrikai-, vagy Dél Amerikai) országokból hazánkba érkező külföldieket abban az esetben mentesíti a magyar biztosítási kötelezettség alól, ha a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt. [Tbj. tv. 17. § (2) a) pontja]
Abban az esetben, ha a külföldi személy magyar foglalkoztatóval létesített jogviszony alapján dolgozik Magyarországon a biztosítás a törvény erejénél fogva létrejön. Ennek következtében a külföldi személyeket is azonos jogok és kötelezettségek illetik, mint a magyar állampolgárokat, azaz a foglalkoztató 18,5% járulékot von le a biztosított személy Szja előleget képező jövedelméből, valamint 15,5% szociális hozzájárulási adó mellett 1,5% szakképzési hozzájárulást is fizet. Cserébe egészségügyi szolgáltatásra és megfelelő szolgálati idő esetén nyugdíjszolgáltatásra lesznek jogosultak.
A fentiekből is érzékelhető, hogy a külföldiek adóztatása speciális szaktudást igényel. Az előbbiekben részletezett szabályokon túl számos körülmény befolyásolhatja a külföldiek magyarországi adó és járulékfizetését. Ilyen például, amikor a pandémia miatt megváltozik a magánszemély illetősége, vagy a munkavégzés nem a szokásos helyen, hanem home-office-ban egyik, vagy másik országban történik. Az idevonatkozó magyar és a nemzetközi szabályok gyakorlati tudnivalóit részletesen is áttekintem az MKVK Oktatási Központja által szervezett online előadásomon.
A cikk szerzője:
Horváthné Szabó Beáta, adószakértő,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója
A szerző Külföldi magánszemélyek munkavégzése Magyarországon című online előadásán 2021. április 14-én részletesen is tájékozódhat az aktuális tudnivalókról. Regisztráció a rendezvényre »»
Továbbképzési kínálatunkban pedig megtekintheti A közlekedéssel összefüggő költségek elszámolása és adózása – minden, amit a pénzügyi ágazati szakembereknek tudniuk kell a magánszemélyek járműhasználatáról előadását.