Digitális nomádok adókötelezettségéről Magyarországon

Ezen magánszemélyt nevezzük digitális nomádnak, mely alatt olyan munkavállalót és vállalkozót értünk, aki távmunka keretében digitális távközlési technológia segítségével országhatáron túlról végzi munkáját.

Egy ilyen munkavégzést választó magánszemélynek célszerű tájékozódni a munkavégzés országában hatályban lévő tartózkodási és munkavállalási előírások mellett az adó- és járulék kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokról. Bár feltételezésem szerint ezek a személyek nem minden esetben kerülnek a hatóságok látóterébe, pláne akkor nem, ha a magánszemély Magyarországon tartózkodása nem engedélyköteles és az itt tartózkodás ideje nem túl hosszú.

A Magyarországon tartózkodás szempontjából a digitális nomádok megkülönböztethetők azáltal, hogy kinek szükséges engedély az itt tartózkodáshoz és kinek nem.

Nincs szüksége engedélyre a magyar állampolgárnak. Első pillanatban talán furcsának tűnhet, hogy a magyar állampolgár is lehet digitális nomád. Gondoljanak arra a magyar állampolgárra, aki évek óta külföldön, külföldi munkaadó részére végez munkát, miközben ideiglenesen hazajön, hosszabb, rövidebb ideig Magyarországon dolgozik, majd fogja magát és ideiglenesen egy másik országba költözik. Ebben az esetben ez a személy Magyarországon és a világ más országaiban meglátásom szerint digitális nomád.

Digitális nomádként tekinthetünk arra a külföldi állampolgárra is, aki EGT állampolgár (Európai Unió tagállamának, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak az állampolgára [az Európai Unió, Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein állampolgára]) és száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon. Ebben az esetben szintén nem kell a tartózkodáshoz engedélyt, azaz úgynevezett regisztrációs igazolást kérni. Talán épp ennek a szabálynak köszönhető, hogy sok uniós munkáltató által engedélyezett a „remote working” országonként három hónapot meg nem haladó mértékben.

Újdonság, hogy ez évtől maximum két évig fehér kártyával már jogszerűen tartózkodhatnak Magyarországon a harmadik országból érkező digitális nomádok is, akik már az „első naptól” a hatóság látóterébe kerülnek. Ők nem turistaként érkeznek az országba, hanem munkavégzés céljából. A fehér kártya  olyan tartózkodási engedély, amelynek birtokosa Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, és a munkáját Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi, vagy Magyarországon kívüli országban igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és a munkáját vagy a vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi. [A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról szóló 2007. évi II. törvény]

Az idevonatkozó 1516/2021. (VII. 29.) számú Kormányhatározat alapján egyértelmű, hogy szívesen látjuk a harmadik országból érkező azon „digitális nomádokat”, akik földrajzilag nem kötött, fejlett technológiai megoldással Magyarország területén dolgoznak, nem magyar foglalkoztatónál és nem kiküldetés keretében dolgoznak. Azonban a tartózkodási jog gyakorlásával összefüggő szabályok módosításán túl az idevonatkozó személyi jövedelemadó törvényben és a társadalombiztosításról szóló törvényben foglalt rendelkezések nem változtak, ezért a digitális nomádoknak is azokat a szabályokat kell megfelelően alkalmazni, melyek minden külföldi személyre vonatkoznak, akik Magyarország területén jövedelemszerző tevékenységet folytatnak, függetlenül attól, hogy tartózkodási engedély birtokában, vagy anélkül tartózkodnak Magyarországon.

A magánszemélynek és/vagy a foglalkoztatójának adó és járulékfizetési kötelezettsége keletkezhet Magyarországon.

Személyi jövedelemadóval kapcsolatban kötelezettsége a magánszemélynek akkor keletkezik Magyarországon, ha magyar illetőségűnek minősül, vagy ugyan külföldi illetősége fennmarad, de a jövedelme belföldről származik.

Az egyébként külföldi állampolgár akkor tekintendő belföldi illetőségűnek, ha EGT országból érkezik és a 2007. évi I. tv. alapján szabad tartózkodás jogát egy naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja, vagy a Harm. tv. értelmében letelepedett jogállással rendelkezik, vagy hontalan.

Az előzőek egyikébe sem tartozó magánszemély akkor tekintendő magyar illetőségűnek, ha kizárólag Magyarországon rendelkezik állandó lakóhellyel, vagy a létérdekek központja Magyarországon található. Ezen túl akkor is magyar adóügyi illetőségűnek tekintendő a külföldi állampolgár, ha szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg. [Szja tv. 3.§ 2. pontja]

Abban az esetben, ha a digitális nomádként tevékenykedő magánszemély más országban rendelkezik állandó lakóhellyel, és a munkáltatója is külföldi cég, akkor jellemzően akkor válik magyar illetőségűvé, ha a naptári évben 183 napnál több napot tartózkodik Magyarországon. Ilyen esetben adókötelezettsége összes bevételére kiterjed - ezt nevezzük teljes körű adókötelezettségnek - függetlenül attól, hogy az belföldről, vagy külföldről származik. Ez alól kivételt jelent, ha kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény másként rendelkezik.

Amennyiben a magánszemély a magyarországi tartózkodás ellenére külföldi illetőségű marad, akkor az szja adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján Magyarországról származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

A külföldi munkáltató által fizetett jövedelem Magyarországon végzett tevékenységre arányosan számított része Magyarországról származó jövedelemnek minősül. Ez furcsának tűnhet, mivel a kifizető egy külföldi társaság, ennek ellenére a magyar munkanapokra jutó jövedelem után a magánszemélynek szja kötelezettsége keletkezik Magyarországon, kivéve, ha a magánszemély olyan országban bír adóügyi illetőséggel, amely országgal Magyarország a kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezményt kötött. Ugyanis ilyen esetben az egyezmény szabályai felülírhatják a magyar Szja törvényt. Az egyezmény a munkajövedelmek adóztatásának jogát alapvetően annak az országnak rendeli, amelyben a magánszemély illetőséggel bír. Amennyiben az illetőség és a munkavégzés országa eltér, akkor tovább kell vizsgálni az Egyezmény rendelkezéseit, figyelemmel a 183 nap tartózkodásra, a gazdasági munkáltató vizsgálatára és a telephely által viselt költségekre vonatkozó előírásokra.

Mivel digitális nomádoknál a gazdasági munkáltató nem értelmezhető, hiszen a magánszemély nem kiküldetésben végzi a munkát valamely magyar társaságnál, ezért a 183 napos itt tartózkodás és a telephely következtében találkozhatunk magyar adófizetéssel.

Abban az esetben, ha a magánszemély vállalkozóként tevékenykedik, a jövedelem akkor adóztatható Magyarországon, ha a külföldi állampolgár magyar illetőségű, vagy a tevékenységet magyar telephelyen (állandó bázison) folytatja.

Előfordulhat, hogy a magánszemély olyan országból érkezik, amellyel nincs a kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezményünk, ilyen esetben felmerül a magyar adókötelezettség a magyar munkanapokra jutó díjazás után.

A Magyarországon adóztatható jövedelem után a magánszemélynek negyedévente szja előleg fizetési kötelezettsége keletkezik, továbbá adóév végén szja bevallást is kell készíteni és beadni az adóhatóság részére. Ez utóbbi kötelezettsége akkor is fennáll, ha időközben esetleg már elhagyta az országot. A kötelezettség teljesítésének elengedhetetlen feltétele, hogy a magánszemély rendelkezzen adóazonosító jellel.

Járulékfizetési kötelezettség magyar jogviszony hiányában is keletkezhet Magyarországon, mivel a társadalombiztosítás a Magyarországon munkát végző más természetes személyekre is kiterjed, hacsak a törvény, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy nemzetközi egyezmények ettől eltérően nem rendelkeznek.

A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és -levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. E kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót.

Ez azt jelenti, ha a digitális nomád olyan országból érkezett, amely országgal Magyarország kötött a szociális biztonságra vonatkozó megállapodást, és az egyezmény lehetőséget ad a külföldi biztosítás fennmaradására, akkor az egyezményben foglalt feltételek teljesülése esetén a magánszemély maradhat az otthoni biztosítás hatálya alatt, feltéve, hogy rendelkezik a két ország hatósága által kiállított igazolással erre vonatkozóan.

Fontos leszögezni, hogy ezek a magánszemélyek nem kiküldetés keretében, hanem távmunkában dolgoznak Magyarországon, ezért az egyezmények kiküldetésre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak. Ez azt jelenti, hogy fő szabály szerint Magyarországon kell a járulékot megfizetni, kivéve, ha speciális engedélyezés során a két állam hatósága elfogadja, hogy továbbra is a munkáltató országában kerüljön a járulék megfizetésre és nem pedig a munkavégzés helyén.

Harmadik országból érkezőknél (amely országgal nincs szociális biztonságra vonatkozó megállapodás) az első naptól kezdve belép a tb kötelezettség, hiszen a Tbj tv. mentességi szabálya ilyen esetekben nem alkalmazható. A digitális nomádok, mivel nem kiküldetésben végzik a munkát Magyarországon, ezért a Tbj tv. 17-18. §-ai nem vonatkoznak rájuk, melynek következtében a külföldi foglalkoztatónak vagy a magánszemélynek 18,5% járulékot és 13% szocho-t kell fizetnie Magyarországon. [Tbj. 87. §.]

A biztosításhoz kapcsolódó járulékfizetési-, valamint a szocho kötelezettség bevallása és megfizetése havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig esedékes. A bevallást elektronikusan kell benyújtani a 08INT nyomtatványon. A bevalláshoz szükséges a magánszemélynek TAJ számot igényelnie. Előfordulhat, hogy a külföldi munkáltató nem hajlandó a kötelezettséget teljesíteni, és a szocho-t a magánszemély részére sem téríti meg. Ilyen esetben, amikor a munkavállaló teljesíti a járulék és szocho kötelezettséget, akkor az Szja tv. értelmében az Szja alapjául szolgáló jövedelemként a bevétel 89%-át kell figyelembe venni [Szja tv. 29. §. ]

Amennyiben a téma felkeltette az érdeklődését, gyakorlatorientált képzésünket „Külföldiek magyarországi adóztatása a gyakorlatban - nemzetközi egyezmények, adó és járulék-megállapítási szabályok” címen ajánljuk figyelmébe.

A cikk szerzője:

Horváthné Szabó Beáta,

adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

A szerző "Külföldiek magyarországi adóztatása a gyakorlatban - nemzetközi egyezmények, adó és járulék-megállapítási szabályok" előadása elérhető kreditpontos kötelező továbbképzésünk távoktatási kínálatában.