Értékpapír jövedelmek adózása

Az Szja tv. alkalmazásában értékpapírnak minősül minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés. [Szja tv. 3. § 34. pont]

Az szja kötelezettség független attól, hogy az értékpapírt a magánszemély a magyar kifizetőtől, vagy külföldi társaságtól kapja, sőt attól sem függ, hogy az értékpapírt, vagy az abból származó jövedelmet belföldre behozza-e a magánszemély, vagy külföldi értékpapírszámlán tartja.

A magyar adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyt mind a belföldről, mind a külföldről származó jövedelme után adókötelezettség terheli. Viszont, ha a magánszemély illetősége külföldi, esetleg a magyar illetőség év közben külföldire váltott, akkor a változás időpontját követően már csak a Magyarországról származó jövedelmeket kell bevallani.

A jövedelem típusának meghatározása attól függ, hogy a vagyoni érték - amelyben a magánszemély részesül – valamely jogviszonnyal összefüggésben kerül kifizetésre, vagy a magánszemély adózott jövedelméből vásárolt befektetések hozamának tekintendő.

Jogviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemről akkor beszélünk, amikor a magánszemély munkáltatója, vagy a cégcsoportba tartozó – belföldi, vagy külföldi – társaság értékpapír formájában nyújt juttatást a tulajdonosi érdekeltség és a munkavállaló motivációjának megteremtése céljából. Ez a juttatás megvalósulhat az értékpapír ingyenes, vagy részben ellenérték fejében történő átruházásával, vagy értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési jog felajánlásával.

Az értékpapír után adókötelezettség a tulajdonjog megszerzésének napján keletkezik, vagy - ha ez egy korábbi időpont – akkor azon a napon, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette. Dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja, ha azonban az említett vagyoni értékkel összefüggésben a magánszemélyt sem a használat, a hasznok szedésének joga, sem a rendelkezési jog nem illeti meg, akkor a bevétel ezen jogok közül legalább egynek a megnyílásáig nem tekinthető megszerzettnek. [Szja tv. 9. §. (2) bekezdés b) pontja és Szja tv. 77/B. § (4) bekezdése]

Magyar foglalkoztatótól származó jövedelmek utáni adókötelezettség meghatározásakor a munkavállaló könnyebb helyzetben van, ugyanis az adókötelezettség megállapítása, levonása, bevallása és megfizetése a magyar cég közreműködésével történik. Ilyen esetben a munkáltató levonja a magánszemélyt terhelő Szja-t és egyéni járulékot - a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény értelmében - és megfizeti a 13 % Szocho-t.

Külföldi cég által bevezetett értékpapír programok esetében a külföldi cég nem minősül kifizetőnek, aminek következtében a munkavállalót terheli az adókötelezettség. Külföldről származó juttatásnál, amikor a juttató nem minősül a magánszemély foglalkoztatójának, akkor a felek közötti biztosítási jogviszony hiányában járulékkötelezettség nem keletkezik. Az Szja mellett azonban 13 % Szocho fizetésének kötelezettsége keletkezik, amelyet a bevétel 89%-ában meghatározott adóalap után kell megfizetni, feltéve, hogy a Szocho összegét a munkavállaló részére nem térítik meg.

Külföldről érkező jövedelmeknél fő szabályként elmondható, hogy az Szja-t és a Szocho-t a jövedelmet szerző magánszemélynek kell negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig megfizetnie. Azonban az Szja tv. lehetőséget ad arra, hogy a magyar munkáltató kifizetőként járjon el és levonhatja a magánszemélyt terhelő szja-t. Ez a szabály nem vonatkozik a magánszemélyt terhelő Szocho befizetésére, kivéve, ha a munkáltató magára vállalja a Szocho-val kapcsolatos kötelezettségeket.

A Szocho adómentes átvállalására vonatkozó szabály az Szja tv. 7. § (1) bekezdés z) pontjánál olvasható. Ez alapján – a foglalkoztatóval fennálló, Tbj. szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra tekintettel, a foglalkoztató és a magánszemély egybehangzó nyilatkozata alapján – nem kell a magánszemély jövedelmének megállapításakor figyelembe venni a foglalkoztató által átvállalt (ide értve az utólagos megtérítést is) szociális hozzájárulási adó összegét, amit a magánszemélynek más által jutatott vagyoni értékkel összefüggésben fizetett meg. Ezen kedvező szabály érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat maradéktalanul a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja.

Nem minden értékpapír juttatás minősül jogviszonyra tekintettel megszerzett összevonás alá eső jövedelemnek. 

Rendhagyó adózással találkozunk az elismert programokból származó jövedelmeknél, valamint az MRP és a KRMP szervezet által juttatott vagyoni értéknél, mivel ezekben az esetekben – a törvényben előírt feltételek teljesülésekor – a munkavállaló nem munkaviszonyból származó jövedelemben részesül, hanem a vagyoni érték adózására, a tőkejövedelmekre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Mindkét program előnye, hogy az adókötelezettség nem az értékpapír megszerzésekor, hanem annak elidegenítéskor keletkezik.

A tőkejövedelmek közé tartoznak az értékpapírok hozamai, (kivéve, ha a jövedelem úgynevezett adóparadicsomból – alacsony adókulcsú államból – érkezik, amely esetben az Szja tv. egyéb jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A befektetésekkel összefüggésben realizált hozamon belül megkülönböztetünk kamat, osztalék, vagy árfolyamnyereség jogcímen szerzett jövedelmeket. Kedvező adózás érvényesül az ellenőrzött tőkepiaci ügyletben-, vagy tartós befektetési számlán elhelyezett értékpapírokkal összefüggésben jóváírt hozamok után, csakúgy mint a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmeknél, mivel ezeknél a jövedelmeknél a nyereség és veszteség évek közötti elhatárolására is van lehetőség.

Az Szja általános mértéke 15%, ami alól kivételt jelent a TBSZ számlán elhelyezett értékpapírok hozama utáni adófizetési kötelezettség, mely három év után 10 %-ra, és öt évet követően nulla százalékra csökken.

A tőkejövedelmek után 13% szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. Azonban az adó összege a minimálbér összegének huszonnégyszeresében korlátozott. Az adót mindaddig meg kell fizetni, amíg a természetes személy összevonás alá eső (önálló, nem önálló és egyéb összevonás alá eső) jövedelmek és a tőkejövedelmek együttes összege a tárgyévben el nem éri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét, azaz 2023-ben a 5,568 millió forintot.

Ugyanakkor nem terheli Szocho fizetési kötelezettség a kamatjövedelmet, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmet, ide értve a kriptovalutából származó jövedelmet is, a TBSZ számlán tartott értékpapírok hozamát, továbbá az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozamát. Abban az esetben sem keletkezik Szocho adó fizetési kötelezettség, ha a jövedelem olyan országból származik, amely országgal van kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményünk és az egyezmény 15% adó levonását engedi a forrás országban. Ebben az esetben ugyanis a Szocho tv. Magyarországon adóztatható rész után ír elő kötelezettséget.

A külföldről származó jövedelem adójának megállapítása összetett feladat, mivel külföldi jövedelemigazolások alapján kell kiszámítani a külföldi pénznemben keletkezett bevételek és költségek összegét.

Az szja törvény 6. §. (1) bekezdése rendelkezik a külföldi pénznemről forintra történő átszámításról, mivel a jövedelmeket forintban kell bevallani.

Értékpapír átruházása esetén a szerzési érték kiszámításához az értékpapír tulajdonjogának megszerzésének, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírásának napján érvényes MNB által közzétett árfolyamot kell figyelembe venni. A bevételre a bevétel megszerzése időpontjában, vagy az azt megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni még abban az esetben is, ha az átváltás ténylegesen nem történt meg. Ez a rendelkezés igazságtalannak tűnhet, minden olyan esetben, amikor a magánszemély külföldi pénznemben veszteséget realizál mégis az évek közötti jelentős árfolyammozgás következtében forintban nyeresége keletkezik, amely után a külföldi pénznemben elszenvedett veszteség ellenére adófizetési kötelezettség keletkezik.

A külföldről származó Magyarországon adóköteles befektetésekből származó jövedelmek bevallására – amennyiben ezeket nem kell az összevonás alá eső jövedelmek között szerepeltetni –az SZJA bevallás nyomtatvány 05. lapja szolgál. Ez alól kivételt jelent az ellenőrzött tőkepiaci ügylet bevallása, mivel az ebből származó nyereséget, vagy veszteséget a belföldi tőkejövedelmeknél a 04-es lapon kell feltüntetni.

A bevallás kitöltésekor dilemmát okozhat, hogy a jövedelemből külföldön levont adót az adóbevallásban van lehetőség beszámítani, vagy a külföldön levont adót csak a külföldi adóhatóságtól kell visszakérni. Amikor például a jövedelem olyan országból származik, amely országgal Magyarország kötött a kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezményt, és az egyezmény alapján az adólevonás a forrásországban nem lehetséges, akkor a külföldön levont adó beszámítása a magyar adókötelezettségbe nem lehetséges. A külföldi kifizető által visszatartott adó a magyar adóhatóság által angol nyelven kiállított illetőségigazolással és a külföldi országban előírt visszaigénylésre vonatkozó űrlap kitöltésével a külföldi adóhatóságtól igényelhető vissza.

Egyezmény hiányában a külföldön levont adó beszámítható, de legfeljebb 10%-ban, ugyanis a fennmaradó 5%-ot Magyarországon meg kell fizetni. Abban az esetben, ha a jövedelem kamatnak minősül, akkor a jövedelmet – egyezmény hiányában - egyéb jövedelemként kell a bevallásban feltüntetni. Jó hír, hogy ebben az esetben a számított adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó. Rossz hír viszont, hogy az egyéb jövedelem után a magánszemélyt szocho is terheli, azonban ilyen esetben a bevétel 89%-át kell adóalapként figyelembe venni.

Az értékpapírokkal összefüggésben a magánszemélynek nyilvántartási kötelezettsége is keletkezik. A magánszemély az alap- és kiegészítő nyilvántartásokban, időrendben, folyamatosan nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges. [Szja tv. 10. § (1) bekezdése és 5. számú melléklet II. Fejezet 5. pontja]

Végül, de nem utolsó sorban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az OECD országok számos adóhatósága adatot szolgáltat a magánszemély illetősége szerinti ország adóhatósága részére többek között a külföldön lévő, külföldi tulajdonú bankszámlákról, értékpapírszámlákról. Abban az esetben, ha a magánszemély részben, vagy egészben külföldön mentesült az adófizetés alól, akkor az adóhatóságok közötti együttműködés eredményeképpen a magyar adóhatóság értesül a magánszemély részére kifizetett jövedelmekről. Előfordulhat, hogy az adatszolgáltatás feldolgozását követően a bevallott jövedelmek és az adatszolgáltatás között eltérés mutatkozik. Ekkor számítani lehet arra, hogy az adóhatóság úgynevezett ügyfélbarát támogató eljárást kezdeményez és értesíti a magánszemélyt, hogy vizsgálja felül az adóbevallásában foglaltakat és szükség esetén önellenőrzés keretében módosítsa az Szja és Szocho kötelezettség összegét. Abban az esetben, ha a magánszemély részére korábbi években nem készült adóbevallási tervezet, mert nem rendelkezett magyar kifizetőtől jövedelemmel, miközben a külföldi jövedelmeiről elfeledkezett, akkor elévülési időn belül ugyan pótolhatja a kötelezettséget, de számolnia kell azzal, hogy a késedelmesen megfizetett adók összege után az adóhatóság késedelmi pótlékot fog megállapítani.

Amennyiben a téma felkeltette az érdeklődését, figyelmébe ajánljuk „Értékpapír jövedelmek adózása - SZJA, szocho és járulék kötelezettségek vizsgálata belföldről és külföldről származó jövedelmek vonatkozásában” című gyakorlatorientált képzésünk et is!

A cikk szerzője:
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója