A marketing akciók sikerének egyik titka az adózási részletek ismerete

A marketing kampány tervezésekor számos törvény előírását szükséges ismerni, úgymint a személyi jövedelemadóról, a szociális hozzájárulási adóról, a társasági adóról, az általános forgalmi adóról, sőt még a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit is.

Az utóbbi években jelentős változásként értékelhető, hogy az Szja törvényben hatályon kívül került az ajándéksorsolás speciális adózása, amikor az ajándéksorsolás értékének 1,18-szorosa után a kifizetőnek kellett 15% Szja-t fizetnie, miközben a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban Szocho törvény) szerint ezen juttatást nem terhelte ez utóbbi kötelezettség. Ez a változás annak volt köszönhető, hogy 2023. január 1-től a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megszüntette az ajándéksorsoláshoz kapcsolódó sorsolási eseményre vonatkozó eljárásokat. [Szjtv. 40/E. § (6) bekezdése]

Ez a változás nem jelenti azt, hogy a társaságok a továbbiakban ne választhatnák ki a nyertes személyét sorsolással, azonban fontos, hogy az adókötelezettséget különböző törvényi összefüggések alapján kell megállapítani.

Nincs külön fejezet az Szja törvényben a marketing célú juttatások adózására vonatkozóan, ezért a promóciót szervező cégnek, vagy külföldről érkező ajándékoknál a jövedelmet szerző magánszemélynek kell az adót megfizetni. Például az adóköteles ajándéksorsolásból származó jövedelem – a felek közötti munkavégzésre irányuló jogviszony hiányában - adómentes jövedelemnek, egyes meghatározott juttatásnak, vagy egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősülhet. Az egyes jövedelemkategóriák különböző adókötelezettségekkel járnak, ezért fontos, hogy a kifizetők maradéktalanul ismerjék az ide vonatkozó rendelkezéseket a későbbi adóhiány és más szankciók elkerülése érdekében.

Marketing célú esemény megvalósulhat az adott kereskedelmi hálózatban, vásárlással egybekötve, de a potenciális vásárlók részesülhetnek juttatásokban különböző rendezvényeken, mint például termékbemutatón, vagy a marketing eseményt szervező társaság által szervezett, a terméket, vagy magát a társaságot népszerűsítő rendezvényen.

Az esemény helyszíne - amennyiben nem zártkörű a rendezvény - nem befolyásolja az adókötelezettséget, azonban a rendezvényen résztvevők személye már igen. Ennek megfelelően a juttatás lehet adómentes, üzletpolitikai célból adott engedmény és más kedvezmény, reprezentáció, egyes meghatározott juttatás, vetélkedő, vagy egyéb összevonás alá eső jövedelem, nem beszélve az influenszerek tevékenységének ellenértékét képező juttatásokról.

A juttatás formáját tekintve lehet az adott termékben, vagy szolgáltatásban megjelenő engedmény, árengedményre jogosító kupon, áruminta vagy különböző reklámajándék, utalvány, bankkártya, de az is előfordulhat, hogy a juttatást pénzben fizetik ki a magánszemély részére.

A továbbiakban a leggyakrabban előforduló üzletpolitikai célú marketing célokat szolgáló juttatások adózásáról lesz szó az Szja törvény idevonatkozó rendelkezései alapján.

Az Szja törvény alapján az adókötelezettséget akkor kell megállapítani, ha a juttatásban részesülő személy magánszemély, azaz a vásárlásról szóló számla – ha van ilyen – a magánszemély nevére és nem cég nevére szól.

Adómentes üzletpolitikai célú juttatások

A forgalomnövekedést ösztönző juttatások közül legnépszerűbbek a vásárláshoz kapcsolódó üzletpolitikai célú akciók. Az ide vonatkozó adómentességet kimondó szabály az Szja tv. 1. sz. mellékletének 8.14 pontjánál található. Eszerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető, kifizetőnek nem minősülő külföldi személy által

• üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének - ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye - megfelelő magánszemély számára adott
• árengedmény,
• visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az - megjelenési formájától függetlenül - árura vagy szolgáltatásra váltható érték;
• üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta, azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas;

Az adómentes rendelkezés egyaránt vonatkozik a kifizetőre és kifizetőnek nem minősülő külföldi személyre is. Amennyiben a juttatás adómentesnek minősül, akkor a kifizetőnek szocho kötelezettsége sem keletkezik.

A reklámcélból adott adóköteles ajándékok igen sokszínűek lehetnek. Ide tartoznak a kisebb értéket képviselő szóróajándékok, vagy a nagyobb értékkel bíró belföldi és külföldi utazások, sőt még egy autó, quad, vagy a manapság oly népszerű elektromos kerékpár is növeli a promóció népszerűségét. Az adókötelezettség megítélését a juttatás értéke nem befolyásolja, kivéve, ha a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme megállapítható.

Az ajándéksorsoláshoz hasonló korábbi szabályok az irányadók a bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedőn, versenyen nyert díj adózására, feltéve, hogy a nyeremény nem pénz (ilyen lehet egy laptop, egy éttermi szolgáltatás, de lehet utalvány sőt még bankkártya is). [Szja tv. 76. § (5) bekezdés] Ez esetben a szervezőnek 1,18-as adóalap után csak 15% szja kötelezettsége keletkezik és nem kell szocho-t fizetni.

Előfordul, hogy az üzletpolitikai, reklámcélú juttatás nem minősül adómentes juttatásnak, nem tekinthető ületi ajándéknak és nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá sem. Ekkor, amikor a juttatás nem vásárláshoz kapcsolódik, hanem a promóció a cég vagy egy termék, szolgáltatás népszerűsítését szolgálja, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabályok az irányadók. Ez esetben a kifizetőnek 1,18-as adóalapra számítva 15% szja-t és 13% szocho-t kell fizetnie. [Szja tv. 70. § (6) bekezdés d) pontja]

Abban az esetben, ha a juttatás adóköteles, de a juttató az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény értelmében nem minősül kifizetőnek, mert pl. az ajándék egy külföldi társaságtól érkezik, akkor az ajándékban részesülő magánszemélynek kell az adót megfizetnie. Ez esetben a jövedelem egyéb jövedelem kategóriába tartozik, mely után 15% szja és 13% szocho fizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek az ajándék forgalmi értékének 89%-a után – mivel ekkor a szocho-t a magánszemélynek kell megfizetnie. Ez alól kivételt jelent, ha a külföldről kapott juttatás üzleti ajándéknak minősül, mely mentes az adó alól. [Szja tv. 7. § (1) bekezdés s) pontja]

Amennyiben a téma felkeltette az érdeklődését, figyelmébe ajánljuk „Marketing célú juttatások, engedmények Áfa, Szja és Szocho kötelezettsége 2024”című gyakorlatorientált képzésünket, ahol a fentieken kívül még számos esetet részletesen elemzünk.

A cikk szerzője:
Horváthné Szabó Beáta,
adószakértő,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója