Újra kezdődnek a rendeleti szintű adótörvény változások

Ehhez kapcsolódóan a 242. számú Magyar Közlönyben kihirdetésre került a 2020. évi CIX. törvény is, s ez alapján 2020. november 11-től legalább 90 napon keresztül (tehát legalább 2021. február 08-ig) újra lehetőség van a rendeleti szintű törvénymódosításokra, jogalkotásra. Ennek során magasabb szintű jogszabályokat, akár adótörvényeket is alacsonyabb szintű jogszabállyal, kormányrendelettel lehet módosítani. Vagyis ismét elalvás előtt, avagy a reggeli kávé mellett kell majd naponta böngésznünk a Magyar Közlönyt ahhoz, hogy naprakész információk birtokában legyünk.

A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján az éttermeknek, szállódáknak lényegében be kellett zárniuk 2020. november 11-től. Az éttermek ugyanis ettől a naptól kezdve vendéget nem fogadhatnak, vendég az étteremben csak az étel elvitele céljából tartózkodhat, illetve az étterem átállhat a házhozszállításra. A szállodák turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhatnak kizárólag. Mindezek mellett bezárásra ítélték többek között a színházakat, mozikat, múzeumokat és a legtöbb szórakozási és sportolási tevékenységet nyújtó szolgáltató létesítményét is.

Mivel a mostani bezárás jelentős terhet ró az (tavaszi, nyár elejei) első hullám miatt már így is nehéz helyzetben lévő ágazatokra, ezeken belül különösen a vendéglátó és szállodaiparra, ezért a Kormány megalkotta a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletet. Ennek során a munkahelyek megőrzése érdekében első körben adókedvezmények biztosításával (és bár jelen cikkben csak az adózási kérdéseket vizsgáljuk, de külön a szálláshely-szolgáltatók foglalásaik kieséséből származó költségeinek megtérítésével és bértámogatások nyújtásával is) kívánja segíteni az ilyen tevékenységet folytató vállalkozásokat.

Mely ágazatok tartoznak ebbe a körbe?

A 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 5. §-a szerint szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás és KIVA kötelezettség tekintetében adókedvezményt kaphat a következő tevékenységek valamelyikét főtevékenységként folytató vállalkozás:

1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,
2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,
3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,
4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenységet,
5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenységet,
6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenységet,
7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenységet,   
8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenységet,
9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenységet,
10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenységet,
11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenységet,
12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenységet,
13. Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312),
14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenységet,
15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenységet,
16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenységet,
17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet, vagy
18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet (TEÁOR 9329).

Fontos, hogy a rendelet alkalmazásában tényleges főtevékenységként nem a cégnyilvántartásba bejegyzett főtevékenységet kell érteni, hanem azt a tevékenységet, amelyből az érintett vállalkozásnak a 2020. 11. 11-ét megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább a bevételének 30 %-a származott.

Adófizetési kedvezmények

Az említett ágazatokba tartozó munkáltatók a következő adókötelezettségek alól kaphatnak mentességet, egyelőre „csak” 2020. november hónapra:

Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség: 2020. november hónapra a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében a szocho adófizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni (de vélhetően a bevallási kötelezettség alól nem mentesülnek az érintettek, hiszen a jogszabály erről egyelőre nem rendelkezik).

Szakképzési hozzájárulás kötelezettség: 2020. november hónapra a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni (de vélhetően bevallási kötelezettség alól itt sem lesz mentesülés).

Rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség: 2020 november hónapra arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül a vállalkozás. Mindemellett a rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget már nem fizet.

Kisvállalati adó kötelezettség: A 2020. november hónapra elszámolt személyi jellegű kifizetések összege (tehát többek között a Tbj. szerinti járulékalapot képező munkabér, vagy akár a SZÉP kártya is) nem tartozik bele a KIVA alapjába.

Az adókedvezmények érvényesítésének további feltétele, hogy a kifizetőnél a jelenlegi veszélyhelyzetben egy olyan állapot álljon be, amelynek során a munkavállalót elbocsájtotta volna (de most – a fenti intézkedések hatására – mégsem tette meg), továbbá a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz (még nincs információ, de vélhetően a 2008A bevallásban).

Távmunkával kapcsolatos költségtérítés

Már az előző veszélyhelyzet idején is nagyon sok munkavállaló otthoni munkavégzésre, azaz távmunka végzésére kényszerült. Ennek nyilván voltak pozitív hozadékai, de a munkavállalók oldaláról esetenként többlet költséget jelent (otthoni internet, villany, fűtés stb.) e módszer alkalmazása. Az e költségek megtérítésére vonatkozó szabályok pontosítása iránti igény már tavasz óta napirenden van. Ehhez kapcsolódóan 2020. november 11-én éjjel jelent meg a Magyar Közlöny 244-es számában „a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról” szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet, amely ma, 2020. november 12-én lépett hatályba. A jogszabály szerint, a veszélyhelyzet ideje alatt, de legalább 2021. február 8-ig lehet adni a havi minimálbér 10 %-ának megfelelő összegig távmunkavégzéssel összefüggésben felmerülő költségtérítést. Ez a maximum havi 16.100,- Ft igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül, tehát kvázi adómentes. De sajnos csak akkor lehet ennyi az adómentes összeg, ha a távmunkavégzés az egész hónapot érinti, vagyis a hónap minden munkanapján a Munka törvénykönyve 196. §-a szerinti távmunkában dolgozik a munkavállaló. Ellenkező esetben a havi 16.100,- Ft összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos részét lehet csak adómentesen biztosítani. Ezért ha első körben a november hónapot nézzük, a 21 munkanapból, csak 19 munkanap esik a veszélyhelyzet idejére. Így az egy napra eső távmunkavégzéssel összefüggésben felmerülő költségtérítés összege 16.100/21=766,7 Ft lehet. Vagyis ha a munkavállaló 2020. november 4-től a tárgyhónapban csupán 10 munkanapot fog távmunkában dolgozni, úgy 10*766,7=7.667,- Ft-ot kaphat költségtérítésként adómentesen.

Mindezeken felül még az is feltétel, hogy az Szja tv. 3. számú melléklet I. rész 24. pont c) és d) alpontjai szerint (távmunkával összefüggő internet költség, bérleti díj, rezsi, stb.) más költséget nem lehet elszámolni.

További fontos rendelkezése a jogszabálynak, hogy az 5. § alapján, a 2020. november 04-től bevezetett veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény távmunkavégzésre vonatkozó 196. §-ában foglalt szabályaitól külön megállapodásban eltérhetnek.

Egyelőre a fentiek adják a közterhek szempontjából a legfontosabb rendeleti intézkedéseket, de amellett, hogy a normál rendben az adócsomag a Parlament előtt van, a következő hónapok jócskán hozhatnak még adózási szabálymódosításokat. Kitartás kollégák!