Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
Társasági adózást érintő változások
Kedvezményezett eszközátruházás
A társasági adóban már korábban is meglévő kedvezményezett eszközátruházás szabályait 2025. június 20-tól kiegészítették. Belekerült a kedvezményezett eszközátruházás fogalmába a Polgári Törvénykönyvben már 2024 óta meglévő „leválás” is. Ez nem más, mint egy speciális szétválás, azon belül is a kiválásnak egy formája. A „leválás” során a működő gazdasági társaságból úgy fog kiválni egy vagy több új gazdasági társaság, hogy az eredeti társaság természetesen megmarad és az új társaság(ok) tulajdonosa az eredeti társaság lesz, amiből lényegében kivált, speciális elnevezéssel élve: „levált”. Ehhez a szétváláshoz kapcsolódóan a kedvezményezett eszközátruházás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Vagyis a kedvezményezett eszközátruházáshoz kapcsolódóan a jogelőd társaságnál a leválásra tekintettel meghatározott nyereségjellegű különbözetre, illetve a leválással kivezetett eszközök könyv szerinti- és számított nyilvántartási értéke közötti különbözet adóztatásának halasztása lehetővé vált. További kedvező szabály, hogy a leválás során átruházott ingatlanokra él a kedvezményezett eszközátruházásnál meghatározott illetékmentesség is. A leválások esetén nem kell a szokásos piaci árra vonatkozó szabályokat alkalmazni.
K+F adóalapkedvezmény
Szintén 2025. június 20-től megemelték a felsőoktatási intézménnyel vagy kutatóintézettel közösen végzett K+F kedvezményhez kapcsolódó adóalap csökkentő tételt, mely már a teljes 2025-ös adóévre is alkalmazható. A Tao tv. 7. § (17) bekezdése alapján a felsőoktatási intézmény, az MTA, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén a társasági adó alanya az elszámolt K+F közvetlen költségének a háromszorosát, de legfeljebb (a korábbi 50 millió Ft helyett) 150 millió forintot vehet figyelembe adózás előtti eredményt csökkentő tételként. Figyeljünk viszont arra is, hogy az elszámolt csökkentő tétel 9 %-a az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
Sporttámogatás
2025. július 1-től újabb sporttal kapcsolatos szervezetek részére lehet adókedvezményért, vagy adójóváírásért cserébe támogatásokat adni. Lényegében ebben az ügyben versenytársat kaptak a látványcsapat-sporttal érintett eddig is jelentős támogatásokban részesülő sportszervezetek a „Sportakadémiák” személyében. Mostantól a látványcsapat-sportban működő sportakadémiák is részesülhetnek közvetlen támogatásban, vagy adófelajánlásban, melyekért a támogatást nyújtó társasági adóalanya adókedvezményt, vagy adójóváírást kaphat.
Mikrovállalkozás létszámnövekedés kedvezménye
Az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál figyelembe vehető átlagos állományi létszámához kapcsolódó adóalap módosító tételeinek szabályai 2025. július 20-tól kedvezően változtak. Az eddig 5 főben meghatározott felső létszámkorlátot 10 főre emelték. Ez azért érdekes, mert a KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb (tehát legfeljebb 9 fő). A szabályt azonban mégis lehet alkalmazni, mivel a KKV besorolás esetén nem a tárgyévi létszámot, hanem az azt megelőző két egymást követő számviteli időszakban lévőt kell figyelembe venni.
További kedvező változás még, hogy az elszámolható adózás előtti eredményt csökkentő tétel összege is megemelkedett, mivel a létszám növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 150 százalékát vehetjük figyelembe a korábbi 100 százalék helyett.
KIVA-t érintő változások
A kisvállalati adóalanyok részére egy kedvező változás lép életben 2025. július 20-ától kezdődően. 2024 óta, amennyiben a KIVA alanyiság könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, akkor az egyesüléssel, szétválással érintett adózó az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül a NAV-hoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatja a KIVA adóalanyiságot. Nem kell tehát 24 hónapot várni az újraválasztással. Ebben az esetben a módosítás alkalmával mentesítik a KIVA alanyiság megszűnése miatti áttérési különbözet elkészítési kötelezettsége alól a vállalkozást. Nyilván ez a mentesítés elsődlegesen azoknál lesz kedvező, akiből kiváltak, vagy akibe beolvadtak és mindez könyv szerinti értéken történt. Ezt a kedvező módosítást a hatályba lépést követően megvalósított átalakulásokra lehet alkalmazni.
Személyi jövedelemadót érintő változások
Adóalapkedvezmények
A sokak által adókedvezményeknek titulált adóalapkedvezményekkel kapcsolatban sok változás lépett, illetve még lép hatályba 2025-ben. Ezeket nézzük időrendben.
Családi kedvezmény
Már a 2025. év eleji törvénymódosítás során ismert volt, hogy a családi adóalap kedvezmény duplára emelésének első 50 %-a 2025. július 1-től lép hatályba.
Ennek megfelelően havonta:
emelkedik az elszámolható adóalapkedvezmény. Ennek megfelelően az elérhető adó-megtakarítás (amit sokan tévesen adókedvezménynek mondanak)
A bérszámfejtőknek arra kell odafigyelnie, hogy a 2025. év elején megtett adóelőlegnyilatkozatokat át kell tekinteni, hiszen ha valaki a családi kedvezményt érintően összegszerűen nyilatkozott, azaz forintosítva lenyilatkozta, hogy mennyi adóalapkedvezményt kíván érvényesíteni, úgy ennél a személynél megfelelően módosítani kell az adóelőlegnyilatkozatot, ha 2025. júliustól kezdve a magasabb összegű kedvezmény kívánja igénybe venni. Aki viszont csak az eltartott és kedvezményezett eltartott létszáma tekintetében nyilatkozott, annál 2025. júliusától a törvényileg meghatározott magasabb összegű adóalapkedvezményt kell elszámolni.
CSED, Gyed, és az örökbefogadói díj kedvezménye
Új adóalapkedvezmény került meghatározásra 2025. július 1-től kezdődően. Erre vonatkozóan még tavasszal egy külön jogszabály, a 2025. évi XVI. törvény született, melyet az Szja törvény konkrétan meghivatkozik a 3. § 56. pontban, s ez szerint „a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye: a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerinti kedvezmény”.
Ezt az új adóalapkedvezményt minden ellátásnál külön-külön lehet érvényesíteni az ellátás teljes összegére, akár több ellátás esetén is. Az ellátást folyósító szervek (azaz a MÁK vagy a TB kifizetőhelynek minősülő vállalkozás) a kedvezményt automatikusan, nyilatkozat nélkül veszi figyelembe. Fontos, hogy ezt az új adóalapkedvezményt a 2025. június 30-át követően folyósított csed, gyed és örökbefogadói díj tekintetében kell alkalmazni, azaz nem az elszámolási időszak számít.
További érdekesség még, hogy 2025. július 1-től kezdődően a gyermek születését követő 90. nap után a CSED mellett is lehet munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíteni, anélkül, hogy a CSED-et GYED-re váltanák. Ilyen esetben csupán annyi történik, hogy a CSED összegének a 70 %-át fogják folyósítani az érintett szülőnek.
Három gyermeket nevelő anyák kedvezménye
Új adóalapkedvezmény kerül meghatározásra 2025. október 1-től. Az eddigi négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét (NÉTAK) kiterjesztették egy az egyben a három gyermeket nevelő anyákra is. Lényegében ugyan azokra a jövedelmekre felső korlát nélkül, ugyan olyan jogosultságra kell alkalmazni, mint a NÉTAK esetében. Mivel ezt is egy tavasszal elfogadott külön jogszabályban, a 2025. évi XV. törvényben határozták meg, ezért, új fogalomként 2025. október 1-től az Szja tv. 3. § 57. pontjában lehivatkozták, hogy három a gyermeket nevelő anyák kedvezménye: a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény szerinti kedvezmény.
Adóalapkedvezmények sorrendje
Mindezek alapján az adóalapkedvezmények elszámolásának sorrendjét az Szja törvény módosítása konkrétan meghatározta. Ez a 2025. 07. 01-től, illetve 2025. 10. 01-től alkalmazandó sorrend a következő:
A fenti sorrendet mind az adóelőleg megállapítása során, mind az adóbevallás során alkalmazni kell!
Helyi adót érintő változások
Adómentesség kiterjesztése
Új adómentesség jelent meg 2025. július 1-től az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény, és a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása, közösségi sportcélú használat biztosítása érdekében, ingyenesen sportszervezet vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingatlanvagyon tekintetében. Tehát az ilyen sportcélú ingatlanokra megteremtették annak lehetőségét, hogy teljes adómentességet élvezzenek az építményadó és telekadó tekintetében.
Cégautóadóval kapcsolatos változások
A gépjárműadóról szóló törvény rendelkezéseinek 2025. június 20-től történő változása alapján cégautóadómentességet kapnak a polgárőrség által a kizárólag a polgárőri szolgálatellátás érdekében üzemeltetett járművek, továbbá az önkéntes tűzoltó egyesület által kizárólag az alapfeladata ellátása érdekében üzemeltetett járművek. Az ehhez kapcsolódó adómenteséget első ízben 2025. július hónaptól lehet alkalmazni, szóval a 2025. év harmadik negyedévről szóló cégautóadóval kapcsolatos bevallásban már él a mentesség.
Áfa-val kapcsolatos változások
Az évek óta újdonságok között említett e-nyugta és a kapcsolódó adatszolgáltatás kötelező bevezetését elhalasztották 2026. szeptember 1-re. Így van még több mint egy évünk felkészülni hardveres és szoftveres e-pénztárgép, az e-nyugta bevezetésére és nem utolsó sorban a kézzel készült nyugtával kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítésére. Az e-pénztárgépek esetén jelenleg a szoftverfejlesztőknél pattog a labda és kíváncsian várjuk, hogy milyen felhasználóbarát megoldásokkal tudnak a piacra lépni.
Adóeljárással kapcsolatos változások
Ellenőrzési határidő
2025. június 20-tól, amennyiben az ügyletek láncolatával érintett, több adózó ellenőrzése is szükséges egy adóellenőrzés során (ami meglehetősen időigényes és több szereplőnél lefolytatott ellenőrzési eljárási cselekményt igényel), úgy az eddigi tapasztatok alapján nem volt elég a biztosított 180, illetve 365 nap az ellenőrzés befejezésére. A módosítás értelmében ezért a megbízható adózók esetén a korábbi 180 nap helyett 365 napon belül kell az ellenőrzést lefolytatni, amit akár 540 napra is meg lehet hosszabbítani amennyiben a megbízható adózó az ellenőrzést akadályozza, vagy az együttműködési kötelezettségét elmulasztja. Általános esetben az ellenőrzési határidő a korábbi 365 helyett 540 napra emelkedett.
Fizetési könnyítés
A NAV is széles körben propagálta, hogy 2025. június 20-tól emelkedtek a fizetési könnyítéssel kapcsolatos értékhatárok. Általános esetben évente egyszer a nem természetes személyek, a magánszemélyek, egyéni vállalkozók és az áfafizetésre kötelezettek a korábbi 1 M Ft helyett 2 M Ft adótartozásig kérhetnek a nem természetes személyek maximum 6 hónapra, a többiek pedig maximum 12 hónapra pótlékmentes részletfizetést, s ezt az adóhatóság automatikusan megadja.
Megbízható adózóknál azonban még ennél is magasabb összegre lehet évente egyszer automatikus fizetési könnyítést kérni, ugyanis a korábbi 3 M Ft helyett már 5 M Ft-os adótartozásig maximum 12 hónapra kérelmezhető a pótlékmentes fizetési könnyítés.
Zárszó
A 2025. évi az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló LIV. törvényben a jelen cikkben áttekintetteken túl is sok változást hozott, ám azoknak a szabályoknak a hatálybalépése majd már a 2026-os évet érinti. A további rendelkezések áttekintésére ezért egy későbbi alkalommal kerítünk sort.
A cikk szerzője:
S. Csizmazia György
okleveles könyvvizsgáló, okleveles adószakértő
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója
az MKVK Adótagozatának elnöke, és az MKVK Komárom-Esztergom vármegyei Szervezetének elnöke