Nyári adóváltozások

Feketelistás országok

Kezdjük egyből egy pénzügyminiszteri rendelettel, mely nem a veszélyhelyzethez kapcsolódik. A kihirdetést követő naptól, azaz 2024.07.09-től változott az adózási szempontból nem együttműködő államok listájának közzétételéről szóló 19/2020. (XII. 30.) PM rendelet 1. mellékletében felsorolt országok listája. Ez a rendelet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) felhatalmazása alapján készült, melynek során az adózási szempontból nem együttműködő harmadik államok feketelistájával összefüggő Európa Tanácsi következtetésekben szereplő, az adózási szempontból nem együttműködő államok EU-s jegyzékében foglaltakat veszi figyelembe. 2024.07.09-től lekerült a listáról a Bahama-szigetek és a Turks- és Caicos-szigetek, azonban helyettük bekerült Antigua és Barbuda, továbbá Oroszország! Így továbbra is 12 ország szerepel a listán, melyek a következők:

1. Amerikai Szamoa
2. Amerikai Virgin-szigetek
3. Anguilla
4. Antigua és Barbuda
5. Fidzsi-szigetek
6. Guam
7. Oroszország
8. Palau
9. Panama
10. Szamoa
11. Trinidad és Tobago
12. Vanuatu

Az adózási szempontból nem együttműködő országokkal kapcsolatban a Tao tv. több helyen fogalmaz meg rendelkezéseket. Egyrészt az ellenőrzött külföldi társaságok meghatározásakor azt a külföldi személyt, amely a 19/2020. (XII. 30.) PM rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban rendelkezik illetőséggel, vagy ezen államban lévő külföldi telephelyként működik, az adózás előtti eredmény és a nem valódi tevékenységből származó jövedelem vizsgálata nélkül is ellenőrzött külföldi társaságnak kell tekinteni. Továbbá nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a feketelistás országokban illetőséggel rendelkező külföldi személynek, ott fekvő telephelynek kifizetett (kifizetendő) jogdíj és kamat összege. 

Mulasztási bírságok

Bár nem lehet tudni, hogy mi köze a veszélyhelyzethez és inkább ne is menjünk bele ennek elemzésébe, de a 181/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet szerint az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében 2024. 08. 01-től módosították (bár ha pontosítjuk, akkor inkább duplázták) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) néhány mulasztási bírsággal kapcsolatos rendelkezését. 

Az Art. 220. §-a szerinti „Általános bírságszabály” szerint az adókötelezettségek megsértése esetén

• a természetes személy adózó az eddigi max. 200.000,- Ft helyett már 400.000,- Ft-ig terjedő,
• a nem természetes személy adózó pedig az eddigi max. 500.000,- Ft helyett már 1.000.000,- Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. 

Vagyis minden adókötelezettség – legyen az Art-ben, vagy bármely más jogszabályban előírva – megsértése esetén megduplázott bírságtételekből kell kiindulni. 

Az Art. 225. §-a szerinti „A foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése” esetén az adózót az eddigi max. 1 millió Ft helyett 2024. 08. 01-től 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott. Ezen nincs mit nagyon elemezni, törekedni kell arra, hogy bejelentés nélkül még csak véletlenül se foglalkoztassunk senkit, néhány órára se!

Az Art 228. §-a szerinti „Számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése” esetén a NAV az adózót az eddigi max. 1 millió Ft helyett 2024.08.01-től 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha 

• a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, vagy
• iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

Az adóhatóság számla-, nyugtaadásra irányuló operatív ellenőrzései valószínűleg gyakoribbá válnak, ezért ezen adókötelezettség elmulasztásából származó többlet bírság tételre mindenképp hívjuk fel az ügyfeleink figyelmét!

Továbbá sokak által mostohán kezelt téma az iratmegőrzési kötelezettség teljesítése. Mivel ennek a megsértése is már egy jóval magasabb bírságtételt jelent, így érdemes áttekinteni az iratmegőrzésnek, mint adókötelezettségnek az előírásszerű teljesítését. Álljon itt néhány példa:

• Adózással kapcsolatos iratokat az Art. szabályai szerinti elévülési időig (ami nem pont 5 év hanem akár egy-két nap híján 6 vagy 7 év is lehet!) meg kell őrizni.
• Számviteli bizonylatok esetén az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában megőrizni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a több mint 8 éves bizonylatokat kidobhatjuk, mivel a cég által, egy 25 éve vásárolt és még minidig a nyilvántartásban lévő tárgyi eszköz beszerzésével, aktiválásával stb. kapcsolatos bizonylatoknak még most, azaz 25 év elteltével is rendelkezésre kell állnia és a 8 év csak akkor indul, ha már az érintett tárgyi eszköz kikerül a nyilvántartásból. 
• A Cégtörvény szerint a papír alapú okirat alapján elfogadott beszámoló esetén a beszámolót beküldő személynek az eredeti beszámolót 10 évig kell megőrizni.  
• Nyugdíjhoz szükséges munkaügyi iratokat, adatokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő további 5 évig kell megőrizni. 
• Az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásával egy tekintet alá esik és 2024.08.01-től 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az adózó iratait az ellenőrzés lefolytatására alkalmatlan állapotban nyújtja be.

Mindezeken túl a szintén veszélyhelyzeti, 184/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet alapján a hatékonyabb jogérvényesítés érdekében a következő jogszabályok egyes bírságtételeit is emelték:

• a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, 
• a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény,
• az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, 
• a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény. 

Látható, hogy a bírságtételek jelentősnek mondható emelése még inkább a jogkövető magatartás felé próbálja terelni a természetes és nem természetes személyeket, mivel egy-egy jogsértés esetén akár olyan összegű bírsággal is szembe találhatjuk magunkat, amely egy kisebb vállalkozás ellehetetlenülését eredményezheti.  

Szociális hozzájárulási adó

Szintén a veszélyhelyzetre hivatkozással a 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet szerint a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (továbbiakban: Szocho tv.) munkaerőpiacra lépőkre (a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nőkre is) vonatkozó szabályainak rendeleti szigorításával rövidebb időre és kevesebb munkavállaló után vehető figyelembe adókedvezmény a 2024.08.01-től létesített munkaviszonyokra vonatkozóan. 2024.08.01-től tehát az a magyar állampolgár minősül munkaerőpiacra lépőnek, aki a NAV rendelkezésére álló adati szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon (korábban 275 napon) belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. 

A kapcsolódó adókedvezmény igénybevételének az időtartamát viszont sajnos felezték a 2+1 évről 1 + 0,5 évre.  

2024.08.01-től létesített munkaviszony esetén a kedvezmény a foglalkoztatás első évében (korábban 2 év volt) a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér utáni 13 %-os mértékű szocho-val megállapított összeg, a foglalkoztatás ezt követő további hat hónapjában (korábban 1 év volt) pedig legfeljebb a minimálbér utáni 13 %-os mértékű szocho 50 %-ával megállapított összeg. 

A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első éve, illetve tizennyolcadik hónapja véget ér.

Vagyis ha pont 2024.08.01-től tervezünk egy új munkavállalót felvenni, aki még a 2024. júliusban hatályban lévő rendelkezések szerint munkaerőpiacra lépőnek minősül, érdemes lehet egy nappal korábban felvenni, mivel így akár 3 évig is igénybe vehetjük a szocho adókedvezményt a 1,5 év helyett. 

Érdekes, hogy a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény érvényesíthetőségének 3+2 éves időtartamához nem nyúlt a veszélyhelyzeti rendeletalkotó, itt csak a „munkaerőpiacra lépő” fogalmi elemei változtak. 

Egyebek

A veszélyhelyzetre hivatkozással kihirdetett 183/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet alapján 2024.08.01-től változtak az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet hitelintézeteket, pénzügyi vállalkozásokat érintő szabályai, továbbá a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó 2012. évi CXVI. törvény bizonyos szabályai. Azaz így, vagy úgy, de biztosan drágább lesz a bankolás, mert a kapcsolódó többletterheket a szolgáltatók ilyen vagy olyan formában átterhelik a fogyasztókra. 

Végül, az említett veszélyhelyzeti szabályokat szokás szerint ideiglenes jelleggel, azaz a veszélyhelyzet végéig (jelenlegi ismeretek alapján 2024.11.19-ig) lehet csak alkalmazni. Viszont ezek 2024.11.20-i hatályon kívül helyezése kétséges, mivel vagy a veszélyhelyzet kerül újabb, max. 180 nappal történő meghosszabbításra, vagy pedig ezek a veszélyhelyzeti rendelkezések egy évközi törvénymódosítással beépülnek a törvényekbe, melynek során az alkalmazásuk véglegessé válik. 

A cikk szerzője:
S. Csizmazia György
okleveles könyvvizsgáló, okleveles adószakértő
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója
MKVK Adótagozat elnöke
MKVK Komárom-Esztergom vármegyei Szervezet elnöke