Gyakorlati tanácsok a 22HIPAK bevallás elkészítéséhez

A 2022-es évre vonatkozóan az egyik újdonság az új bevallási nyomtatvány megjelenése, melyet a 22HIPAK néven találunk meg. Lényegében ez a legnagyobb újítás amióta a NAV-hoz benyújtandó iparűzési adóbevallások egységesítésre kerültek. 2021-ig amennyiben az adóalany több önkormányzat illetékességi területén végzett iparűzési tevékenységet, úgy minden egyes önkormányzathoz külön-külön bevallást kellett benyújtania. 2022-től azonban a 22HIPAK egy kötegelt nyomtatványként jelent meg, mely a már más bevallásokból is ismert „A” és „M” típusú lapokból áll. Mint minden új nyomtatványhoz, ehhez is némi nyitottságra van szükség a szakma részéről, viszont ha ez megvan, akkor az új HIPAK nyomtatvány nagyban megkönnyíti majd az iparűzési adó bevallással kapcsolatos munkánkat. A 22HIPAK azonban nem csak a 2022-es évre vonatkozóan tartalmaz adatokat, ugyanis a 2023-ban és 2024-ben fizetendő adóelőlegeken túl, a 2023-as évben alkalmazandó új, egyszerűsített adóalap megállapításról is a 2022-es évi bevallásban kell nyilatkozni.

Az egyik legnagyobb könnyítés, hogy lényegében az „egy bevallás mindenek felett” elvén alapulva, a több önkormányzat illetékességi területén működő adóalanyoknak is mindössze egy bevallást kell benyújtani, melynek során ebben az egy nyomtatványban kezelik a székhelyre és az összes telephelyre vonatkozó adatokat. Az „A” jelű lap lényegében az adóalanyra vonatkozó információkat, nyilatkozatokat és a globális iparűzési adóalap levezetést tartalmazza. Az „M” jelű lapból viszont annyit kell elkészíteni, ahány önkormányzat illetékességi területén működik az adóalany, mivel ez tartalmazza az egyes önkormányzatokra vonatkozó adóalap és adó összegének a megállapítását. Tehát az összes érintett önkormányzathoz egyszerre fogjuk benyújtani az iparűzési adóbevallásukat.

A másik nagy előnye ennek az új nyomtatványnak, hogy magas szintű automatizmusokat és ellenőrzési lehetőségeket építettek bele, vagyis a korábbi – összefüggéseket sokszor nem vizsgáló – helyi iparűzés adóbevalláshoz képest lényegében egy okos nyomtatványt hoztak létre. Biztosan sokaknak gondot okozott korábban az, amikor több önkormányzat között kellett az iparűzési adóalapot megosztani. Főleg akkor, amikor az adóalap a százmillió forintot meghaladta és az úgynevezett vegyes (személyi jellegű ráfordítás és eszközérték arányos) megosztási módszert kellett alkalmazni. Nos, az új nyomtatvány ebben hatalmas segítséget nyújt, mivel a szükséges adatok megadását követően lényegében kiszámolja helyettünk a székhelyre és az összes telephelyre vonatkozó adóalapot és az adó összegét is.

Amennyiben a nyomtatvány kitöltésének a sorrendjét betartjuk, úgy hamar rutint szerezhetünk a helyi iparűzési adóbevallás elkészítésében.

Első lépésként a főlapot, azaz a HIPAK_A lapot kell kitölteni, ahol az adóalannyal és a bevallási időszakkal kapcsolatos adatokat kell feltüntetni.

Ezt követően kell kitölteni a HIPAK_A-NY-01 és 02 nyilatkozatokat.

Amit a 22HIPAK bevallásnál semmiképp nem hagyhatunk ki:

Az A) „Bevallás speciális körülménye” rovatból a 4. pontot a 2022-es évre még érvényes maximum 1 %-os HIPA elérése esetén akkor választhatja a KKV, ha a nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatára legfeljebb 4 milliárd forint.

Az A) rovatnál a 9. pontot kötelező kitölteni a 2023. évre történő egyszerűsített adóalap-megállapításról. Miről is van itt szó? 2023-tól új fogalom jelent meg a helyi adók viszonylatában: a kisvállalkozó. Az a vállalkozó, akinek/amelynek az adóévben a bevétele nem haladja meg a 25 millió Ft-ot, (Szja tv. szerinti kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónál 120 millió Ft-ot) kisvállalkozónak minősül. A fogalom nem összekeverendő a KKV szerinti kisvállalkozás fogalmával! Ez az új adóalanyi kör ugyanis 2023-től egyszerűsített módon tudja az adóalapját megállapítani, melyről a 2022-es évi bevallás benyújtásával egyidejűleg kell dönteni. Ellentétben a 2022-es szabályokkal, ezt az egyszerűsített adóalap meghatározást, függetlenül a jövedelemadózási módtól (Tao, KIVA, KATA, Vszja, Átalányadó) bármely kisvállalkozó alkalmazhatja. Az egyszerűsített adóalap meghatározás sávos adóalapként került meghatározásra a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként a következők szerint:

Mivel ez egy választási lehetőség, ezért érdemes csak azoknak a kisvállalkozóknak élni vele, akik mindössze egy önkormányzat illetékességi területén működnek. 12 hónapnál rövidebb adóév esetén pedig a bevételi értékhatárokat és a tételes adóalapot is napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan kell meghatározni.

A C) „Adóalap megállapításának módja” rovatban az általános, vagy a 2022-es évre még három féle egyszerűsített adóalap megállapítás (esetleg IFRS előírás alkalmazását) közül lehet választani. Amennyiben az egyszerűsített adóalap megállapítást választjuk, úgy az alábbi 3 lehetőség valamelyikét alkalmazhatjuk:

1.   a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózóként (az átalányban megállapított jövedelem után),

2.   8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű adóalanyként (a 80 %-os szabály)

3.   kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó adóalanyként (KIVA alap 20 %-kal növelt része) kérjük az adóalap megállapítását.

Illetve az I) „Nyilatkozat az adózó részéről az adózó székhelyével, telephelyeivel érintett önkormányzatok és KGÖ-k számáról” rovatban jelölni kell, hogy egy vagy több önkormányzatnál működünk-e. Itt figyelni kell arra, hogy akkor is a 2-es pontot jelöljük, amennyiben több önkormányzat illetékességi területén működünk, de csak az egyiknél van iparűzési adó meghatározva.

Ha mindezeken túlvagyunk, akkor kezdhetjük meg a helyi adóbevallás érdemi elkészítését.

A HIPAK_A-01-01-től 02-03-ig lapok lényegében a vállalkozási szintű adatok megadása alapján a helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevétel kiszámítását tartalmazzák.

A HIPAK_A-03-01/03-02 lapokon az adóalap csökkentőként elszámolandó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatásokat kell levezetni.

A vállalkozási szintű globális adóalap megállapítását pedig a HIPAK_A-ALAP lap tartalmazza. Itt fontos kiemelni, hogy amennyiben az adóalany a Tao tv. szerinti szokásos piaci ártól eltért mondjuk az árbevétel, jogdíj, anyagköltség, ELÁBÉ, alvállalkozói teljesítmény, közvetített szolgáltatás, K+F esetében, akkor a korrekciót is itt kell elvégezni.

Amennyiben pedig a HIPAK_A-NY-01 lap I) rovatában a 2-es pontot, azaz a több önkormányzat illetékességi területén történő működést jelöltük, úgy a HIPAK_A-04-01 és 04-02 lapokon az adóalap megosztási módozatot is jelölni kell és ilyenkor kötelezően kitöltendő lesz majd önkormányzatonként a HIPAK_M-OSZT lapok is. Ez utóbbinál hatalmas segítség, hogy csak a kiválasztott megosztási módozat szerinti cellákat lehet kitölteni. Fontos még, hogy a HIPAK_A-04-02 lapon az adóalap megosztáshoz szükséges adatok beírásánál, külön kell feltüntetni azon adatokat, amely iparűzési adóval nem érintett önkormányzatokhoz kapcsolódnak. Ezzel biztosítható, hogy több önkormányzatnál történő működés esetén valamennyi adóalap így vagy úgy felosztásra kerül.

A cikk szerzője:
S. Csizmazia György
okleveles könyvvizsgáló, okleveles adószakértő
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója