A koronavírus-világjárvány egyes következményeinek az enyhítése érdekében már 2020. április 22-e óta 800.000,- Ft-ra emelkedett a SZÉP kártya korábbi, éves 450.000,- Ft-os keretösszege. Ezt az emelést először 2020. 06. 30-ig, majd 2020. 12. 31-ig, ezt követően 2021. 06. 30-ig adott juttatásokra lehetett alkalmazni. A nyári adócsomag azonban már ezt is kitolta, így a 2021. 12. 31-ig adott juttatásokra lehet a magasabb összeget alkalmazni. A juttatásokat a következők szerint oszthatóak meg az alszámlák között:
2021. 04. 25-től egészen 2021. 12. 31-ig azonban a különböző alszámlákon lévő egyenlegek szabadon használhatóak fel, vagyis a zsebek átjárhatóak, tehát a SZÉP kártyával történő fizetéskor nem kell azzal törődni, hogy éppen melyik alszámlán lévő összeget használhatjuk fel ott, ahol egyébként biztosított a SZÉP kártya elfogadása.
Szintén kedvező korábbi változás, hogy a munkáltató által biztosított SZÉP kártya juttatás vonatkozásában a munkáltató mentesül a 15,5 %-os mértékű szociális hozzájárulási adó kötelezettsége alól. Ezt a mentességet is kitolták a nyári módosításokkal, egészen 2021. év végéig. Sajnos azonban a jogalkotó ezzel összefüggésben nem gondolt a kisvállalati adó alanyaira. A KIVA hatály alá tartozó munkáltatók által a munkavállalók részére átutalt SZÉP kártya juttatás után a 15 %-os Szja-n kívül a 11 %-os mértékű KIVA kötelezettséggel is számolni kell, mivel a juttatás a személyi jellegű kifizetések közé tartozik.
A nyári adócsomag részeként a szociális hozzájárulási adó hatály alá tartozó kifizetők 2021. 06. 10-től egészen a 2021. év végéig mentesülnek a szocho kötelezettség alól a reprezentáció és üzleti ajándék juttatások tekintetében. Mostantól tehát az év végéig e juttatások 1,18-as adóalap kiegészítéssel növelt összege után csak a 15 %-os Szja-t kell megfizetni, vagyis az eddigi 35,99 %-os adóterhelés helyett az év végéig csupán 17,7 %-os adóterheléssel kell számolni a reprezentáció és üzleti ajándékok tekintetében. Sajnos a KIVA alanyok ebből a mentesítésből is kimaradtak.
Az átalányadózó egyéni vállalkozókra 2022-től az őstermelőknél alkalmazotthoz némileg hasonlító kedvezményrendszert vezetnek be. Nem kell majd tehát adóelőleget megállapítani az átalányadózó egyéni vállalkozóknál egészen addig, amíg az adóelőleg alapja, tehát a jövedelem, az év elejétől összesítve nem haladja meg az éves minimálbér 50 %-át. Ha meghaladja, akkor is csak a felette lévő rész esik majd szja kötelezettség alá. Amennyiben az idei évi minimálbérrel számolva, és az átalányadózók 40 %-os költséghányadát figyelembe véve nézzük, akkor évi több mint 1,6 millió Ft-os bevételig nem keletkezik majd tehát szja kötelezettsége 2022-től egy átalányadózó egyéni vállalkozónak.
Ezzel párhuzamosan az átalányadózás eddigi 15 millió Ft-os bevételi értékhatárát 2022-től, hasonlóan az átalányadózó őstermelőknél alkalmazott rendszerhez, megemelik az éves minimálbér tízszeresére, ami több mint 20 millió Ft-os bevételt fog jelenteni. A kiskereskedelmi tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóknál pedig az eddigi évi 100 millió Ft-os bevételi értékhatárt az éves minimálbér ötvenszeresére emelik, ami itt csak minimális emelkedést jelent majd. Ezzel a módosítással tehát a jövőre nézve a minimálbér évenkénti várható emeléséhez kötik majd az átalányadózó őstermelők és egyéni vállalkozók bevételi értékhatárát.
2022-től végre rendezik a kriptoeszközzel (Bitcoin, Ethereum, Tether stb.) végrehajtott ügyletből származó jövedelmek adózási sorsát. 2021-ben még az ilyen jövedelmek összevonás alá eső egyéb jövedelemként adóznak (15 % Szja és 15,5 % Szocho kötelezettség mellet), de 2022-től különadózó jövedelemként, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekhez hasonló módon, mint tőkejövedelem fognak majd adózni. Csupán 15 % Szja kötelezettség lesz majd tehát az éves szinten összevont üzleti nyereség után. Mindezeken túl még az adókiegyenlítés lehetősége is adott lesz.
A felsőoktatásban újonnan létrehozott, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok társasági adóalanyok által történő támogatását már 2021. június 10-től, azaz a kihirdetést követő naptól lehetővé tették. Ennek megfelelően, ha egy társasági adóalany támogatást juttat közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére, akkor bizonyos feltételek megléte esetén a támogatást értékének 300 %-át is el lehet majd számolni adózás előtti eredményt csökkentő tételként. Erre legfeljebb az az adózás előtti eredmény összegéig van lehetőség.
2021. 06. 10-től átmenetileg (2021. év végéig) kibővítik a NAV által biztosítható fizetés kedvezmények rendszerét. Idén ugyanis mindössze egy alkalommal lehetőség van maximum 5 millió Ft adóra legfeljebb 6 havi fizetési halasztást, vagy 12 havi részletfizetési lehetőséget kérni, ráadásul mindezt pótlékmentesen. A nem természetes személy adózó adótartozását pedig egy adónem tekintetében legfeljebb 20 %, maximum 5 millió Ft összeghatárig van lehetőség mérsékelni - akár a levont adó- és járulékkötelezettségek tekintetében is. Ezt a kedvezményt kérelemre adhatja az adóhatóság, amihez a FAG01 és FAM01 nyomtatványokat már fel is készítették. A kérelem benyújtása során igazolnia kell, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza, illetve a legfeljebb 20 %, maximum 5 millió Ft összeghatárig történő mérséklés esetében pedig, azt, hogy a mérséklést azért kérik, mert a tartozás kifizetése esetén a veszélyhelyzetre visszavezethető okok miatt lehetetlenülne el a vállalkozás.
Természetesen ezeket a változásokat is részletesen feldolgozzuk az Oktatási Központ rövidesen megjelenő, új, a kötelező továbbképzési rendszerekben kreditpontokat érő távoktatási anyagában, hogy ezzel is elősegítsük az új szabályok megfelelő alkalmazását.
A cikk szerzője:
S. Csizmazia György
okleveles könyvvizsgáló, okleveles adószakértő,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Komárom-Esztergom megyei szervezetének elnöke,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója
SK AUDIT Gazdasági Tanácsadó Kft.
Szerezze meg összes szükséges kreditpontját távoktatásban. Kínálatunkban már 21 oktatási anyag közül válogathat. >>>