Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
Az eltérő mérlegfordulónappal működő Tao alanyok esetében is speciális szabályok az irányadóak, ugyanis akiknél május 31-e után, de még szeptember 30-a előtti határidőre esik a társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettség, a határidő, náluk is 2020. szeptember 30-ára módosult e határnap. Tehát, ha egy áprilistól márciusig tartó üzleti évvel rendelkező cég esetét nézzük, ahol a bevallási határidő augusztus 31-e, az idén alkalmazandó eltérő szabály szerint ennél a cégnél szeptember 30-a az adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettség határideje.
Akinek pedig a soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettsége esne május 31-e utánra, de még szeptember 30-a előtti határidőre, náluk is a határidő 2020. szeptember 30-ra módosul.
Társasági adó előlegek
A társasági adóelőlegek az éves bevalláshoz kapcsolódnak. Főszabályként a társasági adóbevallás benyújtásának határidejét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra kell társasági adóelőleget meghatározni, amit az éves társasági adóbevallásban vallunk be. Ez a naptári év szerint működő adóalanynál a május 31-ig benyújtott éves bevallás alapján július 1-től a következő év június 30-ig tartó időszakot jelent.
Kérdés viszont, hogy miként kell adóelőleget fizetni 2020. július 1-től 2020. szeptember 30-ig, ha ennek alapjául szolgáló bevallást csak 2020. szeptember 30-áig nyújtja be az adóalany?
A 2020. július 1-je és 2020. szeptember 30-a közötti időszakra vonatkozó társasági adóelőleget az adóalany az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg, aztán a reá irányadó határidőig fizeti meg. Tehát a naptári év szerint működő adózók esetében 2020. július 1-je és 2020. szeptember 30-a közötti időszakra a 2018-ra benyújtott 1829-es bevallásban bevallott gyakoriságú és összegű előlegeket kell továbbra is megfizetni.
Amennyiben tehát egy Tao alanynak a 1829-es bevallás alapján a társasági adóelőlege negyedévente 500 ezer forint volt, akkor a 2020. július 20-i előleg még a rendes, 1829-es bevallás alapján fizetendő, aztán október 20-án majd az átmeneti szabályok alapján még mindig a 1829-es alapján fog 500 ezer forintot fizetni.
Ha pedig a Tao alanynak a 1829-es bevallás alapján a társasági adóelőlege havonta 800 ezer forint volt, akkor a 2020. június 22-ig még a rendes, 1829-es bevallás alapján fizeti a havi társasági adóelőleget, viszont a július 20-i, augusztus 24-i, szeptember 21-i, és talán még az október 20-i havi adóelőleget az átmeneti szabályok alapján, az 1829-es alapján fogja megfizetni havi 800 ezer forint összegben.
Természetesen a lehetőség továbbra is adott az adóelőlegek mérséklésére az egyes előlegek esedékességét megelőzően benyújtott kérelem alapján amennyiben az adózó számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév várható adója nem éri el a már befizetett és még befizetendő adóelőlegek összegét.
Egyéb Tao bevalláshoz köthető adók
A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet alapján az energiaellátók jövedelemadója és innovációs járulék tekintetében biztosít könnyítéseket az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatban.
Az érintett adózók 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló, éves és soron kívüli energiaellátók jövedelemadója, illetve az innovációs járulékra vonatkozó adó, illetve járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehetnek eleget (eredetileg a Tao bevallás benyújtásával egyidejűleg kellene). A 2020. július 1-től 2020. szeptember 30-ig tartó időszakra vonatkozó előlegeket pedig szintén az elmúlt évi 1829-es bevallás alapján kell a társasági adóhoz hasonlóan teljesíteni.
Széchenyi Pihenő Kártya értékhatára
A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdésében meghatározott, Széchenyi Pihenő Kártyára (a továbbiakban: SZÉP kártya) vonatkozó szabályait 2020. április 22-étől módosította. Eszerint a SZÉP kártya három alszámlájára a következő összegeket utalhatja a munkáltató béren kívüli juttatásként adóztatva:
Így a SZÉP kártyára utalt rekreációs keretösszeg az eredeti évi 450 ezer forintról 800 ezer forintra emelkedik. A költségvetési szervnek minősülő munkáltatónál ez a korábbi 200 ezer forint helyett 400 ezer forintot jelent.
Természetesen, ha a munkavállaló munkaviszonya, szolgálati jogviszonya nem a teljes évben áll fenn, úgy az új 800 ezer/400ezer forintos keretösszeget naptári napokkal arányos összegben kell figyelembe venni (ide nem értve a magánszemély halála miatti 12 hónapnál rövidebb időtartamot) – ebben a tekintetben nincs tehát változás.
Széchenyi Pihenő Kártya adózás
A béren kívüli juttatások után a kifizetőt terheli a juttatás értéke után 15 százalékos mértékű szja kötelezettség és 17,5 százalékos szocho kötelezettség. A 2020. április 22. és 2020. június 30-a között ténylegesen átutalt SZÉP kártya juttatások azonban mentesülnek a 17,5 százalékos mértékű szocho kötelezettség alól. Így a SZÉP kártya adóterhe 2020. április 22.-e és 2020. június 30-a között mindössze 15 % az eddigi 32,5 százalék helyett.
A 2020. július 1-jétől átutalt SZÉP kártya juttatások esetén visszatér a szocho. Azonban a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 2020. július 1-től a szocho mértékét a jelenlegi 17,5 százalékról 15,5 százalékosra csökkenti, ezért a SZÉP kártya utáni adóterhelés 30,5 százalékos lesz csak.
Fontos megemlíteni, hogy a szocho alóli mentesítés csak akkor áll fenn, ha a juttatás 2020. július 1-je előtt átutalásra kerül.
Sajnos az említett 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a SZÉP kártya adózása tekintetében csak a szocho alóli mentesítést említi 2020. június 30-áig, azonban a kisvállalati adó tekintetében ilyen mentesítés nem került meghatározásra. Bízunk benne, hogy a közeli jövőben erre vonatkozóan is találkozunk kedvező módosítással, netán egy erre vonatkozó adóhatósági értelmezéssel.
Szocho adómérték változás
A Szocho tv. 2. § (1) bekezdése szerinti adómérték a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet alapján 2020. július 1-jétől 15,5 százalékos mértékűre csökken valamennyi, a Szocho tv. 1. § szerinti (legyen az együtt adózó, vagy külön adózó) jövedelem esetében. Azt az új adómértéket kell alkalmazni, minden olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június 30-át követő időszakra vonatkozóan kell bevallani. A 2020. júniusi bérekre tehát még 17,5 százalék, de a 2020. júliusi bérekre már csak 15,5 százalék teher rakódik. A 2020. júliusában átutalt SZÉP kártya juttatásokra is lesz már 15,5 százalékos mértékű szocho kötelezettség.
A Szocho mérték csökkenésének hatása más adónemekre
Szocho – Szja
2020. július 1-től minden olyan az Szja tv. szerinti önálló, vagy nem önálló tevékenységből származó, illetve egyéb bevételből származó, továbbá átalányadózással megállapított jövedelem esetében, ahol a magánszemély kötelezett a szocho megfizetésére (feltéve, hogy azt költségként nem számolta el, vagy azt számára nem térítették meg), a megállapított jövedelem 87 százalékát kell (a korábbi 85 %-os szabály helyett) jövedelemként és így szja alapként is figyelembe venni.
Szocho – EKHO
Igazodva a szocho mérték csökkenéséhez az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) szabályai szerint megszerzett jövedelem, mint ekhoalap után a kifizetőt 15,5 százalékos ekhó terheli 2020. július 1-től.
Figyelemmel a szocho mérték csökkenésére a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 10. § (1) bekezdésben a főállású kisadózókra vonatkozóan megfogalmazott ellátási alapok emelkednek. 2020. július 1-jétől a társadalombiztosítással kapcsolatos ellátások (pl. táppénz, álláskeresési járadék, nyugdíj) számításának az alapja:
Természetesen ez ellátási alapot nem befolyásolja az a tény, hogy meghatározott KATA alanyok a már korábban hozott vészhelyzeti intézkedések miatt 2020. március, április, május, június hónapokra vonatkozóan mentesülnek a tételes adó megfizetésének a kötelezettsége alól.
Ezzel kapcsolatban Barabás Miklós már részletesen kifejtette a változásokat az alábbi cikkében, ami a 2020. 04. 22-i hírlevélben jelent meg»
KIVA bevallás, adó- és előleg befizetés
Főszabályként a Katv. 22. §-a alapján a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként kell megállapítani és az adóévet követő év május 31-éig bevallani, illetve az előlegek és a bevallott adó közötti különbözetet megfizetni.
Hasonlóan a társasági adóhoz, a vészhelyzettel összefüggésben a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet alapján a bevallási és adóbefizetési (előleg és az éves adó közötti pozitív különbözet) kötelezettséget 2020. szeptember 30-áig kell teljesíteni.
Szintén főszabályként a Katv. 23. § (1) bekezdése szerint a KIVA alanynak az adóelőleg megállapítási, bevallási és befizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kell eleget tennie. Az említett rendelet azonban a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a közötti időtartamra az adóelőleg bevallási kötelezettség alól is mentesítést biztosít. A következő KIVA előlegről szóló bevallást tehát majd csak 2020. október 20-án kell benyújtani a II. és III. negyedév vonatkozásában. Fontos, hogy az adóelőleg befizetési kötelezettsége alól azonban a jogszabály nem ad mentesítést! A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése alapján a július 20-áig esedékessé váló II. negyedéves adóelőleget a 2020. I. negyedévre benyújtott KIVA előleg bevallás alapján kell majd megfizetni.
KIVA mértéke
A 2020-as évre vonatkozóan a KIVA mértéke megmarad a Katv. 21. §-a szerinti 12 százalékos mértékű, tehát nem követi egyből a szocho mérték csökkenést.
Sajnos a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 23. § (2) és (3) bekezdései szerint az adómérték csak 2021. január 1-től csökken 11 százalékos mértékűre. Ezt a csökkentett adómértéket már a 2021-es időszakra vonatkozó KIVA előlegeknél is figyelembe kell venni. A rendeletben a KIVA adó- és előlegszámítás alapjának a meghatározásával kapcsolatban nem történt módosítás.
Helyi iparűzési adó
A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet alapján a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves, és soron kívüli helyi iparűzési adó- és adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségét, illetve az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségét 2020. szeptember 30-áig teljesítheti.
A helyi iparűzési adó esetén a naptári év szerint működő adózók esetében az első előlegrészt szeptember 15-éig kellene megfizetni az eredetileg május 31-ig benyújtott bevallás alapján. A jelenlegi értelmezés szerint, ha az adózó 2020. szeptember 15-éig nem teljesíti a 2019-re vonatkozó iparűzési adó- és adóelőleg bevallási kötelezettségét, akkor a szeptember 15-i előlegként, mint első előleget, az előző, korábban (tehát a 2018-as évre) bevallott iparűzési adóelőlegrészlet (2019. szeptember 15-én fizetett) összegét kell megfizetni.
Természetesen lehetőség van az adóelőleg mérséklésére kérelmet benyújtani az adóelőleg esedékességét megelőzően.
Egyéb helyi adók
A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. §-a alapján adómentes valamennyi helyi adó alól az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság is. Az erre vonatkozó adómentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a mentesség azon épület, épületrész, telek után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként, vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottjaként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. A feltételek meglétéről az adóalany főszabályként az adóév 5. hónapjának utolsó napjáig (tehát május 31-éig) írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak, amely nyilatkozat adóbevallásnak, adatbejelentésnek minősül.
A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet alapján ezt a nyilatkozatot idén elegendő lesz 2020. szeptember 30-áig benyújtani a helyi önkormányzati adóhatósághoz.
Kockázati biztosíték
A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete a vészhelyzettel összefüggésben könnyítéseket hozott az EKAER-rel összefüggő kockázati biztosíték tekintetében. AZ EKAER rendelet 16. §-a alapján kockázati biztosítékot a belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli termékbeszerzést, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani. A kockázati biztosíték összegét vagy egy elkülönített letéti számlára történő befizetéssel, vagy pedig pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján lehet teljesíteni. Természetesen lehet a kockázati biztosíték alól mentesülni, a már legalább két éve működő köztartozásmentes adózónak, vagy azoknak, amelyek stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetként csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt gazdasági tevékenységet folytatnak, és egyedi kérelmük alapján a NAV vezetője a biztosítékadási kötelezettség alóli mentességét engedélyezte.
A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 17. §-a alapján azonban a 2020. április 22-étől a főszabálytól eltérően kockázati biztosíték alóli mentesítéssel nem rendelkező adózók a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig mentesülnek a kockázati biztosíték nyújtásának kötelezettsége alól!
Ezzel kapcsolatban az érintett vállalkozásoknak nem kell semmi tenniük, ugyanis a NAV haladéktalanul, hivatalból intézkedik, a 2020 április 22-e előtt, az elkülönített letéti számlára befizetett kockázati biztosíték összegének az adózó részére történő visszautalása, illetve a vállalt garancia felmondásához szükséges hozzájárulásának a pénzintézet részére történő továbbítása iránt.
Mentesített útszakasz
Az EKAER rendelet 5. §-a lehetőséget biztosít arra, hogy 20 km-en belüli belföldi fuvarozás esetén külön kérelem alapján egyedi mentességet (1 évig érvényes útszakasz-mentesítést) biztosítson a NAV, amelyet azonban folyamatosan vizsgálnia is kell. 2020. április 22-étől azonban az útszakasz mentesítésre vonatkozó engedély érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt végig fennáll akkor is, ha az 1 éves érvényességi határidő a vészhelyzet alatt jár le. A mentesítési feltételek fennállását a veszélyhelyzet ideje alatt vizsgálni nem kell.
Adózók minősítése
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) XVIII. fejezete szerinti adózó minősítésének eljárása a vészhelyzet ideje alatt némiképp módosul. Aki megbízható adózói státusszal rendelkezik már 2020. II. negyedévben, annak megbízható adózói státuszát nem lehet megszüntetni a veszélyhelyzet ideje alatt.
Abban az esetben is megmarad tehát a megbízható adózói státusz, ha a veszélyhelyzet ideje alatt, vagy az azt követő 30 napon belül esedékes adókülönbözetet állapítottak meg, vagy végrehajtási eljárást indítottak az érintett vállalkozásnál. A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napot magában foglaló negyedévet követő minősítésnél nem feltétele a megbízható adózói státusznak, hogy nem rendelkezik 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozással, és hogy pozitív adóteljesítménye legyen.
A kockázatos adózói minősítés esetén a veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés során figyelmen kívül kell hagyni (a tárgyévben és ezt követő 5 éven belül is) a veszélyhelyzet ideje alatt, vagy az azt követő 30 napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetre tekintettek indított végrehajtási eljárásokat.
Fizetési könnyítések
Az 5 millió forintot meg nem haladó adótartozással rendelkező személyek a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig kérelmet küldhetnek a NAV felé, amelyben az adózó kérelmére legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást, vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtásával együtt igazolja, vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 15 nap. Főszabályként a kérelmet az említett nyomtatvány elektronikus úton történő benyújtásával lehet előterjeszteni, de az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózók (természetes személy) írásban is benyújthatják azt. Az egész fizetési könnyítésre irányuló eljárás illetékmentes.
A friss szabály szerint adómérséklésre vonatkozó kérelem is előterjeszthető, de csak egy adott adónem tekintetében az olyan nem természetes személy adózóknál, akiknek az adótartozás megfizetése a gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Ebben az esetben legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig van lehetőség a vonatkozó kérelmet elektronikus úton előterjeszteni a NAV felé. A kérelem alapján a NAV (15 napos ügyintézési határidő mellett) legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de 5 millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli az adózót terhelő adótartozást. Érdemes viszont ebben (is) körültekintően eljárni, mert a fennmaradó összegre a pótlékmentes fizetési halasztás és részletfizetés már nem engedélyezhető. Amennyiben tehát egy társaságnak egy adott adónem tekintetében 25 millió forintos adótartozása van, akkor ennek 20 százalékáig, vagyis 5 millió forintig kérhető adómérséklés (feltéve, hogy tudja igazolni, hogy az adótartozás megfizetése a gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené). A fennmaradó 20 millió forintot pedig vagy kifizeti, vagy csak pótlékkal növelt részletfizetést (pótlékmentest nem) kérhet rá.
A két lehetőség közül azért is lehet bármelyik jó megoldás, mivel a NAV a vészhelyzettel összefüggő korábbi rendelkezés alapján a vészhelyzet megszűnéséig felfüggesztheti, illetve szüneteltetheti a végrehajtási eljárásokat. Tehát ha egy adózó a vészhelyzet alatt nem teljesíti az adó befizetési kötelezettségét, akkor a vészhelyzet alatt és annak megszűnését követő 30 napon belül könnyítésre vagy mérséklésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő.
A fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmeket a FAG01 vagy a FAM01 nevű nyomtatványon van lehetőség benyújtani.
Adóslista
Az Art. 263. § alapján a nagy összegű adóhiánnyal, rendelkező adózók listájának közzététele során figyelmen kívül kell hagyni a veszélyhelyzet ideje alatt, és az azt követő 30 napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt, az adózó terhére megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét.
Az Art. 264. § alapján a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók negyedévenkénti közzététele során figyelmen kívül hagyandó a veszélyhelyzet ideje alatt, és az azt követő 30 napon belül esedékes adótartozást.
A cikk szerzője:
S. Csizmazia György
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Komárom-Esztergom Megyei szervezetének elnöke
okl. könyvvizsgáló, okl. adószakértő,
SK AUDIT Gazdasági Tanácsadó Kft.
Szerezze meg összes szükséges kreditpontját Oktatási Központunk távoktatási rendszerében! »