A társas vállalkozók biztosítási jogviszonyáról dióhéjban

A társas vállalkozás, illetve a társas vállalkozó meghatározása

A társas vállalkozás meghatározását az 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: tbj) adja.

E jogszabály szerint társas vállalkozásnak minősül:

• a közkereseti társaság,
• a betéti társaság,
• a korlátolt felelősségű társaság,
• a közös vállalat,
• az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,

(a fent felsorolt vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is)

• a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,
• a gépjárművezető-képző munkaközösség,
• az oktatói munkaközösség,
• az ügyvédi iroda,
• a közjegyzői iroda,
• a végrehajtói iroda,
• az egyéni cég.

Erre is figyelemmel társas vállalkozó:

• a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony);
• a szabadalmi ügyvivői társaság tagja, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik;
• az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtó iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja;
• az egyéni cég tagja;
• a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha személyesen közreműködő tagként szerint társas vállalkozónak minősül.

A biztosítási kötelezettség meghatározása

Annak elbírálásához, hogy a társas vállalkozások tagjai után milyen mértékű terhet kell megfizetni, a legfontosabb azt tudnunk, hogy milyen jogviszonyban látnak el feladatot a társas vállalkozásban.

A társas vállalkozás tagja a tbj. szerint háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban:

• munkaviszony,
• megbízási jogviszony,
• tagsági jogviszony.

Amennyiben eldőlt, hogy milyen jogviszonyban működik közre személyesen, akkor főszabályként annak a jogviszonynak megfelelően kell eljárni a kötelezettségek megállapításánál. Így, ha a társas vállalkozás tagja munkaviszonyban áll a társasággal – így teljesíti a személyes közreműködését – akkor munkavállalóként kell kezelni a biztosítási kötelezettségét. A munkaviszony, egy feltétel nélküli biztosítási jogviszony.

Amennyiben azonban a személyes közreműködésre megbízásos jogviszonyban kerül sor, akkor a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok elbírálása szerint kell vizsgálni a kötelezettséget.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (pl. megbízási szerződés alapján) személyesen munkát végző akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

A vezető tisztségviselők biztosítási kötelezettségének meghatározása

A vezető tisztségviselőknél a fentiektől eltér a biztosítási kötelezettség elbírálása.

A vezető tisztségviselő e feladatát – a társasággal kötött megállapodása szerint –

• megbízási jogviszonyban vagy
• munkaviszonyban

láthatja el.

A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagjai társas vállalkozónak minősülnek, ha a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látják el.

Abban az esetben tehát, ha az ügyvezető megbízásos jogviszonyban látja el a feladatát, akkor a tbj. szerint biztosított társas vállalkozónak minősül. Így a közterhek megfizetését a társas vállalkozókra vonatkozóan kell teljesíteni vele kapcsolatosan.

Kivételt képez ez alól, ha a személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül.

A társas vállalkozó biztosítási jogviszonyának időtartama

• a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig;
• egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig;
• egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve a vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése.napjáig tart.

Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont a jogviszony kezdete.

Az egyéni cég tagja a törvény erejénél fogva társas vállalkozónak minősül, tehát esetében nem kell vizsgálni, hogy a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik-e vagy sem.

Amennyiben a tag a vezető tisztségviselői tevékenysége tekintetében társas vállalkozónak minősül, a biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.

Járulékfizetési kötelezettség

A főfoglalkozású társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.

A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).

A járulékfizetési alsó határ alapján akkor is teljesíteni kell a kötelezettségeket, ha a vállalkozó jövedelmet nem realizál.

Minimálbéren:

• a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét – 2019-ben 149 000 forintot – kell érteni;
• a biztosított társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegével – 2019-ben 195 000 forinttal – kell azonban számolnunk, ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igényel.

A járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azzal az időszakkal, amely alatt a társas vállalkozó:

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban részesül;
• gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja;
• csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül;
• fogvatartott;
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona;
• ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként a kamarai tagsága szünetel.

Amennyiben az itt ismertetett körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra az előzőek szerinti minimálbér 30-ad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött, vagy szűnt meg.

Az egyidejűleg fennálló, több biztosítással járó jogviszony

Amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg

• munkaviszonyban áll – akár egy, akár több munkáltatónál – és foglalkoztatása a munkaviszonyában/munkaviszonyaiban együttesen eléri a heti 36 órát, vagy
• a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában, vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, a terheket a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapján kell megfizetni.

Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik az érintett társas vállalkozásoknak.

Ha a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozóként teljesíti a minimumok alapján a kötelezettségeit, akkor a társas vállalkozásban a ténylegesen kifizetett jövedelem után kell megfizetni a terheket.

Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a legalább a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetve a további tagsági jogviszonyában a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után kell a járulékot megfizetni.

Nem fizet 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulékot az a társas vállalkozó, aki

• a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat;
• a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik – ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van;
• saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó

Az a társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak.

A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után 7 500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a társas vállalkozó pedig 10 százalék nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező tényleges jövedelem.

Nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás arra az időtartamra, amely alatt a társas vállalkozó:

• keresőképtelen;
• gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben részesül;
• fogvatartott;
• állategészségügyi-szolgáltató tevékenysége szünetel;
• ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagsága szünetel; vagy
• foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt) együttesen eléri a heti 36 órát.

Több jogviszony egyidejű fennállása esetén az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás – több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás – fizeti meg utána.

Ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

Amennyiben év közben válik kiegészítő tevékenységet folytatóvá az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó, akkor az adóév fennmaradó időszakára kell nyilatkoznia arról, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A biztosítási jogviszony bejelentése

A biztosítási jogviszonyt, illetve az abban bekövetkező változást a ’T1041-es bejelentő és változásbejelentő lapon közölni kell.

A havi adó- és járulékbevallásban az alkalmazás minősége kód kiválasztásakor is a Tbj. szerinti – esetlegesen módosításra kerülő – jogviszony kódját kell a foglalkoztatónak szerepeltetnie.

A társas vállalkozás – adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével – az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton, a ’T1041 adatlapon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a taj számát.

Nyilvántartási kötelezettség

A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni, és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek.

A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerint megállapítható mulasztási bírság – nyilvántartásba nem vett személyenként – terheli.

A foglalkoztató a biztosítottakról köteles a külön törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, a foglalkoztató adatait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét.

Járulékbevallás és befizetés határideje

A megállapított tárgyhavi járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell bevallani, illetőleg megfizetni.

A társas vállalkozás a rá vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig az 1908-as számú bevalláson, elektronikus úton, az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról –, járulékokról és/vagy az Art. 50.§ -ában meghatározott adatokról bevallást tesz.

A foglalkoztató a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tagjának a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a nyugdíjjárulékot megállapítani és levonni. A megállapított tárgyhavi nyugdíjjárulékot és a foglalkoztatót terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékot az Art.-ben meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak.

A cikk szerzője:

Barabás Miklós

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

Szerezzen Ön is társadalombiztosítási,  bérügyintézői vagy vállalkozási és bérügyintézői szakképesítést! A szakmabélieket pedig várjuk a bérszámfejtők hónapjának rendezvényein!