A munkáltatói lakáscélú „támogatások” - 1. rész

2014.09.15

Az elmúlt években többször is módosításra kerültek azok a jogszabályok, amelyek a munkáltatók által a munkavállalók részére nyújtott juttatások közterheit befolyásolják. Attól kedvezőbb szabályozás azonban nehezen elképzelhető, mintha a munkáltató adómentesen támogathatja munkavállalóját, különösen akkor, ha annak lakásszerzéséről, vagy netán lakáskölcsönének törlesztéséről van szó. E kétrészes cikk keretében a lakásokhoz kapcsolódó, adómentes munkáltatói segítségnyújtás lehetőségeire hívjuk fel a figyelmet.

1. A munkáltatói segítségnyújtás lehetőségei

 

A lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéshez, korszerűsítéshez, hiteltörlesztéshez kapcsolódó, különböző kedvező adókötelezettség alá tartozó munkáltatói juttatások iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik. A munkáltató többféle módon tudja segíteni munkavállalói lakáshoz jutását, illetve a lakásszerzéssel kapcsolatos költségeinek enyhítését.

-           az egyik lehetőség az elemi kár, katasztrófa bekövetkezése esetén történő munkáltatói segítségnyújtás.

-           a másik lehetőség a kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsön nyújtása,

-           a harmadik lehetőség a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás folyósítása.

 

Mindhárom esetben felmerül a kérdés, hogy a munkáltatói lakáscélú kölcsön nyújtása, illetve a vissza nem térítendő munkáltatói támogatás hogyan érinti a munkavállaló, illetve a munkáltató adó és járulékfizetési kötelezettségét. A kérdés megválaszolása azért fontos, mert a munkáltatók nem annyira szociális érzékenységük, inkább adó és járulékspórolási lehetőség miatt élnek a különféle juttatási lehetőségek kihasználásával. Minden esetre a lakáscélú támogatást sem bér, sem egyéb munkához kapcsolódó jövedelem (pl. jutalom, prémium stb.) helyettesítésére nem adható. Azt azonban egyetlen jogszabály sem tiltja, hogy egyéb – nem kötelezően adandó – juttatások terhére történjen forrásátcsoportosítás. Tekintettel arra, hogy a lakásszerzés vagy az ezzel kapcsolatos hiteltörlesztés nagyon sok munkavállalót érint, az adómentes munkáltatói segítségnyújtás komoly alternatívája lehet a klasszikus cafeteria elemeknek is. Különösen akkor, ha figyelembe veszsük, hogy az Szja tv. 71. §-a által szabályozott béren kívüli juttatások munkáltatói terhe 35,7 százalék (1,19-szeres adóalapra számított 16 százalék szja és 14 százalék eho). Az Szja tv. 70. §-a alá eső munkáltatói juttatások után pedig 51,17 százaléknyi közterhet (1,19-szeres adóalapra számított 16 százalék szja és 27 százalék eho) kell fizetni.

 

A lakáscélú munkáltatói juttatások szabályozása több, egymással összefüggő jogszabályban található. A jogszabályok közül kiemelendő:

-      a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)

-      a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet (kormányrendelet)

-      az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályait tartalmazó 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet.

 

A fenti jogszabályok által előírt feltételek együttes betartása mellett nyílik lehetőség a munkáltatói juttatások adómentes nyújtására. Az Szja tv., a kormányrendelet és az NGM rendelet együtt szabályozza:

-         az adómentesen adható támogatás összegét,

-         a figyelendő időtartamot,

-         a támogatás felhasználásának lehetőségeit,

-         a támogatás folyósításának módját,

-         az igazolások és az adatszolgáltatások körét és idejét, valamint

-         a munkáltató, a munkavállaló és a hitelintézet/kincstár kötelezettségeit.

 

2. Munkáltatói támogatás elemi kár esetén

 

Az Szja tv. egy sajátos adómentes munkáltatói támogatás lehetőségéről is rendelkezik. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.1. pontja alapján a károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély kap, mint károsult támogatásként elemi kár (ideértve a martinsalak felhasználása miatt a lakást, lakóépületet ért kárt is), katasztrófa (pl. környezeti vészhelyzet) esetén - különösen lakás helyreállítása, újjáépítése céljából a munkáltatójától.

 

3. A lakáscélú munkáltatói kölcsön

 

Nem minden munkáltatónak áll módjában vissza nem térítendő támogatást adni munkavállalói részére. Ebben az esetben a munkáltató kamatmentes vagy kedvező kamatozású kölcsön nyújtásával is segítheti munkavállalóját. Ez is nagy segítség lehet, hiszen akár piaci, akár állami kamattámogatott lakáskölcsönhöz jut a munkavállaló valamely hitelintézettől, vagy pénzügyi vállalkozástól az mindenképpen drágább, mint a munkáltató által adott kamatmentes kölcsön. A költségkülönbség összegét a hitel összege, a futamidő és a Teljes Hiteldíj Mutató (THM), ezen belül pedig az éves névleges kamatláb befolyásolja. A cikk írásának időpontjában a piaci kamatozású lakáscélú kölcsönök 5,43 százalék és 6,84 százalék közötti THM mellett vehetők fel a pénzügyi intézményektől, bár a vizsgált hitelintézetek mindegyikénél 6% az induló kamatláb. A THM-beli különbség a későbbi kamatláb és a kapcsolódó egyéb költségek miatt alakult ki. Ha 5 millió forint összegű kölcsön 1 évre jutó terheit nézzük, akkor a legkisebb THM mutató mellett, akkor is 271.500 forint az egy éves költség. A munkáltató által ugyanilyen összegben nyújtott kamatmentes kölcsön esetében legalább 271.500 forintot lehet évente megtakarítani. Ha a munkáltató ugyanekkora összegű bért, jutalmat szeretne kifizetni munkavállalója részére, akkor ez az összeg a 34,5 százalékot kitevő a szja és a járulékok levonása következtében ez 414.504 forint [271.500/(1 – 0,345)] bruttó juttatásnak felel meg. A bruttó 414.504 forint után a munkáltató 27 százalék szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást, összesen tehát 118.134 forint közterhet fizet. A többletköltség tehát 261.137 forint többletköltséget okoz ahhoz képest, mintha a munkáltató kamatmentes és egyben adómentes lakáscélú kölcsönnel segíti munkavállalóját. Ha megfordítjuk a példát, akkor úgy is kalkulálhatunk, hogy 271.500 forint munkáltatói költség mellett a munkavállaló 100.455 forint (271.500 -0,285 – 0,345) elkölthető összeghez jut.

 

Az Szja törvény 72. § (4) f) pontja alapján lakáscélú kölcsön lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez (pl. komfortfokozat növelése, külső szigetelés, nyílászárók cseréje stb.), vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtható. Az adómentesség feltétele, hogy a munkáltató a kölcsönt hitelintézet útján folyósítsa, továbbá a lakás nem haladja meg a lakás célú támogatásokról 12/2001. (I. 31.) Korm.rendeletben meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét.

 

Ha a munkáltatói kölcsönre vonatkozó adómentesség feltételei nem állnak fenn, akkor az Szja tv. 72. § (1) bekezdése alapján számítandó a kamatkedvezmény 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a munkáltatónak. Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével - ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal - kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot. A jegybanki alapkamat mértéke 2014. július 23-tól 2,1 százalék.


 4. A vissza nem térítendő lakáscélú támogatások

 

4.1. A juttatások szabályozása

 

A munkáltatók cafeteria rendszer keretein belül és cafeteria rendszer mellett is támogathatják munkavállalóik lakásszerzését, meglévő lakásuk bővítését, korszerűsítését, lakáscélú kölcsöneik törlesztését vagy végtörlesztését. Az lakáscélú támogatás sem cafeteria elemként, sem egyéb juttatásként nem kötelező, a munkavállaló által nem követelhető, jogosultságáról a munkáltató dönt.

 

Amennyiben a munkáltató módjában áll forrást biztosítani lakástámogatási célra, legátláthatóbban a cafeteria rendszerbe illeszthetően működhet a támogatás. Arra azonban ügyelni kell, hogy ez a juttatás nem minősül az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásnak, ezért a társas vállalkozás közreműködő tagjai ilyen juttatást nem kaphatnak. A lakáscélú támogatás esetében nem lehet a társas vállalkozás közreműködő tagját a munkavállalókkal egy tekintet alá venni. Ez csupán a 71. § alá tartozó juttatások esetében lehetséges.

 

Ha a támogatás nyújtására a cafeteria rendszeren belül nincs lehetőség, akkor is egyértelmű belső szabályok mentén kell a juttatást elérhetővé tenni, hogy a későbbiekben ne jelentsen adókockázatot vagy egy esetleges munkaügyi vitát a munkáltató számára.

 

Az adómentesen adható támogatást nem kötelező elérhetővé tenni minden munkavállaló számára, de célszerű átláthatóan szabályozni, milyen kritériumok mentén biztosítja azt a munkáltató a munkavállalók számára (kik, milyen ismérvek mentén, milyen gyakorisággal és milyen összegben lehetnek jogosultak a támogatásra). A juttatás kapcsán adókockázat jelenhet meg abban az esetben, ha a vállalkozásban csupán egy-két alkalmazott van, különösen akkor, ha ezen alkalmazott(ak) egyben a társas vállalkozás tulajdonosai is. Fennáll a kockázata annak, hogy egy esetleges adóellenőrzés során az adóhatóság osztaléknak minősíti a juttatást és 16 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás hiányát állapíthatja meg. Ezzel kapcsolatban pedig felhívnám a figyelmet arra, hogy az adóbírságként az adóhiány 200 százaléka is kiszabható, a késedelmi pótlék pedig a jegybanki alapkamat kétszerese.

 

4.2. A vissza nem térítendő munkáltatói támogatások adómentességének közös szabályai

 

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás többféle formát ölthet. Lehet:

-           korábban folyósított munkáltatói kölcsön elengedése,

-           vissza nem térítendő munkáltatói támogatás,

-           hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól – felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetésére nyújtott támogatás.

 

A korábban már megvalósult lakáscélt (megvásárolt lakást, felépített házat stb.) a munkáltató visszamenőlegesen nem támogathatja. Kivételt képez az az eset, ha a munkáltató a még fennálló lakáscélú hitel törlesztését, végtörlesztését támogatja. Nem tekinthető megvalósult lakáscélnak a korábban vásárolt ingatlan bővítése, ezért ez is támogatható.

 

A fenti juttatási formák adómentességének közös szabálya, hogy:

-      a támogatás összege nem haladhatja meg a lakás vételárának, a teljes építési költségnek vagy a korszerűsítés költségének 30 százalékát,

-      a támogatás összege legfeljebb 5 millió forint lehet. Az adóévben és az adóévet megelőző négy évben bármilyen formában lakáscélra nyújtott munkáltatói támogatások összege összeszámítandó. Az Szja tv. 84/H. §-a értelmében a lakáscélú felhasználásra a munkáltató által nyújtott támogatás adómentessége 1. számú melléklet 2.7. pontja szerinti értékhatárának megállapításához a 2010. január 1-jét követően nyújtott támogatásokat kell figyelembe venni. A munkáltatónak vizsgálnia kell azt is, hogy a folyósítás évében vagy az azt megelőző 4 évben más munkáltató adott-e már adómentes lakástámogatást az érintett munkavállalónak. Ezt a munkavállaló erre vonatkozó nyilatkozatának bekérésével biztosíthatja a támogatást nyújtó munkáltató, vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 46. § (5) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás igazolja.

- Az adómentesség további feltétele, hogy a támogatott lakóingatlan nem haladhatja meg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben szabályozott méltányolható lakásigényt. A méltányolható lakásigény megállapításánál az együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, gyermek, megváltozott munkaképességű vagy nyugdíjas szülő, nagyszülő, testvér) számát és a lakószobákat kell számításba venni. A méltányolható lakásigényt az ingatlan értéke már nem befolyásolja. A lakószobák számának megállapításakor figyelni kell a szobák alapterületére, továbbá arra is, hogy két félszoba egy szobának minősül. A fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert. A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát a magánszemély azon nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza.

 

A hármas feltétel mellett további előírás, hogy az NGM rendelet előírásai betartásra kerüljenek, valamint az is, hogy a támogatást hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstár útján kerüljön folyósításra.

Hírlevelünk következő részében a vissza nem térítendő munkáltatói támogatások bemutatására kerül sor.


A cikket készítette:

Sándorné Új Éva

okleveles adószakértő, okleveles pénzügyi revizor

GBA Consulting Adó és Pénzügyi Tanácsadó Kft.

sandorneuj.eva@vipmail.hu   tel: 20/418-5275