A létszámcsökkentés helyetti „B terv”, avagy a csökkentett munkaidős foglalkoztatás állami támogatása

Vissza a szakmai cikkekhez
A létszámcsökkentés helyetti „B terv”, avagy a csökkentett munkaidős foglalkoztatás állami támogatása
2020. április 16. 0:00
A munkahelyek védelme érdekében a Kormány 2020. április 10-én kiadott 105/2020. (IV. 10.) számú rendeletében szabályozza a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatását, mely a Magyar Közlöny 71. számúban olvasható. A jogszabály mától hatályos, így cikkünkben röviden összefoglaljuk e támogatás igénybe vételének feltételeit - gyakorlati tanácsokkal segítve az alkalmazást. A 105/2020. (IV. 10.) számú Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) értelmében a munkáltató és a munkavállaló közös kérelemmel fordulhat a kormányhivatalhoz, mint állami foglalkoztatási szervhez annak érdekében, hogy a járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került munkáltatók a létszámcsökkentés helyett a munkavállalókkal együttműködve csökkentett munkaidőben történő továbbfoglalkoztatásban állapodjanak meg és ehhez hazai és uniós forrásból finanszírozott munkaerőpiaci támogatást igényeljenek. A támogatást csak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltatókkal létesített munkaviszony alapján igényelhető, kivéve az alapítványokat, egyesületeket és a Rendeletben nevesített egyéb munkavállalókat [1. § d) pont]. A kérelemben a munkáltató vállalja, hogy nem szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát, és a munkavállaló munkaidejére és egyéni fejlesztési idejére bért fizet, a munkavállaló pedig azt vállalja, hogy munkát végez és az egyéni fejlesztési időben munkáltató rendelkezésére áll, az állam pedig meghatározott mértékben kompenzálja a munkavállalónak a jövedelem kiesést.

 

A támogatás 3 hónapos időtartamra igényelhető, mértéke pedig a veszélyhelyzet kihirdetésének napja (2020. március 11.) szerinti esedékességgel megállapított havi nettó távolléti díj [Mt. 148. §] összegének a 30, 40 vagy 50 százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a. A támogatás mértéke ugyanakkor felülről korlátos, mert a támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető nettó távolléti díj nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, kötelező legkisebb munkabér nettó összegének kétszeresét (214.130 Ft).

 

A munkavállaló részére a támogatás a havonta utólag kerül folyósításra. A támogatás nyújtásának első napja legkorábban a kérelem benyújtásának dátuma lehet. A támogatás folyósítható arra az időszakra, amikor a munkavállaló táppénzen, betegszabadságon, fizetett állásidőn, fizetett szabadságon volt, a fizetés nélküli szabadság idejére azonban nem jár.

 

A támogatás igénybe vételének feltétele, hogy a munkavállaló és a munkáltató vállalja, hogy csökkentett munkaidőben, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. A csökkentett munkaidőről a feleknek a veszélyhelyzet kihirdetését követően munkaszerződés módosításban szükséges rendelkezniük azzal, hogy a csökkentett munkaidő háromhavi átlagban el kell érje legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét, de a 70%-át nem haladja meg, és legalább napi 4 óra tartalmú részmunkaidőt szükséges kikötni.

 

Ez alapján egy 8 órás munkaidő csökkenthető napi minimum 4, maximum 5,6 órára. Amennyiben a munkáltató a munkavállalót eleve részmunkaidőben alkalmazza, a lehetőségek arányosan szűkülnek, egy eredetileg is 4 órás részmunkaidő esetében pedig eleve kizárt a támogatás alkalmazása.

 

Az egyéni fejlesztési idő alatt – a jogszabály értelmébe – a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30%-ának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. Egyéni fejlesztési időre a munkáltató a munkaszerződés szerinti bért fizet. Egyéni fejlesztési időre fizetendő bér tehát a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30 %-ának megfelelő időre eső bér, vagyis az az összeg, amellyel együtt a támogatás és a csökkentett munkaidőre járó bér eléri a támogatás időtartama alatt a munkavállalónak a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díját.

 

Egy napi 8 órás munkaidőt és bruttó 300.000 Ft/hó (nettó 199.500 Ft/hó) távolléti díjat figyelembe véve, 50%-os munkaidő csökkentés esetén:

 

a csökkentett, 4 órás részmunkaidőre fizetendő bér

bruttó 150.000 Ft/hó

nettó 99.750 Ft/hó

A támogatás mértéke a munkaidő- illetve bér csökkenés 70%-a

nettó 99.750 Ft/hó*70%

nettó 69.825 Ft/hó

Az egyéni fejlesztési idő

4 óra 30%-a

1,2 óra

Az egyéni fejlesztési időre járó díjazás

nettó 99.750 Ft/hó/4*1,2

bruttó 300.000 Ft/hó/4*1,2

nettó 29.925 Ft/hó

bruttó 45.000 Ft/hó

A munkavállaló nettó díjazása összesen

csökkentett nettó bér+ támogatás + egyéni fejlesztési időre járó nettó díjazás

= 99.750 Ft/hó + 69.825 Ft/hó + 29.925 Ft/hó

nettó 199.500 Ft/hó

A munkáltató közterhei a csökkent bruttó munkabér és az egyéni fejlesztési időre járó bruttó díjazás után [szocho 17,5% és a szakképzési hozzájárulás 1,5%]

(bruttó 150.000 Ft/hó + bruttó 45.000 Ft/hó)*19%

37.050 Ft/hó

Összes munkáltatói költség

csökkentett bruttó bér+bruttó egyéni fejlesztési időre járó díjazás+ közterhek

bruttó 150.000 Ft/hó + bruttó 45.000 Ft/hó+37.050 Ft/hó

232.050 Ft/hó

 

Mindezek alapján a munkavállaló nettó összdíjazása nem változik (nettó 199.500 Ft/hó), míg a munkáltató költségei csökkennek a bruttó 300.000 Ft/hó + közterhei= 300.000 Ft/hó + [300.000 Ft/hó+(17,5+1,5)] = 357.000 Ft/hó helyett mindösszesen 232.050 Ft/hó összegre.

 

A támogatás igénylésének feltétele a munkavállaló oldalán:

  • ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban;
  • a munkáltatóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától (2020. március 11.) munkaviszonyban áll;
  • nem tölti a felmondási idejét;
  • ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőhöz kapcsolódó egyéb támogatásban;
  • Mt. szerinti munkavállaló, kivéve az, akire tekintettel a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet szerinti akkreditált munkáltató költségvetési támogatásban részesül;
  • az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettséggel nem rendelkezik.

 

A támogatás igénylésének feltétele a munkáltató oldalán:

  • nem tartozik a rendelet 1. § d) pontja szerinti kizárt személyi körbe;
  • vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalóját csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében;
  • a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését;
  • a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette;
  • az általa esetlegesen elrendelt munkaidőkeret lejárt vagy lezárta;
  • legalább 6 hónapja működik;
  • a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában;
  • megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – feltételeinek, valamint e feltételek fennállása a külön jogszabályban meghatározott módon igazolásra kerül;
  • nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban;
  • 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak a 37/2011. (III.27) kormányrendelet 6. § (7) bekezdése szerint.

 

A munkáltató és a munkavállaló az együttes kérelmüket a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtják be, a munkáltató cégkapuján keresztül. A kérelem letölthető: https://nfsz.munka.hu weboldalon az Álláskeresőknek menüpontban a Támogatások címszó alatt. Az elektronikus ügyintézésre kötelezett munkáltatók esetében a nyomtatványokat elektronikus aláírással, időbélyegzővel ellátva kell beküldeni. Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól a honlapon részletes tájékoztató található.

 

A munkavállalónak a támogatás igénybevételekor vállalnia kell, hogy

  • elfogadja a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést;
  • a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek;
  • az egyéni fejlesztési időben a munkáltató rendelkezésére áll.

 

A munkáltató a támogatás igénybevételekor vállalja, hogy

  • fenntartja a foglalkoztatottak létszámát a támogatás időtartamára és további egy hónapig a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi szinte tartja (amennyiben a munkáltató több telephellyel rendelkezik, az átlagos statisztikai állományi létszámtartási kötelezettsége valamennyi telephelyét közösen érintően irányadó);
  • a támogatás ideje alatt túlóra elrendelésére nem kerül sor;
  • az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségén belül a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást 2 munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak;
  • a támogatást nem a munkavállalónak átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatása kapcsán [Mt. 53. §], illetve nem munkaerőkölcsönzés [214. § (1) bekezdés a) pontja] kapcsán igénylik;
  • az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet; és
  • a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját.

 

Nem nyújtható támogatás annak a munkavállalónak,

  • akinek támogatási kérelme olyan csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatására irányul, amely esetében a csökkentés a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően, vagyis 220. március 11. előtt történt;
  • aki ugyanazon munkaviszony kapcsán részesül már részmunkaidő vagy csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásában;
  • akire tekintettel a munkáltatója a kérelem benyújtásakor munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók támogatásában részesül;
  • aki esetében ugyanazon telephelyen korábban támogatott munkavállaló esetében a támogatás igénybevételéhez kapcsolódóan a létszámtartási időszakot követően egy hónap még nem telt el;
  • aki felmondási idejét tölti a munkáltatójánál;
  • amely munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége áll fenn.

 

Támogatás iránti kérelem a Rendelet hatályba lépésétől, vagyis 2020. április 16-tól nyújtható be veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül.

 

A kérelem előterjesztésére vonatkozó előírások:

  • amennyiben azonos telephely vonatkozásában több munkavállalóval nyújt be a munkáltató együttes kérelmet, azokat egy időben kell benyújtani;
  • azonos telephely vonatkozásában csak egy alkalommal nyújtható be kérelem;
  • ugyanazon munkavállaló esetében csak egy telephely vonatkozásában nyújtható be kérelem;
  • ugyanazon telephelyhez kapcsolódóan újabb támogatási kérelem csak támogatásban még nem részesült munkavállalóval együttesen nyújtható be, és csak abban az esetben, amennyiben a korábban támogatott munkavállaló támogatásának időtartama és az ahhoz kapcsolódó létszámtartási kötelezettségre vonatkozó idő lejártát követően egy hónap eltelt;
  • ha a kérelem elutasításra kerül, a munkáltató és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet a munkavállaló támogatása iránt.

 

A kormányhivatal 8 munkanapon belül határozatban dönt a támogatás nyújtásáról. Hiánypótlásra történő felhívásra egyszer van lehetőség, amelyet 3 munkanapon belül kell teljesíteni. A döntést követően a kormányhivatal határozatban közli a munkáltatóval és a munkavállalóval a támogatással kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

 

Megszűnik a támogatás:

  • ha a munkavállaló és a munkáltató együttes nyilatkozatban kéri;
  • ha a munkavállaló

= munkaviszonya megszűnik,

= a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget;

  • ha a munkáltató

= a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában részesül,

= a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget.

  • ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül;
  • ha a támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

 

 

A cikk szerzője:

Dr. Nagy Krisztina LL.M.

ügyvéd, munkajogi és adatvédelmi szakjogász, civiljogi specialista

az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója

(info@drnagyk.hu)

 

Szerezze meg akár összes szükséges kreditpontját online! Távoktatási továbbképzés könyvvizsgálóknak, mérlegképes könyvelőknek, adószakembereknek, az ACCA tagjainak, közszolgálati tisztviselőknek és ügyvédeknek is. >>>

Hírlevél feliratkozás

Ha szeretne naprakész szakmai cikkeket olvasni, információs videókat nézni, vagy tájékoztatást kapni képzéseinről, iratkozzon fel hírlevelünkre!