Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
Idén augusztus végén lép hatályba a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása, amely jelentősen bővíti a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési lehetőségeit. Fontos újítás az „ellátási lánc” fogalmának bevezetése. Az ellátási lánc azon folyamatok összességét jelenti, amelyek szereplői közvetlen vagy közvetett hatással vannak a fogyasztóknak értékesítésre szánt termék előállítására, tárolására, forgalomba hozatalára és felhasználására. A fogyasztóvédelmi fellépések hatékonyságát növeli, és egyben fokozza a tisztességes kereskedők védelmét az, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság az ellátási láncban szereplő bármely, jogsértést elkövető gazdálkodó szervezettel szemben eljárhat, ha a lánc végső szereplője a fogyasztó. Ez azért lényeges, mert a fogyasztó bejelentése alapján a hatóság a jövőben már nem csak a kereskedőnél, hanem a nagykereskedőknél vagy a szervizeknél is ellenőrizhet. Jelenleg még a szerviz vagy a nagyker hibájáért is a kiskereskedő kényszerül helytállni a fogyasztó felé, amit csak peres úton terhelhet tovább a kiskereskedőre vagy a szervizre.
Ugyancsak jelentős ellenőrzési eszköz lesz a hatóság kezében a nyomozóhatóság által alkalmazott, a házkutatáshoz hasonló jogosítvány, amely alapján a fogyasztóvédelemi hatóság kiemelten súlyos közérdekből (így a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körét jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető veszélyeztetésének fennállása, avagy anyagi sérelme esetén), az ügyészség előzetes jóváhagyásával bármilyen a lezárt területen, helyiségben, akár magánlakásban is végezhet ellenőrzést a vonatkozó garanciális szabályok betartása mellett.
A fogyasztóvédelmi eljárás szabályainak változása melletti másik, szintén a fogyasztók érdekvédelmét elősegítő módosítás csomagot a Kormány 270/2020. (VI. 12.) rendelete tartalmazza. Ez módosítja az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletet, valamint az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendeletet is. A jogszabály indokolása szerint a módosítással elérni kívánt cél a fogyasztói jogok megerősítése, a mindennapi életben a fogyasztók kiszolgáltatottságának mérséklése, továbbá a kötelező jótállás terén kialakult gyakorlatok egységesítése. Jól érzékelteti a szabályozási terület jelentőségét az a tény, hogy a fogyasztóvédelmi hatósághoz és a békéltető testületekhez érkező fogyasztói bejelentések, valamint tájékoztatást kérő levelek jelentős része a szavatosság, illetve a jótállás témakörét érinti. Az indokolásában közölt adatok szerint az elmúlt 3 évben a fogyasztóvédelmi hatósághoz érkezett megkereséseknek közel 40%-a érintette ez a jótállás és szavatosság kérdését, hiszen ebben a témában évente körülbelül 10-15 ezer megkeresés érkezett. A fogyasztóvédelmi hatóság az ez időszak alatt évente átlagosan 1200 kereskedelmi üzletnél végzett vizsgálatának eredményeként az üzletek 40%-ánál állapított meg jogsértést, a jótállási, szavatossági szabályok megszegését. Hasonló arányokat látunk a békéltető testületek előtt folyó ügyekben is, az esetek kb. 40%-a itt is a kötelező jótállás tárgyköréhez kapcsolódik. Az indokolás arra is rámutat, hogy a felmérések szerint a fogyasztóknak csupán egyharmada van tisztában a szavatosság és a jótállás tartalmával. Nézzük tehát, mi a különbség két, a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) által meghatározott két jogi fogalom között!
A szavatosság a vételárától, és a termék új vagy használt voltától függetlenül minden olyan termékre vonatkozik, amit természetes személy (fogyasztó) kereskedőtől vásárol. Új terméknél a szavatossági idő 2 év, használt terméknél minimum 1 év, ingatlan esetében 5 év. Ha ez idő alatt a termék gyártási hiba miatt elromlik, a kereskedő köteles a terméket ingyenesen javítani, cserélni, a vételárat megfelelő mértékben csökkenteni, vagy végső esetben a vételárat visszafizetni. [Ptk. 6:159.-167. §]
A jótállás (vagy a köznyelvben használt elnevezése szerint „garancia”) a szavatossághoz képest az újonnan vásárolt tartós fogyasztási cikkeknél további jogosítványokat ad a fogyasztónak. Ilyen például, hogy ha a vásárlástól számított 3 munkanapon belül meghibásodik a termék úgy, hogy ez annak a rendeltetésszerű használatát akadályozza, a kereskedőnek a hibás terméket ki kell cserélnie. Szintén a jótálláshoz kötődik a kereskedő bizonyítási kötelezettsége. Ha a vásárló és a kereskedő között vita van, hogy az eszköz gyártási hibából vagy a nem rendeltetésszerű használat miatt hibásodott meg, a jótállás érvényessége alatt a kereskedőnek kell bizonyítania. Ezzel szemben a szavatosság esetében csak fél évig van ilyen kötelezettsége a kereskedőnek, utána a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba nem a rendeltetésellenes használatból fakad. A jótállási jogok gyakorlása során a fogyasztó ugyanarra tarthat igény, mint a szavatosságnál: javításra, cserére, árbeli kompenzációra vagy a vételár visszatérítésére. [Ptk. 6:171-173. §]
A jövő évben hatályba lépő, és a 2021. január 1. utáni vásárlások esetében alkalmazandó új szabályok jelentős mértékben szigorítják a jótállási előírásokat. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: Rendelet] egyik leglényegesebb változása, hogy a jótállási idő hossza a tartós fogyasztási cikk árához igazodóan, sávosan emelkedik majd:
Fontos, hogy jótállást változatlanul csak a fogyasztó és vállalkozás közt létrejött adásvételi szerződéseknél köteles vállalni a kereskedő, ha a vásárló jogi személy, akkor a forgalmazót – a felek eltérő megállapodásának hiányában – nem terheli jótállási kötelezettség.
Lényeges továbbá, hogy a jogszabályon alapuló jótállás továbbra is csak a Rendelet mellékletében felsorolt, ún. tartós fogyasztási cikkekre jár kötelezően. A mellékletben szereplő lista azonban a jövő évtől szintén bővül, hiszen a jogszabály megszületése óta számos új technikai eszköz jelent meg, amelyekre a jótállás kiterjesztése indokolt. Bekerülnek többek között – 10 000 Ft eladási ár felett – a nyílászárók, riasztók, kamerás megfigyelőrendszerek, napelemek, árnyékolástechnikai eszközök, elektromos rollerek, drónok is.
A jótállás kezdő napja főszabály szerint nem a vásárlás, hanem az üzembe helyezés napja lesz, azonban ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított 6 hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának (vásárlásának) napja. [Rendelet 2. § (3)-(4) bek.]
A rendelet főszabály szerint a termék javítását, majd szükség szerint a cserét írja elő. A hatályos rendelkezés szerint "a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze". A Rendelet ezt az előírást is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót, hogy számolni tudjon azzal, mikor használhatja újra a terméket. A tájékoztatási szabály a szervizekre is kötelezettséget ró, hiszen a kereskedő akkor tudja megmondani, mikorra javítják meg a terméket, ha arról a szerviz pontosan tájékoztatja. A fogyasztási cikk kijavítása esetén a rendelet szerinti jótállási idő meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhat.- ebben tehát nem lesz változás.
A jogszabály módosítás egyértelmű szabályokkal rendezi a jelenlegi szerteágazó gyakorlatot abban a tekintetben is, hogy a termék vételárának számla felmutatása ellenében történő visszatérítését írja elő akkor, ha:
A vételár visszatérítésre vonatkozó szabály azonban nem vonatkozik az elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, quadra, motorkerékpárra, segédmotoros kerékpárra, személygépkocsira, lakóautóra, lakókocsira, utánfutós lakókocsira, utánfutóra, valamint a motoros vízi járművekre vonatkozóan. [Rendelet 5. § (5)-(8) bek.]
Bevezetik az e-jótállási jegyet, melynek alkalmazása mellett végre leszámolhatunk a jótállási füzetkékkel. Az e-jótállási jegyet a kereskedő elektronikus aláírással látja el. A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel a Rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is. Legegyszerűbb, ha a kereskedő a jótállási jegyet letöltést biztosító elérési cím formájában bocsátja a fogyasztó rendelkezésére, ekkor azonban figyelni kell arra, hogy az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig nem lehet megszüntetni.
Szintén nagy könnyebbség a fogyasztó oldalán, hogy a jövőben a jótállási igény érvényesítéséhez nem követelhető a termék eredeti csomagolásának megőrzése. E szabály rögzítésére azért volt szükség, mert a gyakorlatban ezt számos kereskedő jogsértő módon lényegében többletfeltételként írta elő. [Rendelet 4. § (1) bek.]
A szabályozás és annak kapcsán a gyakorlat még alakul, de az új fogyasztóbarát szabályok alkalmazhatósága már most számos kérdést vet fel nemzetközi viszonylatban. Az Európai Uniós jogszabályok csupán a 2 évig terjedő szavatosság jogintézményének alkalmazását írják elő, a jótállás fogalmát pedig nem is ismerik. Ennek megfelelően kérdéses, például, hogy azokra a nagy értékű tartós fogyasztási cikkekre (pl. televízió, laptop, vagy akár telefon), amelyekre jelenleg hatályos szabályok szerint 1 év jótállás és 2 év szavatosság vonatkozik, a gyártó vállal-e majd 3 évig terjedő jótállási időtartamot a magyar piacra.
A cikk szerzője:
Dr. Nagy Krisztina LL.M.
ügyvéd, munkajogi és adatvédelmi szakjogász, civiljogi specialista
az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója