Fontos változások a társasági jogban

A pótbefizetés

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [(új) Ptk.] módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény (a továbbiakban módosítás) jelentős újítása, hogy a pótbefizetés korlátolt felelősségű társaságoknál már bevált szabályrendszerét 2022. január 1-től átülteti a gazdasági társaságok közös szabályai közé. Ennek köszönhetően lehetővé válik az, hogy a jövőben – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – bármely gazdasági társaság esetében pótbefizetés elrendelésére kerüljön sor, segítve ezzel a társaság működésének stabilitását, fizetőképességének hatékony és gyors helyreállítását. Az új szabály egyúttal a veszteségek fedezésére fel nem használt pótbefizetés sorsának rendezésével kapcsolatban is rugalmasabb szabály teremt. Míg a hatályos szabályok szerint a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagoknak vissza kell fizetni, addig a jövő évtől lehetőség nyílik arra is, hogy a társaság legfőbb szerve ezen összeg sorsáról másként döntsön. [Ptk. 3:99/A.§]

A Bt.-k és Kkt-k tagjainak pótlása

A jogbiztonságot fokozza az a módosítás, mely 2021. július 1-től eltörölte a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.) törvény erejénél fogva történő megszűnését abban az esetben, ha csak egy tag marad a társaságban. A törvény fenntartja azt a kötelezettséget, hogy a társaság ilyenkor hat hónapon belül új tagot jelentsen be, azonban ennek elmulasztása nem jelenti automatikusan a társaság megszűnését. A módosítás értelmében a cég mulasztása esetén a nyilvántartó cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedésének lesz helye, amelynek eredménytelensége esetén kerülhet csak sor a társaság megszüntetésére. A gyakorlatban a bt-k, kkt-k megszűnésére több esetben azért került például sor, mert az elhalt tag örökösei nem voltak tisztában azzal, hogy e társasági formáknál a társasági tagsági pozíció nem öröklődik, és azt gondolták, hogy a közjegyzői hagyatékátadó végzéssel a tagváltozás megtörténik. A módosítás eredményeként a jövőben a tag elhalálozása esetén a felügyeleti eljárásban jelezhető, hogy a társaságban maradó tag(ok) az elhunyt tag örökösével kíván(nak) megegyezni a tagságról, azonban az örökös személyét illetően bizonytalanság van. Ebben az esetben a cégbíróság bevárja a hagyatéki eljárás végét, és az örökös személyének megállapítása után kell az új tagot bejelenteni. Ha a társaság helyreállítja törvényes működését, a társaság nem kerül megszüntetésre. Ez az új szabály alkalmazandó akkor is, ha a hat hónapos határidő már 2021. július 1-je előtt megkezdődött. [Ptk. 3:152.§]

Szintén idén júliustól él, a fentiekkel összefüggő szabály, mely szerint abban az esetben, ha a beltag(ok) tagsági jogviszonyának megszűnése miatt a társaságnak csak kültagja marad, akkor e tag felelőssége a beltagéval válik azonossá arra az időszakra, ameddig beltag nélkül működik a társaság. Ez a fokozott felelősség a törvény erejénél fogva beáll (nem feltétele tehát, hogy a beltag tagsági viszonyának megszűnését a cégbíróságnak bejelentsék), és mindaddig fennáll, ameddig a létesítő okirat módosításával új beltag lép be a társaságba és a cégbíróság azt be nem jegyzi. [Ptk. 3:157. §, 3:158. §]

A Kft. egy kézben összpontosuló üzletrészei

2022. januártól lép hatályba az az kft.-re vonatkozó szabály, melynek értelmében már nem kötelező, hogy az egy kézben összpontosuló üzletrészek egy üzletrésszé olvadjanak össze, hanem a szabályozás kifejezetten rögzíti, hogy egy tagnak több üzletrésze is lehet. [Ptk. 3:161. § (2) bek.] Fontos azonban kiemelni, hogy a tag továbbra is egy tagnak számít a társasággal szemben függetlenül attól, hogy hány üzletrésszel rendelkezik. A legfőbb szerv döntéseiben tehát egy tagként szavaz, vagyis egyes üzletrészei után megillető szavazati jogát (szavazatok számát) egybe kell számítani. A társaságból való esetleges kizárása, a vagyoni hozzájárulás teljesítése elmulasztására előírt jogkövetkezmények a tagsági jogviszony megszűnéséhez vezethetnek, függetlenül attól, hogy a mulasztás csak a tag által tulajdonolt egyes üzletrészeket érinti. A társasági szerződés ettől eltérő rendelkezése semmis. [Ptk. 3:164. §]

A pénzbeli vagyoni hozzájárulásokról

A feltöltési szabály

A módosítás ugyancsak a jövő évtől egyszerűsíti az ún. feltöltéses szabályt is. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítése tekintetében anno, 2014. márciusában új helyzetet teremtett az (új) Ptk. hatályba lépése. Míg a korábbi szabályok szerint a kft. esetében a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésére legfeljebb egy év haladék volt adható [a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 151. § (2) bek.], az új Ptk. ezt a határidőt elhagyta, és a befizetés végső határidejének meghatározását a tagokra bízta. Előírta azonban azt, hogy ha a társasági szerződés a be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. Ezt az ún. feltöltési szabályt egyszerűsíti a 2022. január 1-től hatályos rendelkezés akként, hogy „Ha a társasági szerződés rendelkezése alapján a nyilvántartásba vételig a teljes pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem kell befizetni, a tag a pénzbeli vagyoni hozzájárulását egészben vagy részben az osztalékfizetés szabályai szerint felosztható nyereségből fizetheti meg. Ebben az esetben a társaság mindaddig nem fizetheti ki a tagnak az őt megillető osztalékot, hanem azt a tag még meg nem fizetett törzsbetétére kell elszámolnia, amíg a be nem fizetett és a tag törzsbetétére elszámolt nyereség a tag által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a tag által vállalt teljes pénzbeli hozzájárulás mértékét”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a társaság jogosult osztalékról határozni, de csak annak a tagnak teljesít tényleges kifizetést, aki már befizette a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljes összegét, azoknak pedig akik ezt még nem teljesítették, a nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulására számolják el a számukra ki nem adható osztalékot. [Ptk. 3:162. § (1) bek.]

A pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésének határideje

A pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésére vonatkozó törvényi határidő eltörlése kapcsán, az elmúlt évek tendenciáit alapul véve a gyakorlatban felmerült annak kívánalma, hogy a törvény e tekintetben adjon egy véghatáridőt, mert a tagok sok esetben olyan távoli határidőt határoznak meg a teljes pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására, amely már kétségessé teszi a tagok kötelezettségvállalásának komolyságát. Erre figyelemmel a módosítás 2022. január 1-től olyan határidőt határoz meg, amely egyértelművé teszi, hogy a tőke későbbi biztosítása nem jelentheti a pénzbeli vagyoni hozzájárulás bármely távoli időpontban való teljesítésének jogát, csupán arra ad módot, hogy a tagok a társaság létesítésekor – illetve a tőkeemelés elhatározásakor – lehetőséget kapjanak, hogy a társaság teljesítőképességében bízva (egészben vagy részben) a későbbi osztalékuk terhére alapítsanak társaságot, illetve emeljenek törzstőkét. A módosítással bevezetésre kerülő új szabály kellően rugalmasnak tekinthető, hiszen azt írja elő, hogy ha a társaság a nyilvántartásba vételétől számított második teljes, tehát tizenkét hónapot magában foglaló üzleti év végéig a pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására nem a maga egészében került sor, a tag a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulását a társaság nyilvántartásba vételétől számított második teljes üzleti évről készült beszámoló elfogadásától számított három hónapon belül köteles rendelkezésre bocsátani. [Ptk. 3:162. § (2)-(3) bek.] Ha tag ennek nem tesz eleget, a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztásának szabályait kell alkalmazni. [Ptk. 3:98. §]

A módosítással bevezetett új szabályrendszer jelentős hitelezővédelmi szerepet tölt be, hiszen megakadályozza a teljes törzsbetét befizetés előtti osztalékfelvételt, továbbá azt, hogy a korlátolt felelősségű társaság, mint tőkeegyesítő társaság a jog által nem kontrollált ideig a minimális jegyzett tőke nélkül működjön.

A pontosított feltöltési szabályt és a pénzbeli vagyoni hozzájárulásra irányadó határidőt a 2022. január 1. után benyújtott cégbejegyzési kérelemre kell alkalmazni. Amennyiben a cégbejegyzési, változásbejegyzési, álalakulás, egyesülés, szétválás bejegyzése iránti eljárása 2021. december 31-én folyamatban van, vagy a cégjegyzékbe már bejegyzésre került, így a cégalapítás során vállalt pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésére vonatkozó határidőt még akkor sem köteles módosítani, ha a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésének határideje meghaladja az új, két üzleti évet előíró határidőt. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a 2021. december 31-én már folyamatban lévő, tőkeemelés bejegyzése iránti változásbejegyzési kérelem alapján történő bejegyzésre vagy a már bejegyzett tőkeemelésre azzal, hogy 2022. január 1-jén és azt követően már nem nyújtható be olyan cégbejegyzési kérelem vagy tőkeemelés bejegyzése iránti változásbejegyzési kérelem, amely olyan társasági szerződésen vagy társasági határozaton alapul, amely a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésének feltételei tekintetében nem felel meg a módosított rendelkezéseknek.

Nagyobb szabadság a létesítő okiratok összeállítása során

A törvénymódosítás több ponton áttöri a Ptk. rendelkezéseinek korábbi kogenciáját, és megengedi, hogy a tagok az adott törvényi előírástól eltérő szabályt fogalmazhassanak meg a létesítő okiratban. Ezek között emeljük ki a következőket:

A döntéshozatali rend

A módosítás valamennyi jogi személy irányítását végző testület (ügyvezetés) vonatkozásában elhagyja azt a klauzulát, amely eltérést nem engedőnek minősíti a szótöbbségen alapuló döntéshozatalt. A rendelkezés bár értelemszerű szabályt rögzít, miszerint kisebbségben nem lehet érvényes döntést hozni, a gyakorlatba ez a rendelkezés mégsem ennek megfelelően került átültetésre, hanem azzal a következménnyel járt, hogy az új Ptk. hatálybalépésekor már működő jogi személy nem tudta a korábbi szabályozás mellett működőképes eljárásrendjét fenntartani. Az ügyvezető testületekben korábban sok esetben súlyozott szavazást rendszeresítettek pl. úgy, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönthetett, vagy egyes testületi tagok bizonyos kérdésekben többes szavazati joggal bírtak, avagy akár elnöki szavazatelsőbbségről rendelkeztek. Bár ez a gyakorlat nem áll ellentétben az új Ptk. rendelkezésének céljával, a nyilvántartó bíróság mégis eltérést tiltó klauzulába ütközőnek minősítette az ilyen létesítő okirati rendelkezéseket. A rugalmasabb gyakorlat fenntarthatósága érdekében a törvénymódosítás következetesen törli a Ptk. azon kikötéseit, melyek a létesítő okirat jelenlévők szótöbbségénél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezését semmisnek minősítették [Ptk. 3:27.§, 3:282. §, 3:344. §]. Fontos azonban kiemelni, hogy a jogi személy döntéshozó szervének (közgyűlés, taggyűlés) határozathozatala tekintetében a szótöbbség védelme továbbra is garanciális, védett elemként marad meg a Ptk. 3:19. § (3) bekezdésében. Ezen testület esetében a törvény – az egyes jogi személy típusok szabályozása körében – ugyanis meghatározza a tagokat a döntéshozó szerv határozathozatala során megillető jogokat, és szükség esetén a tagsági jogok korlátozásának vagy többletjogosultságok biztosításának a kereteit.

Jogi személy az FB-ben

Egyértelművé teszi a módosítás, hogy nem csak vezető tisztségviselői pozíciót, de felügyelő bizottsági tagságot is betölthet jogi személy azzal, hogy ez esetben a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a felügyelőbizottsági tagi feladatokat a nevében ellátja. A felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. [Ptk. 3:26. § (2) bek.]

Megismételt taggyűlés

A gyakorlatban számos kritika érte az eredeti taggyűlés és a megismételt taggyűlés közti minimális időközre vonatkozó kogens, vagyis eltérést nem engedő szabályozást. A gyakorlat szükségtelen szigornak, gyámkodásnak tekinti e szabályt, és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a megismételt taggyűlésen sem jelennek meg többen, mint az eredeti taggyűlés időpontjában. Mivel a tag a taggyűlésen való képviseletét távolléte esetére biztosítani tudja, a módosítás jövő év januárjától a társaság döntési jogkörébe teszi vissza annak kérdését, hogy milyen időpontban kívánja megtartani a határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlést. A módosítás megtartja a határidőket is tartalmazó szabályt, azonban a létesítő okirat eltérő rendelkezéséhez már nem fűz semmisséget.

A fentieket áttekintve magam is úgy vélem, a módosítások a társaságok szervezeti és működési szabályrendszerének kialakítása tekintetében valóban rugalmasabb mozgásteret biztosítanak a tagok számára. A pótbefizetés elrendelésének lehetőségét kiterjesztve a társaságok fizető képessége is egyszerűbben biztosítható majd, a feltöltési szabály és a pénzbeli vagyoni hozzájárulás befizetésére vonatkozó – a korábbi egy év időtartam több mint dupláját – biztosító előírás pedig a hitelezők védelmének és a fogalom biztonságának garantálása mellett kellő időt biztosíthat a tagok számára a vagyoni hozzájárulás teljes összegének teljesítésére. A létesítő okiratok kapcsán pedig életszerűbb megoldásokat hozhat a tagoknak biztosított nagyobb szabadság.

Mindezek versenyképességet fokozó hatása persze a következő évek gyakorlatában dől majd el.

A cikk szerzője:

Dr. Nagy Krisztina LL.M.

ügyvéd, munkajogi és adatvédelmi szakjogász, civiljogi specialista

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

info@drnagyk.hu

Szerezze meg összes szükséges kreditjét távoktatási, vagy tantermi képzés keretében!