Nemzetközi ügyletek áfája: trendek, termékmozgások és szolgáltatások a gyakorlat-ban

1. Az áfa nemzetközi trendjei – digitalizáció és harmonizáció

Az Európai Unióban az utóbbi években az áfa-rendszer digitalizációja került fókuszba. A VIDA (VAT in the Digital Age) csomag három kulcseleme meghatározza a következő évek gyakorlatát:

• Elektronikus számlázás és valós idejű adatszolgáltatás: Az EU célja, hogy a tagállamok közötti adatáramlás egységes és automatizált legyen. Ez nemcsak technológiai, hanem jogi kihívás is, hiszen a nemzeti rendszerek harmonizációja elengedhetetlen.

• Digitális platformokra vonatkozó szabályozás: Az e-kereskedelem és a platformgazdaság adóztatása új dimenziókat nyit, különösen a felelősségi körök és az áfafizetési kötelezettség meghatározásában.

• OSS/IOSS rendszerek bővülése: Az egyablakos rendszerek célja az adminisztráció egyszerűsítése, de a gyakorlatban sok vállalkozás számára még mindig kihívás a helyes alkalmazás. A jövőben a platformgazdasági szabályok szigorodása mellett bővül majd az egyablakos rendszerek jogosultsági köre, ezzel biztosítva az adminisztratív egyszerűsítést.

Ezek az intézkedések az átláthatóságot és a hatékonyságot célozzák, de a valóságban a komplex szabályok értelmezése és az IT-rendszerek adaptálása komoly feladat. Az EU VAT Expert Group tagjaként első kézből látom, hogyan formálódnak ezek a szabályok, és milyen kérdések merülnek fel a tagállamok részéről.

2. Nemzetközi termékmozgások – a gyakorlat buktatói

A közösségi értékesítések és beszerzések, saját árumozgatások, import és export ügyletek mind külön szabályozás alá esnek. A leggyakoribb hibák, amelyeket a gyakorlat megmutat:

• Vevői készlet szabályainak téves alkalmazása: Az egyszerűsítés feltételeinek elmulasztása regisztrációs kötelezettséget és bírságot eredményezhet.

• Láncügyletek és háromszög ügyletek hibás kezelése: A teljesítési hely meghatározása és a számlázási logika gyakran félreértett. Tekintve, hogy mindezek rendszerszintű hiányosságokat és dominó hatású hibákat tárnak fel, a korrekció hatalmas energiát igényel. Ezért legjobb a nemzetközi termékértékesítési láncolatok korai szakértői vizsgálata és a lehetséges hibák kiküszöbölése. Ha azonban mégis felmerül a hiba, azt utólagos javítással célszerűbb még az adóhatóság előtt korrigálni, akár szükség szerint több országban is.

• Fel- és összeszereléses értékesítés: Az ingatlanhoz kapcsolódó minősítés és az áfakezelés sokszor nem egyértelmű. A fel- és összeszereléssel érintett termékértékesítések és a szereléssel járó szolgáltatások elhatárolása pedig ugyancsak rejtenek gyakorlati kihívásokat. 

A vállalkozásoknak nemcsak a jogszabályokat kell ismerniük, hanem a belső folyamatokat és az IT-rendszereket is össze kell hangolniuk. Egy hibás áfakezelés nemcsak pénzügyi kockázatot, hanem reputációs veszteséget is okozhat.

3. Nemzetközi szolgáltatások áfája – a teljesítési hely dilemmái

A szolgáltatások esetében a teljesítési hely meghatározása kulcskérdés. Az alap B2B szabály egyszerűnek tűnik, de a speciális ügyletek – például ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, bérmunka, digitális szolgáltatások – komoly szakmai kihívást jelentenek. A hibás minősítés nemcsak áfa-kockázatot, hanem kettős adóztatást is eredményezhet.

Miért fontos mindez?

A nemzetközi ügyletek áfája összetett terület, ahol a trendek, termékmozgások és szolgáltatá-sok kezelése szorosan összefügg. A jogszabályok ismerete és a megfelelő adminisztrációs háttér kialakítása nélkülözhetetlen a jogszerű és hatékony működéshez.

Ha szeretné mélyebben megismerni ezeket a témákat, ajánlom a Magyar Könyvvizsgáló Kamara Oktatási Centrumának online előadását, ahol egy kreditpontos videó formájában részletesen bemutatom a nemzetközi áfa-trendeket és gyakorlati kérdéseket.

A cikk szerzője:

Jancsa-Pék Judit

Okleveles adószakértő,

A Leitner Leitner partnere