Nem csak a kánikula miatt fájhat a feje a különadókkal és extraprofit adókkal érintett ágazatoknak

Különadónak tekintjük az olyan adónemeket, amelyek csak bizonyos szektorokat, iparágakat, tevékenységeket terhelnek. A magyar adórendszer több, mint 30 ilyen közterhet működtet, amelyek közül legjelentősebbek a pénzügyi és bankszektort, a biztosítókat, az energia ágazatot, a légiközlekedést, a telekommunikációt, a gyógyszeripart, a kiskereskedelmet terhelő extraprofit adók.

Azon gazdasági ciklusokban, ahol a költségvetés stabilitása veszélybe kerül, a különadók bevezetése rugalmasságot biztosít az államnak, szemben a „hagyományos” adónemekkel.

A különadók és extraprofit adók ismerete elengedhetetlen a gazdasági szereplők számára. Ezek jelentős terhet képviselnek az érintett vállalatok számára, amelyekkel a pénzügyi tervezés során kalkulálni kell a versenyképesség fenntartásának érdekében. Cikkünk abban hivatott segíteni, hogy röviden összefoglalja az ezen adónemeket érintő 2023-as nyári változásokat, ezzel is segítve a különadókról és az extraprofit adókról való tájékozódást.

2023-as nyári változások az extraprofit adókban

A különböző szektorokat, iparágakat érintő különadókat, az ún. extraprofit adókat a nyár során többször módosították. Az eredeti szabályozással ellentétben az extraprofit adók 2024-re is megmaradnak, ám a részletszabályokban „finomhangolások” történtek. Nem csak a nyári kánikula okoz tehát fejfájást az érintetteknek, hanem bizony az extraprofitadókat érintő nyári jogszabályváltozások is.

Gyógyszergyártók

A különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti nettó árbevétel, melynél fontos kiemelni, hogy a jogdíjból származó ellenérték nem képezi a részét. A szektort érintő adó mértékét sávosan, progresszívan határozzák meg. Azonban a Kormány 2023. június 19-ei bejelentése alapján a gyógyszerforgalmazókra vonatkozóan is kedvezmény kerül bevezetésre, 2023. július 1-től elengedik a különadók felét, ha ezt az összeget K+F-re fordítják az adókötelezettséggel érintettek. E tekintetben figyelembe vehetőek a Magyarországon végzett tárgyi eszköz beruházások, valamint az egészségügyi ágazatot érintő, saját tevékenységi körben végzett alap- és alkalmazott kutatások, kísérleti fejlesztések is.

Mindenképpen jelentős változás, hogy 2023. év végével nem kerül sor az adó kivezetésére, az extraprofit adó hatálya 2024-re is kiterjed majd.

2024. január 1-től a gyógyszergyártókat terhelő különadó mértéke azonban a megelőző időszakinak a felére csökken.

• 50 milliárd Ft adóalapig 1% helyett 0,5%
• 50 milliárd Ft felett - 150 milliárd Ft-ig 3% helyett 1,5%
• 150 milliárd Ft felett pedig 8% helyett 4% lesz.

A forgalmazók esetében a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén a különadó mértéke 28 százalékról 40 százalékra emelkedett viszont.

Az extraprofit adó rendelet módosításáról szóló 206/2023. (V.31.) Korm. rendelet értelmében mindkét különadó kivezetésre kerül 2024. év végével.

Bankok

Fontos változás, hogy a bankszektort érintő különadó mértéke magyar állampapírok vásárlásával csökkenthetővé vált, ezzel is a költségvetés támogatására ösztönözve a szereplőket. 2023 második felében és 2024-ben a bankokat és pénzügyi vállalkozásokat terhelő extraprofitadó alapja a 2022-es üzleti év adózás előtti eredménye, amit több tétellel is korrigálni kell.

Csökkentő tételek:

• a 2022-ben osztalékbevételként kimutatott összeg;
• a 2022-ben nem a szokásos tevékenységből származó nyereség.

Növelő tételek:

• a 2022-es eredmény terhére elszámolt bankadó, tranzakciós illeték és extraprofitadó.

Adókulcsok:

• 2023. második félévében 10 milliárd Ft adatt 13%, e fölött 30%;
• 2024-től az adókulcsok változatlanok, azonban az értékhatár 10 milliárd Ft-ról 20 milliárd Ft-ra növekszik.

Az említett változásoknak köszönhetően, ha a szabályozás szerint kellő mértékben növelik állampapír állományukat a bankok és pénzügyi vállalkozások, akkor a felére is csökkenthetik az adófizetési kötelezettségüket.

Kiskereskedelmi különadó

Valamennyi kiskereskedelmi tevékenység adóköteles kiskereskedelmi tevékenységnek minősül a kiskereskedelmi különadó vonatkozásában. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény rendelkezik ezen tevékenységek köréről. Az adó alanyának minősülnek az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző külföldi vagy belföldi illetőségű személyek, avagy szervezetek. Az adó alapja az adóévben adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétel.

A szektort terhelő kiskereskedelmi adó sávos adózása megmarad. A következő kulcsok lesznek érvényben 2024-ben:

• 500 millió Ft adóalapig 0%;
• 500 millió Ft felett - 30 milliárd Ft-ig 0,15%;
• 30 milliárd Ft felett - 100 milliárd Ft-ig 1%;
• 100 milliárd Ft felett 4,5% (ez 2023-ban csupán 4,1%).

Távközlési szektor és légitársaságok

2024-ben a távközlési szektort és a légitársaságokat érintő extraprofit adók változatlan formában maradnak fenn.

A távközlési szektor szereplőit érintő adó adóalanyainak a 2024-ben kezdődő adóév ötödik hónap utolsó napjáig (naptári éveseknél május 31-ig) a 2024-ben kezdődő adóévre a 2023. évre megállapított pótadóval egyező összegű pótadóelőleget kell megállapítani, megfizetni és bevallani. Ezen szereplőknek 2023-ban az iparűzési adó alapját meghatározó nettó árbevételük után sávosan progresszív mértékben megállapítandó a fizetendő adójuk:

• 1 milliárd Ft adóalapig 0%;
• 1 milliárd felett - 50 milliárd Ft-ig 0,1%
• 50 milliárd Ft felett – 100 milliárd Ft-ig 3%
• 100 milliárd Ft felett 7%.

A légitársaságok különadója a jövőben is fennmarad, lejárati idő nélkül a többi uniós országhoz hasonlóan zöld adóként (ökoadóként) érvényesül – hivatkozva arra, hogy a légi közlekedés uniós szinten kötelező jövedékiadó-mentessége miatt a légitársaságok által okozott szennyezőanyag-kibocsátás ellentételezése az adó célja. A földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet köteles megfizetni a légitársaságok hozzájárulását az adóköteles tevékenység után. A hozzájárulás mértéke a légi járművek utasainak számától és azok végső úti céljától függően változik.

az Európai Unióba, valamint Albániába, Andorrába, Bosznia-Hercegovinába, Észak-Macedóniába, Izlandra, Koszovóba, Lichtensteinbe, Moldovába, Monacóba, Montenegróba, az Egyesült Királyságba, Norvégiába, San Marinoba, Svájcba, Szerbiába és Ukrajnába utazó utasok után:

• utasonként 1.600 forintot kell fizetni, ha az egy ülésre jutó kibocsátási érték 10,5 kg-nál alacsonyabb;
• 3.900 forintot, ha ez az érték a 10,5 kg-ot eléri vagy meghaladja, de 17,5 kg érték alatt marad; s
• 6.200 forintot, ha a károsanyag kibocsátás a 17,5 kg-ot eléri vagy meghaladja

a fent meghatározottakon kívüli országokba

• utasonként 3.900 forintot kell fizetni, ha az egy ülésre jutó kibocsátási érték 10,5 kg-nál alacsonyabb;
• 9.750 forintot, ha ez az érték a 10,5 kg-ot eléri vagy meghaladja, de 17,5 kg alatt marad; s
• 15.600 forintot, ha a károsanyag kibocsátás a 17,5 kg-ot eléri vagy meghaladja.

Az adómegállapításhoz szükséges adatokat a légijármű üzemeltetője havonta köteles a légi kiszolgálást végző szervezet számára megküldeni, melynek hiányában az útiránytól függő legmagasabb adómértékekkel kell számolni. A hozzájárulást havonta, a követő hó 20. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Szén-dioxid kvóta adó (ETS)

A 2023. július 17-én megjelent 320/2023 Kormányrendelet, ami új különadót vezetett be a legnagyobb szén-dioxid kibocsátók, így elsősorban a cement, műtrágya, az acél-, üveggyártók, az olajfinomító, vegyipari és fémipari ágazatok terhére.

A tárgyévet megelőző évben az azt megelőző három évben hitelesített szén-dioxid összes kibocsátása átlagának legalább 50%-ával megegyező mértékű térítésmentes kibocsátásegység-kiosztásban részesülő vállalkozások kötelesek az adót megfizetni, ha a tárgyévet megelőző három évben a hitelesített szén-dioxid kibocsátásuk éves átlaga meghaladta a 10 000 tonnát. Az adót már az aktuális, azaz a 2022. december 31-e után kezdődő adóévre meg kell fizetniük.

A szén-dioxid kvóta adó mértéke 40 EUR minden kibocsátott tonna CO2 után, plusz az ingyenes kvóták (EU Emmissions Trading System, ETS) átruházása alapján 10% tranzakciós illetéket is le kell róni a kvóta EEX-EUA tőzsdei árfolyama szerint, az adott napon érvényes MNB árfolyamon.

A vonatkozó adminisztrációt (tranzakciónkénti bejelentések) a klímavédelemért felelős hatóság felé kell teljesíteni, illetve a tranzakciós díjat az energiapolitikáért felelős minisztérium számlájára megfizetni.

A szén-dioxid kvóta adó alapját és az adót adóévenként kell megállapítani és az adóévet követő év május 31-ig bevallani, az adóelőleget pedig negyedévente kell bevallani és negyedévente, a tárgynegyedévet követő második hónap 15. napjáig megfizetni.

• 50 százalékkal csökkenthető az adóalap:
• ha a CO2 kibocsátással járó termelés szintje legalább az adóalany egységes környezethasználati engedélyében foglalt főtevékenységhez tartozó kapacitás 90%-át teszi ki;
• a főtevékenységhez tartozó kapacitása nem csökkent le a tárgyévet megelőző év kapacitásához képest (egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint); és
• az egységnyi előállított termékre eső CO2 kibocsátása az ETS (Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszerében használt) tárgyévben hatályos lineáris csökkenési tényezővel megegyező mértékben csökkent.

Bízunk abban, hogy összefoglalónk hasznos segítséget jelent az extraprofit adókról szóló jogszabályok és azok változásainak áttekintésében. Jó munkát kívánunk ehhez mindenkinek!

A cikk szerzői:
Az összeállítást a LeitnerLeitner munkatársai, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatatói készítették.

Siklós Márta
E-mail: marta.siklos@leitnerleitner.com

Jancsa-Pék Judit LL.M.
E-mail: judit.jancsa-pek@leitnerleitner.com

dr. Rácz Nóra
E-mail: nora.racz@leitnerleitner.com

dr. Menczel-Kiss Gellért
E-mail: gellert.menczel-kiss@leitnerleitner.com

www.leitnerleitner.com

Szerezze meg kreditpontjait távoktatásban vagy tantermi képzéseink keretében! »»