Külföldiek, mint magyar áfa-alanyok 1. rész

Külföldi adóalanyokkal való gazdasági kapcsolatok vizsgálata esetén gyakran merül fel a kérdés, hogy egy ügylet során kinek, hogyan és milyen adószám alatt kell az áfát megfizetnie és bevallania?  Kell-e magyar adószámot igényelni, ha csak egyszeri termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás miatt lenne szükség az adószámra? Mi a helyzet a fordítottan adózó szolgáltatásokkal? Egyáltalán, hol van leírva, hogy mikor kell adószámot igényelni? Mi a regisztráció menete, mi szükséges hozzá?

A kötelező jellegű áfa regisztráció mellett előfordulhat azonban az is, hogy külföldiek önként regisztráltatják magukat, hiszen az általános áfa visszatérítési eljárás csupán egy meghatározott kör számára teszi lehetővé az áfa visszaigénylését és nagyon hosszadalmas, akár egy évet is igénybe vevő folyamat, melyet adószám kiváltásával a viszonylag rövid 30-45 napos visszaigénylési időszakra lehet váltani. Az áfa regisztrációs eljárás további előnye, hogy az adószámot visszamenőleges hatállyal is lehet igényelni, ami azt eredményezi, hogy akár évekre visszamenőleg lehetőség nyílik adóbevallást benyújtani és áfát visszaigényelni. Tagadhatatlan viszont, hogy a regisztráció a külföldi vállalkozásnak adminisztrációs többletet jelent.

A kötelező regisztrációra vonatkozó kérdésekre a válaszokat az Áfa törvényben (2007. CXXVII. tv. – „Áfa tv.”) és az Adózás rendjéről szóló törvényben (2003. XCII. tv. – „Art”) találhatjuk meg, sokszor csak indirekt módon, következtetéssel. Az Áfa tv. 5.§ (1) bekezdése szerint „Adóalany: az a jogképes személy, szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.” Ez a meghatározás tehát kifejezetten kiterjesztően értelmezi a (magyar) adóalanyiság fogalmát, mivel a definíció a világ bármely pontján gazdasági tevékenységet folytató személyre vagy szervezetre alkalmazható (univerzális adóalanyiság).

Az Art. rendelkezéseit áttekintve azonban szűkíthető a kör. Az Art. 6.§-a értelmében ugyanis „adózó az a személy, akinek adófizetési kötelezettségét adót (…) megállapító törvény (…) írja elő.” „Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adóalany folytathat (…)” (Art. 20.§). Tehát a megoldáshoz azt kell megvizsgálnunk, hogy az Áfa tv. értelmében az egyes ügyletek során ki az adófizetésre kötelezett személy, aki a magyar Áfa tv. területi hatálya alá tartozó adóköteles tevékenységet folytat, és így adószám kiváltására kötelezett.

Az Áfa tv. 2.§-a értelmében „adót kell fizetni:

a) adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termék értékesítése, szolgáltatásnyújtása,

b) termékeknek az Európai Közösségen belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és

c) termék importja után.”

Következésképpen, akkor merülhet fel Magyarországon áfa fizetési kötelezettség, ha az adóalany a magyar területi hatály alá tartozó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, termék Közösségen belüli beszerzését vagy importálását végzi. Az áfa fizetési kötelezettség felmerülése azonban még nem elég, hanem a teljesítési hely (Áfa tv. II. fejezet) és az adófizetésre kötelezett személyének összevetésével (Áfa tv. VIII. fejezet) lehet meghatározni, hogy ki az adószám igénylésére kötelezett adóalany.

Amennyiben a teljesítési hely és az adófizetésre kötelezett személyének meghatározása alapján a külföldi vállalkozó Magyarországon köteles az áfa megfizetésére, úgy kötelező számára az áfa regisztráció, melyet magánszemély esetén a T101-es, gazdasági társaság esetén a T201-es nyomtatványon tehet meg. A regisztrációhoz az alábbi dokumentumokra van szükség:

• Külföldi vállalkozás cégkivonata (eredeti vagy hiteles másolat);
• A külföldi vállalkozás 30 napnál nem régebbi, eredeti adóhatósági igazolása, mely a külföldi vállalkozás adóalanyiságát bizonyítja;
• A külföldi vállalkozás vezető tisztségviselőjének közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánya;
• A vezető tisztségviselő személyét igazoló dokumentum fénymásolata;
• Meghatalmazás a képviseletre.

Az Európai Unión kívüli országokra szigorúbb előírások érvényesülnek: a Közösség területén kívül bejegyzett vállalkozások esetén pénzügyi képviselő megbízása kötelező (Áfa tv. 148 § (2)) illetve belföldi bankszámlát is nyitnia kell (Art tv. 9 § (9)). A kérvény benyújtását követően általában 2 héten belül kerül sor az adószám megállapítására.

Főszabály szerint a teljesítési hely termék értékesítése esetén az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van. Ettől számos eltérő különös szabály létezik, amennyiben a termék szállításra, küldésre kerül vagy az értékesítés vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön történik.
Adóalanynak nyújtott (B2B) szolgáltatások esetén a főszabály az, hogy a szolgáltatást igénybevevő adóalany gazdasági letelepedésének helye (lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) a teljesítési hely. (Áfa tv. 37 § (1) bek.) Nem adóalanynak nyújtott szolgáltatás (B2C) esetén a szolgáltatást nyújtó gazdasági letelepedésének helye (lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) a teljesítési hely (Áfa tv. 37 § (2) bek.). Az általános szabálytól ez esetben is számos eltérés van: ügynöki szolgáltatás, ingatlanhoz, személyszállításhoz kapcsolódó szolgáltatás, stb. Tehát minden egyes esetben szükséges az ügylet pontos meghatározása.

Termék Közösségen belüli beszerzésének helye főszabályként az a hely, ahol a termék a megérkezéskor vagy a fuvarozás befejezésekor van.

Főszabály szerint termék importja esetében a teljesítés helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a Közösség területére történő behozatalakor vagy egyéb módon való bejuttatásakor van. Ettől eltérő rendelkezések alkalmazandók a termék vámjogi helyzetének függvényében.

Amennyiben tehát megállapítottuk, hogy az ügylet Magyarország fennhatósága alá esik, szükséges tisztázni, hogy az ügyletben résztvevő felek melyike lesz az adó megfizetésére kötelezett. Az Áfa tv., az uniós szabályozással összhangban rendelkezik az áfa fizetésre kötelezett személyét illetően. 

Főszabály szerint termék értékesítése és szolgáltatás nyújtása esetén az adót az az adóalany fizeti, aki az ügyletet saját nevében teljesíti.

• a termék értékesítőjének illetve szolgáltatás nyújtójának a teljesítési hely országában (tehát Magyarországon) nincs gazdasági célú letelepedettsége (tehát sem székhelye, sem a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye nincs belföldön), és
• a megrendelő belföldön nyilvántartásba vett adóalany (tehát legalább magyar adószámmal rendelkezik).

¹Az Áfa tv. 142. § sorolja fel azokat a gazdasági eseményeket, melyek az adóelkerülés érdekében belföldi adóalanyok között szintén a fordított adózás alá esnek (pl. építési szerződés alapján történő ingatlan átadása, hatósági engedélyköteles építési-szerelési szolgáltatás, fémhulladék illetve 2012. július 1-jétől egyes mezőgazdasági termékek értékesítése, stb.), amennyiben egyik félnek sincs olyan jogállása, ami alapján az adó fizetése ne lenne követelhető tőlük.

Mindkét feltétel együttes teljesülése esetén a fordított adózás alkalmazható, és a megrendelő lesz Magyarországon az áfa fizetésére kötelezett személy. Fontos megjegyezni azonban, hogy amennyiben a fenti két feltétel bármelyike nem teljesül, úgy a fordított adózás nem alkalmazható, és az adófizetési kötelezettség nem száll át a megrendelőre, így felmerülhet a külföldi számára a bejelentkezési kötelezettség.

Termék közösségen belüli beszerzése esetén a terméket beszerző köteles az adó megfizetésére. Termékimportnál a vevőt, vagyis az importálót (illetve annak vámjogi képviselőjét) terheli az adófizetési kötelezettség.

A fentiekből következik tehát, hogy minden egyes tranzakció esetén pontos információkra van szükség mind az ügylet, mind pedig az ügyletben részt vevő feleket illetően ahhoz, hogy teljes biztonsággal megállapíthassuk, hogy ki az adófizetésre kötelezett. Cikkünk második részében konkrét példákon keresztül fogjuk bemutatni, hogy a gyakorlatban milyen lépésekre van szükség az adófizetési kötelezettség – és egyben a külföldiek regisztrációs kötelezettségének – szabályszerű magállapításához.