Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
Bevezetésként megemlíthető, hogy erre a rendeletre nem vonatkozik, azon törvényi rendelkezés, mely 30 napos „laufot” állapít meg a fizetési kötelezettséget megállapító rendelkezések hatályba léptetésére. Ezzel a lépéssel vált akadálymentessé a rendkívül gyors, 2022.07.01-i hatályba léptetés. Amire nem tudunk vállalkozni, hogy a KR hatályának lejáratára kísérletet tegyünk, ugyanis a legtöbb rendelkezés a 2022-2023 pénzügyi évre szól, azonban nem lehet tudni, hogy mi lesz a „kivezetés” tényleges napja.
Az új extraadó szabályok gyakorlatilag ráépülnek a meglévő ágazati adójogszabályokra, többlet adófizetési kötelezettséget róva az adóalanyokra. Általános jelleggel megállapítható, hogy magának a többletadó-fizetésnek az alapját a KR a legtöbb adónemtől eltérően nem az eredményhez (azaz a profithoz), hanem az árbevételhez (2022-re például az előző 2021-es üzleti év számait alapul véve) köti, így a költséghatást (benne az inflációt) gyakorlatilag kiküszöböli a rendelet. A Kormány a költségvetés módosítása alapján az extraadók révén ezévben mintegy 8-900 milliárd Ft-ot kíván bevételezni, amiből a szakértői elemzések szerint 500 mrd Ft közvetlenül átterhelhető lenne a fogyasztói rétegre.
Az érintett ágazatok, szektorok a következők:
Adóalanyokat érintve emelésre számítanak:
Az adónemek szempontjából a KR szimpla adóemelést jelent:
Természetesen lehetne elemzést adni az egyes szektorokra kivetett különadók részletszabályairól, azonban ez meghaladja jelen cikk terjedelmét. Mivel az „ördög” a részletekben rejlik, ezért csak pár pontot ragadnánk ki az új különadós rendelkezéseket és következményeiket illetően.
Egyértelmű, hogy a kőolajtermék-gyártó az egyetlen, akire a profitalapú adóztatás valóban ráilleszthető, tehát mely a beszerzett orosz nyersolaj ára és a „Brent” világpiaci ára közötti rés alapján keletkező eredmény 25%-át kell, hogy ezen extraadós rendelkezés alapján az államkasszába befizesse. Az adót, a 2022 január-július időszak beszerzései alapján rendeli kivetni a rendelet, amit szeptember 20-ig kell a vállalkozásnak először befizetni.
Az energiaellátók jövedelemadója alá bekerülnek a „feldolgozóipari gyártók”, melyek alatt a rendelet 3 gyártási szegmenst ért: bioetanol (üzemanyag/adalék) gyártó, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj gyártó. Az energiaellátók adójának alapját az adózás előtti eredmény külön felsorolt tételekkel módosított értéke adja, az adó mértéke a pozitív adóalap 31%-a. Az extraadót a 2022. évi várható adóalap alapján kell előlegként megfizetni 2022 szeptember 20-áig beadott bevallás alapján, ettől a naptól, havonta egyenlő részletekben. Azaz a fenti gyártók költségei durván 1/3 részben fognak emelkedni.
A gyógyszeripart illetően, a forgalombahozatali engedély jogosultját, illetve a forgalmazót a gyógyszer termelői árától függően terheli az extraadó, a vényforgalmi adatok alapján a TB támogatásnak a termelői ár arányos részére, a gyógyszer 10 000 Ft-os termelői áráig 20%-os, afölött 28%-os plusz befizetési kötelezettségként. Valószínűsíthető, hogy a nagyobb adómértékkel terhelt, újabb, drágább gyógyszerek forgalma csökkenni fog, mely nem csak a lakossági, hanem a közületi (kórház) TB fogyasztását is mérsékelni fogja. Új terápiák így még drágábbá, még ritkábbá fognak válni.
A „nagy” (évi 500 millió Ft-os kiskeradó alap feletti) kiskereskedők esetében a jelenlegi kiskeradó tv. szerinti adó 80%-át vetik ki a 2021-es forgalmi adatok alapján. A kiskeradó szintén a nettó árbevétel alapján kalkulálódik, a 80%-os extraadó, szinte duplázza így a terheket. A 2022-es adót (tehát a 2021. évi forgalmi adatok alapján), november 30-ig kell egyszeri összegben megfizetni. 2023-ra ugyanakkor a KR a „nagy láncokat” fogja jobban terhelni, az alábbi nettó árbevétel szerinti sávos adókulcsok emelésével:
|
Nettó árbevétel sávok |
2022 |
2023 |
Emelés mértéke |
|
500 m Ft > x |
0% |
0% |
- |
|
500 mFt < x < 30 mrd Ft |
0,1% |
0,15% |
50% |
|
30 mrd Ft < x < 100 mrd Ft |
0,4% |
1% |
150% |
|
100 mrd Ft < x |
2,7 % |
4,1 % |
52% |
A nettó árbevétel „számítását” illetően fontos és még nem tisztázott kérdés, hogy a jelenlegi NAV értelmezés alapján, a kiskeradó kötelezettség alá a csak kizárólag nagykereskedőket kiszolgáló láncok nem tartoznak, ugyanis már annak a lehetősége is megteremti az adókötelezettséget, ha az értékesítési hálózat elérhető kiskereskedelmi vásárlók előtt. Hab a tortán, hogy a NAV értelmezés szerint, ha ilyen módon fennáll a kiskereskedelmi forgalmazás lehetősége, ennek alapján a kereskedő teljes árbevétele adóalapként minősül, függetlenül attól, hogy ténylegesen az értékesítése mekkora részét adta a „kisker” vásárlók ill. a nagyker vásárlók kiszolgálása.
A légi személyszállítási tevékenység kapcsán, a földi kiszolgálást végző gazdálkodó lesz extraadó fizetésére kötelezett, itt nem az árbevételt alapul véve, hanem a „kiszolgált utas” úticélja szerinti bontásban: az európai úti cél esetén 3900 Ft-ot, Európán kívüli úti cél esetén 9750 Ft-ot terhelve első körben az adó alanyára. Az extraadót havonta, tárgyhót követő 20-ig kell megfizetni.
A „mobilszolgáltató” cégeket (elektronikus hírközlési szolgáltatót) is terhelni fogja az extraadó, mivel a távközlési adó mellett a 2022. évre az előző időszaki, 2021. évi nettó árbevételük (Hipa tv. szerinti kalkulációt alapul véve) alapján 1 mrd Ft felett sávosan emelkedő extraadó fogja őket terhelni (1-7%). A 2022-es adót a júliusi hatályba léptetést követő 5. hónap lejártával, november 30-ig kell befizetni. Az extraadót 2023-ra is előirányozták.
A bankokat az extraadó a 2021-es nettó árbevételük (Hipa tv. szerinti kalkulációt alapul véve) alapján fogja terhelni 2022-ben 10%-os (2023-ban csökkentett 8%-os) mértékben, melyet 2 egyenlő részletben, októberi és decemberi fizetési határidővel kell megfizetni.
A biztosítási extraadó „kilóg” a sorból, abban az értelemben, hogy a 2022. július 1-je utáni tevékenység szolgál az adó alapjául, így nem megyünk vissza a 2021-es számokhoz. Az adó alapja a biztosítási díj összege, melyet 2 csoportra szednek, ahol a 2. csoportot az életbiztosítási szolgáltatások díja adja. Az adó mértéke a 2 biztosítási díj csoport szerint lett bontva, 2022-re adott (1 mrd Ft és 18 mrd Ft közötti) adóalaprészek mértéke szerint 4-8-14% adóval, míg az életbiztosításokat illetően 2-3-6% adóval terhelten. 2023-ra az adó mértékét illetően, mind az adóalaprész összegek (2 mrd Ft és 36 mrd Ft közötti), mind az adómérték változik (2-4-7%, életbiztosítások esetén 1-1,5-3%).
AKR alapján tehát láthatjuk, hogy a forgalmazók és a szolgáltatók adóterhei jelentős mértékben emelkednek. Tekintettel arra, hogy az adóemelés, mint többletköltség beépíthető az áruk árába, ezzel tovább emelkedhet az árbevétel alapú adóalap - természetesen a fogyasztás függvényében. Így egy olyan folyamat indulhat, amelyben további kiigazításokra lehet szükség. Az új adóterhek effektív alkalmazása még csak most kezdődik, ezért javasoljuk, hogy a nyáron is kövessék figyelemmel a hivatalos kommunikációt, hogy naprakészek maradjanak az esetleges későbbi változásokkal és részletszabályokkal kapcsolatban.
A cikk szerzői:
Az összeállítást a LeitnerLeitner munkatársai, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatatói készítették.
Siklós Márta
Tel.: +36 1 279 29-30
E-mail: marta.siklos@leitnerleitner.hu
Jancsa-Pék Judit LL.M.
Tel.: +36 1 279 29-46
E-mail: judit.jancsa- pek@leitnerleitner.hu
dr. Rácz Nóra
Tel.: +36 1 279 29-48
www.adozasrolerthetoen.blog.hu
Jelenleg 27 előadás között válogathatnak már az "Összes szükséges mérlegképes kreditpont" távoktatási csomagunkat megvásárló szakmabéliek, de a színes paletta az év folyamán még 4 filmmel bővül.