Lényegesebb személyi jövedelemadó és járulék változások

     I.  Személyi jövedelemadó

A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj adómentessé tétele

2025. július 1-je óta a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj adómentessé vált. Az ellátást folyósító szerv az ellátás kiutalásakor automatikusan érvényesíti a kedvezményt.

Három, illetve két gyermeket nevelő anyák kedvezményének bevezetése

2025. október 1-jétől a három gyermeket nevelő vagy már felnevelt édesanyák is adómentesek a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében.

A mentesség 2026-tól a két gyermeket nevelő édesanyákat is megilleti. A kedvezmény négy lépcsőben kerül bevezetésre 2026-tól a 40. életévüket, 2027-től az 50. életévüket, 2028-tól a 60. életévüket még nem be nem töltött édesanyák, majd 2029-től életkori megkötés nélkül minden legalább két gyermeket nevelő vagy felnevelt édesanya munkajövedelme mentesül az adó alól.

A 30 év alatti anyák kedvezményének átalakítása

2026. január 1-jétől minden 30 év alatti anya a gyermek születésének időpontjától függetlenül és jövedelemkorlát nélkül érvényesítheti a kedvezményt. Sőt, a kedvezmény a 30. életév betöltésének az évében a teljes adóév tekintetében igénybe vehető még akkor is, ha a gyermek az anya 30. életévének a betöltését követően születik.

A családi kedvezmény összegének megduplázása

Két lépcsőben megduplázásra került a családi kedvezmény, mely továbbra is az összevont adóalapba tartozó bevételek csökkentése révén adóalap-kedvezményként érvényesíthető, az érvényesítés egyéb feltételei változatlanok.

2026. január 1-jétől az összevont adóalap

-       egy eltartott esetén 133 340 forinttal,

-       kettő eltartott esetén 266 660 forinttal,

-       három és minden további eltartott esetén 440 000 forinttal csökkenthető.

A tartósan betegnek, súlyosan fogyatékosnak minősülő kedvezményezett eltartottra tekintettel 2026. január 1-jétől 133 340 forint többletkedvezmény érvényesíthető.

Az átalányadózó egyéni vállalkozók általános költséghányadának felemelése

Az átalányadózó egyéni vállalkozók által a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) alapján alkalmazható általános költséghányad 40 százalékról 50 százalékra emelkedik:

• első lépésként 2026. január 1-jétől 40-ről 45 százalékra nő,
• majd 2027. január 1-jétől 45-ről 50 százalékra.

II.                   Járulékszabályozás

A tartós megbízási jogviszony intézményének bevezetése

2026. január 1-jétől bevezetésre került a tartós megbízási jogviszony intézménye, mely eseteben – a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően – nem utólag, hanem a jogviszony keletkezésekor valósul meg a biztosítotti bejelentés, és az ezt a jogviszonyt választók esetében a biztosítás a megbízási jogviszony végéig folyamatos lesz. Annak érdekében, hogy a tartós megbízási jogviszony ne vezessen járulékfizetés nélküli ellátásra jogosultághoz, a jogviszony fennállásának teljes időtartama alatt havi rendszerességű fizetési kötelezettség keletkezik, amelynek alapja nem lehet alacsonyabb a minimálbér 30 százalékánál (az említett alap a szociális hozzájárulási adó alapja is).

Az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járulék bevallási és -fizetési gyakoriságának egységesítése

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.), illetve az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) hatályos szabályozás szerint az átalányadózó egyéni vállalkozóknak negyedévente, míg a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó (a költségeikkel tételesen elszámoló) egyéni vállalkozóknak havonta kell járulékbevallást beadniuk (és havi bevallás esetén a társadalombiztosítási járulékot havonta kell a tárgyhót követő hónap 12-éig megfizetniük).

2026. január 1-jétől a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is már csak negyedévente kell a társadalombiztosítási járulék bevallási és fizetési kötelezettségeiket teljesíteni.

Az egyéni vállalkozók biztosítotti bejelentésének egyszerűsítése

2026. január 1-jét megelőzőn az egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő bejelentkezésekor külön kellett teljesítenie biztosítotti bejelentését. 2026. január 1-jétől a külön bejelentési kötelezettség megszűnik és a biztosítotti bejelentést az állami adó- és vámhatóság fogja az egyéni vállalkozó által egyébként bejelentett adatok (új adatként a TAJ számot is meg kell adni) alapján hivatalból teljesíteni.

II.                Szociális hozzájárulási adó

A 112,5 százalékos adóalap-szorzó megszüntetése

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) alapján az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja, illetve a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

A társadalombiztosítási járulék diktált minimum alapja az említett személyi kör esetében a minimálbér (garantált bérminimum) 100 százaléka, míg a szociális hozzájárulási adóalap a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka. 2026. január 1-jétől eltörlésre került a 112,5 százalékos szorzó, így a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó diktált alapja egységessé válik.

Az egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adóbevallási és -fizetési gyakoriságának egységesítése

A 2026. január 1. előtti szabályok alapján az átalányadózó egyéni vállalkozóknak negyedévente, míg a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó (a költségeikkel tételesen elszámoló) egyéni vállalkozóknak havonta kell bevallást beadniuk (és havi bevallás esetén a szociális hozzájárulási adót is havonta kell a tárgyhót követő hónap 12-éig megfizetniük). 2026 január 1-jétől a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is már csak negyedévente kell a szociális hozzájárulási adó bevallási és fizetési kötelezettségeiket teljesíteni.

A cikk szerzője:

Szatmári László, a NGM Jövedelemadók és Járulékok Főosztályának vezetője

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója