Az elmúlt időszak fontosabb, jövedelmekhez kapcsolódó adózási változásairól

I. A személyi jövedelemadózást érintő változások

Az üzemanyag költségek elszámolására vonatkozó változások közül kiemelendő az a rendelkezés, amely szerint azon üzemanyagok (mint például a CNG) árának NAV általi közzététele is lehetővé válik, amelyeknek az országos szintű forgalmazását háromnál kevesebb nagy üzemanyag-forgalmazó társaság végzi. Szinén lényeges változás a költségelszámolásban, hogy a jogalkotó a tisztán elektromos meghajtású gépjárművek esetében is meghatározott igazolás nélkül elszámolható költséget, ez 100 kilométerenként 3 liter ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin ára (a benzin áraként a NAV által havonta közzétett üzemanyagárat kell figyelembe venni). A tölthető hibrid gépjárművek esetében a költségelszámolás pedig „feszesebbé” vált, igazolás nélkül elszámolható költség a 60/1992. (IV. 1.) Korm. Rendelet szerinti a járműbe beépített belső égésű motor hengerűrtartalma alapján a benzinüzemű, vagy a gázolajüzemű gépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma 70%-a és a NAV által közzétett üzemanyagár szorzata. Természetesen e rendelkezéseket alkalmazni kell (lehet) a kiküldetési rendelvénnyel történő elszámolás esetére is.

Az átalányadózó egyéni vállalkozót érintő változások közül kiemelendő, hogy a családi járulékkedvezményt érvényesítő átalányadózó egyéni vállalkozó – igazodva a járulékbevallás új rendjéhez – szja előleg bevallást 2023-tól negyedévente teljesít. Szintén 2023. január 1-jétől megszűnt a megelőző adóévben elért bevételre vonatkozó értékhatár, azaz az átalányadózás a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel nagyságától függetlenül választhatóvá vált, ugyanakkor a tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárokat továbbra is szükséges figyelembe venni, vagyis az egyéni vállalkozó akkor alkalmazhatja az átalányadózást, ha a tárgyévben a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, míg az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében az éves minimálbér ötvenszeresét. Ez évtől 4 adóévről 12 hónapra csökken az az időszak, amelynek az átalányadózás megszűnése (megszüntetése) évét követően el kell telnie ahhoz, hogy az átalányadózás újra választható legyen. A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozónak az átalányadózás alkalmazásának feltételéül szabott bevételi értékhatárt időarányosan kell figyelembe vennie, ez a szabály idéntől kiterjed minden kisadózóra akként, hogy az arányosítási szabály alkalmazása szempontjából az is tevékenységét kezdő egyéni vállalkozónak minősül, aki az átalányadózás választását közvetlenül megelőzően kisadózóként tevékenykedett. 2023-tól azon egyéni vállalkozók, akik a TESZOR 85.53.11 Személygépjármű-vezető képzés megnevezésű tevékenységből szereznek bevételt, 80 százalékos költséghányadot alkalmazhatnak.

A 25 év alatti fiatalok kedvezményét érintően pedig kiemelendő, hogy a NAV által kiajánlott bevallási tervezetben – már 2022-ről is – szerepelni fog a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, amelynek helyességét a fiatal az adóbevallási határidőig, azaz az adóévet követő év május 20-áig ellenőrizheti, és szükség esetén a tervezetet javíthatja, illetve kiegészítheti.

II. Kisadózó vállalkozók tételes adója

Az Országgyűlés a 2022. szeptember 1-je előtti szabályozás hatályon kívül helyezése mellett újraszabályozta a legkisebb vállalkozásokra vonatkozó kedvezményes adózási módot. A 2022. szeptember 1-jén bevezetett kisadózó vállalkozók tételes adóját (új KATA) csak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) szerinti egyéni vállalkozók választhatják. További feltétel, hogy az új KATA mellett csak a főfoglalkozásúnak minősülő egyéni vállalkozók dönthetnek. Az adóalanyiság a NAV-hoz történő bejelentéssel jön létre. Főszabály szerint az adóalanyiság kezdete a bejelentést követő hónap első napja. A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó az adóalanyiság választásának bejelentését a NAV-hoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti, ekkor az adóalanyiság az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre. Az új KATA mértéke havi 50 ezer forint, amit a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A tételes adó megfizetésével az egyéni vállalkozó mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy az átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése; illetve a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék megállapítása, bevallása és megfizetése; valamint a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól. Az egy adóévre vonatkozó bevételi értékhatár 18 millió forint. Ha az adófizetési kötelezettség az adóévnek csak egy részében áll fenn a bevételi értékhatár a jogosultsági hónapok száma szorozva 1,5 millió Ft. Az értékhatárt meghaladó bevétel esetén az értékhatárt meghaladó bevételrész után a kisadózó magánszemélynek 40%-os mértékű adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az adóalanyiság megszűnésének esetei főbb vonalakban megegyeznek a régi KATA megszűnési eseteivel -  két lényeges eltérés van csupán. Az első ezek közül, hogy az adóalanyiság abban az esetben is megszűnik a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó kifizetőtől szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt (itt a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevétel kivételként szerepel). Szintén megszűnik a kisadózói adóalanyiság annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó a KATA tv. 2. § 2. pont a)-j) alpontjainak bármelyike szerint nem minősül főfoglalkozású kisadózónak. Ezen körülmény bekövetkezését a kisadózónak 15 napon belül be kell jelentenie az állami adó- és vámhatóságnak. Az új KATA szerint adózó egyéni vállalkozó az adóalanyisága időtartama alatt biztosítottnak minősül és valamennyi társadalombiztosítási és álláskereséséi ellátásra jogosultságot szerez. A társadalombiztosítási ellátások és munkanélküli ellátások számításának alapja 108 ezer forint. A tételes adó havi összegének megfizetésével a kisadózó 12 hónap alatt 1 teljes év szolgálati időt szerez, viszont a nyugdíja összegének megállapításakor már csak törtévnyi szolgálati időt fogják figyelembe venni. Az arányszám a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem (jelen esetben 108 ezer forint) és a mindenkori érvényes minimálbér (jelenleg 232 ezer forint) hányadosa (tehát 2023-ban 46,6 százalék).

III. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

2022. szeptember 1-jétől a kifizető által az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 4. § (3) bekezdése alapján fizetendő 13 százalékos mértékű egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást nem kell megfizetni. A KATA tv. kifizetőtől történő „bevételszerzést tiltó” szabálya miatt a kisadózó vállalkozók tételes adója és az ekho együttes alkalmazása nem lehetséges, nem célszerű viszont kizárni annak a lehetőségét, hogy a kisadózó a KATA tv. szerinti adóalanyisága előtt vagy után az ekhót választhassa, emiatt a jogalkotó 2023. január 1-jétől az Ekho tv. 3. § (2a) bekezdésében foglalt a tiltó rendelkezést hatályon kívül helyezte.

IV. Járulék és szociális hozzájárulási adó változások

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) foglalkoztató fogalma egy új ponttal egészül ki.

Új rendelkezés határozza meg a foglalkoztató személyét azokban az esetekben, amikor a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történik a foglalkoztatás (ide tartozik például a szolgálatteljesítésre más szervhez vezényelt személyek esete). Ilyenkor foglalkoztatónak az eredeti munkáltató minősül még abban az esetben is, ha az érintett munkáltatók úgy állapodnak meg, hogy a munkavállaló munkabérét és a kapcsolódó társadalombiztosítási kötelezettségeket az a munkáltató teljesíti, amelynél ideiglenesen foglalkoztatják az érintettet, kivéve azt az esetet, ha a vezényelt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít a tényleges szolgálatteljesítés helye szerinti szervvel. A feleknek egymás között olyan adatátadási, elszámolási módszert kell működtetniük, amely lehetővé teszi, hogy az eredeti munkáltató (szerződő) a járulékkal összefüggő kötelezettségeit teljesítse.

A 2023 előtt hatályos szabályok alapján a társadalombiztosítási járulék (és a szociális hozzájárulási adó) bevallása és megfizetése havonta történt a tárgyhónapot követő 12. napig. A személyi jövedelemadó előleg megfizetésére pedig negyedéves alapon került sor éves bevallási kötelezettség mellett.

A szabályozás módosítása alapján 2023-tól - megtartva a havi bontású megállapítást - az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében társadalombiztosítási járulék (és a szociális hozzájárulási adó) bevallása és megfizetése negyedévente történik, a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig.

A Tbj. 40. § (2) bekezdése alapján az Szja törvény szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az idei év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, s elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszonya a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt. Az új göngyölítéses szabály alapján tehát negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amennyinek a során az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében figyelemmel kell lenni az ún. minimum járulékalapra is.

2023-ban az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 9600 forint (napi összege 320 forint).

A társadalombiztosítási járulékhoz hasonlóan a 2023-tól az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az év elejétől (a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől) a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél. A Tbj.-s szabályhoz hasonlóan itt is negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) szociális hozzájárulási adóalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amennyiben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál itt is minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt.

A cikk szerzője:
Szatmári László, a PM Jövedelemadók és Járulékok Főosztályának vezetője
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

Szerezze meg már most összes szükséges kreditpontját távoktatásban. Online tananyagaink között mások mellett elérhető a szerző aktuális adóváltozásokat feldolgozó előadása is.