A cafeteria-rendszer számos új juttatási elemmel egészül ki.
Említést érdemel, hogy a fizetővendéglátó tevékenységet folytatók tételes átalányadózásának szabályai is több ponton módosulnak: változik az adómérték és a lakószoba fogalma is.
Az átalányadózó egyéni vállalkozók által alkalmazható 80 százalékos költséghányadra jogosító tevékenységek köre a Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszerében (TESZOR) megjelölt kódok helyett – tartalmi változtatás nélkül – az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékére (ÖVTJ) hivatkozással szerepel a szabályozásban.
2025-től számos mentességi jogcím változik vagy épül be a szabályozásba.
Ideiglenesen, 2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást évente három alkalommal adómentesen lakáscélra is fel lehet használni.
Beépül a szociális hozzájárulási adóról szóló törvénybe a munkaerőpiacra lépők kedvezményét év közben módosító veszélyhelyzeti kormányrendeleti rendelkezés, amely egyrészt a kedvezményre jogosító időszakot 3 évről másfél évre csökkentette, másrészt 275 napról 365 napra növelte azt az időtartamot, amely alatt a kedvezményre jogosító magánszemély a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkezhet.
2025-től a tartós befektetési számláról a három, illetve öt éven belül kivett összeg után szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Az adó mértéke a 3 éven belüli kifizetés esetén 13 százalék, míg a három éven túli, de öt éven belüli kifizetés esetén 8 százalék.
Szigorodik a szakképzési szabályrendszer a saját foglalkoztatónál szakirányú oktatást teljesítő képzésben résztvevő személyeknél, rájuk tekintettel a szakirányú oktatás és duális képzés kedvezménye az oktatási időből legfeljebb 12 hónapig vehető igénybe, de csak akkor, ha a munkavállaló a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz.
A cikk szerzője:
Szatmári László, a PM Jövedelemadók és Járulékok Főosztályának vezetője
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója