Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés főbb szabályai

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség

Az új Tbj. alapján – a korábbi szabályokkal egyező módon – annak a belföldi személynek áll fenn egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen (pl.: kiskorú, gyermeknevelési ellátásban részesül, szociálisan rászorult) sem jogosult. E járulékfizetési kötelezettség előírásra azért van szükség, mert az egészségbiztosítás kötelező Magyarországon, így ha valaki más módon, nem válik jogosulttá egészségügyi szolgáltatásra, a tételes összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetnie, s ez alapozza meg a jogosultságát az egészségügyi szolgáltatásokra (pl.: háziorvosi ellátás, fogorvosi ellátás, kórházi ellátás stb.).

A járulékfizetési kötelezettség az új Tbj. szerinti belföldinek minősülő személy esetében áll fenn. Belföldinek minősül a Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, a hontalan, továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, illetve mindaz, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

A járulékfizetési kötelezettség kezdete

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség kezdetére vonatkozó szabály egzaktabbá vált. Ez alapján az főszabály szerint nem lehet más, mint az utolsó egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot követő nap. A járulékfizetési kötelezettség onnantól kezdődik tehát, hogy az érintettnek megszűnik az egészségügyi szolgáltatásra való korábbi jogosultsága – függetlenül attól, hogy az milyen alapon állt fenn (pl.: ú Tbj. 6. §-a szerinti biztosítási jogviszony, vagy új Tbj. 22. §-a alapján). A járulékfizetési kötelezettség kezdő időpontjának meghatározása során figyelemmel kell lenni azonban a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése szerinti, passzív jogon fennálló jogosultságra. E rendelkezés szerint a biztosítási jogviszony, illetőleg – a legtöbb – más jogcímen fennálló egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság után legfeljebb 45 napig maradhat fenn az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság. A nappali tagozatos diákok (tanulók, hallgatók) esetében például a diákigazolvány érvényességi ideje alatt (október 31-ig, illetve március 31-ig) fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, és ezt követően még 45 napon át továbbra is jogosultak egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, aztán ez utóbbi időszak lejártát követő naptól kell megfizetni a járulékot (feltéve, ha mindeközben nem létesítenek jogviszonyt, avagy egyéb módon nem lesznek jogosultak az egészségügyi ellátásra).

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2021-ben havonta 8.000 forint, naponta 270 forint. A napi összeg meghatározására ugye azért van szükség, mert sok esetben a járulékfizetési kötelezettség törthavi, azaz nem a teljes hónapot illetően áll fenn a kötelezettség.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről való tudomásszerzés, illetve a teljesítés

Fontos változás a szabályozásban, hogy már nem a magánszemély kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alá történő bejelentkezésre, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) küld értesítést a fizetési kötelezettség fennállásáról, illetve fizetendő járulék mértékéről. A kötelezettségről a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének bejelentésétől számított 8 napon belül ad tájékoztatást a NAV a fizetésre kötelezett természetes személy részére, és ezzel egyidejűleg a fizetési kötelezettséget a kötelezett adószámláján az egészségbiztosítási jogviszony nyilvántartás jelzése alapján automatikusan előírja.

Az aktuális kötelezettség mellett mostanában is megállapítást nyerhet az is, hogy valaki a vonatkozó kötelezettsége ellenére nem fizette meg a 2020. júliusát megelőző időszakot érintő a járulékát. Ilyen esetben visszamenőlegesen is sor kerül a járulékbefizetési kötelezettség előírására, de az adóigazgatási eljárás által biztosított fizetési könnyítésekkel élhet, ha ennek szükségét érzi. Fontos, hogy ezek, az új jogszabály hatálybalépése előtt felhalmozódott tartozások nem eredményezhetik az alábbiakban ismertetésre kerülő jogkövetkezményt, azaz a TAJ szám érvénytelenségét, ezek nem számítanak bele a hat havi járuléktartozás összegbe.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számla megnevezésű, 10032000-06055826 számlaszámú, 408-as adónemkódú költségvetési számlára kell teljesíteni. Amennyiben valaki még a korábbi – 124-es adónemkódú, NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési – számlára teljesítette a befizetést, különösen oda kell figyelnie, hogy ne megszokásból válassza ki a célszámlát. Abban az esetben ugyanis, ha a magánszemély nem a megfelelő számlára teljesíti fizetési kötelezettségét, az átvezetést a helyes számlára a 2017 jelű, „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez nyomtatványon” kell kezdeményeznie.

A fizetési kötelezettség számtalan módon (pl.: átutalással, POS, VPOS fizetéssel, csekkel) teljesíthető.

Az érintetteknek szintén könnyebbséget jelent, hogy a fizetési kötelezettség megszűnéséről (vagyis ha a magánszemély biztosítási jogviszonyt létesít vagy egyéb jogcímen jogosultságot szerez egészségügyi szolgáltatásra), a NAV szintén értesítést küld.

Jogkövetkezmény beiktatása

Változást jelentett a szabályozásban, hogy már jogkövetkezmény társul ahhoz, ha a fizetésre kötelezett személy a számára előírt járulékot nem fizeti meg. Abban az esetben, ha a járulékfizetés nem teljesítéséből fakadóan a tartozás összege meghaladja a havi járuléktétel hatszorosát (2021-ben tehát a 48.000 forintot) a TAJ szám – az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele kapcsán – érvénytelenné válik, és térítésmentesen nem lehet ellátást igénybe vennie az érintettnek mindaddig, amíg a tartozás összege meghaladja ezt az értékhatárt. A NAV szolgáltató jelleggel tájékoztatja az érintettet az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítésének esetleges elmaradásáról is és a fennálló tartozás mértékéről.

A Magyarország területén tartózkodó, egészségügyi szolgáltatásra a társadalombiztosítás keretében nem jogosult személyek egészségügyi ellátásának, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás egyes szabályairól szóló 28/2020. (VIII. 19.) EMMI rendelet szerint az előzőek szerint érvénytelenített TAJ esetében az érintett személy az egészségügyi szolgáltatásért a szolgáltató által meghatározott, és a fenntartója vagy tulajdonosa által jóváhagyott mértékű díjat (térítési díjat) köteles fizetni. A rendelet alapján sürgősségi ellátások esetén a térítési díj összege a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által fizetett finanszírozási díjjal megegyező összeg, de legfeljebb ellátási esetenként hétszázötvenezer forint. Fontos megemlíteni, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék utólagos megfizetése és a tartozás utólagos rendezése esetén sem válik visszamenőlegesen érvényessé a TAJ szám!

Jelezni szükséges azt is, hogy ha valaki ún. piros lámpás eljárás keretében kerül az adóhatóság látókörébe, azaz egészségügyi ellátást vesz igénybe, pedig rendezetlen a jogviszonya (a rendszer „piros lámpát” mutat), úgy elsődlegesen a jogviszony rendezésére hívják fel, majd ezt követően, ha egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azt előírják a részére. Ebben az esetben nem lesz tehát rögtön érvénytelen – egészségügyi ellátásra való jogosultság szempontjából – a TAJ száma.

A tévesen előírt járulékfizetési kötelezettség esete

Előfordulhat, hogy az érintett személy nem ért egyet a részére előírt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel. Amennyiben az érintett vitatja fizetési kötelezettségének jogalapját, mert tudomása szerint biztosítási jogviszonyban áll(t), vagy valamely jogcímen jogosult (volt) egészségügyi szolgáltatásra, esetleg uniós rendelet, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozott, úgy egyeztetési eljárást kezdeményezhet. Abban az esetben, ha a járulékelőírást azon az alapon vitatja, hogy nem Magyarországon áll fenn a biztosítási kötelezettsége, úgy az egyeztetési eljárást az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatalnál kell kezdeményeznie. Ha biztosítási jogviszony fennállása miatt vitatott a járulékfizetési kötelezettség előírása, akkor az egyeztetési eljárást a NAV folytatja le.

Fontos rendelkezés, hogy az egyeztetési eljárás során hozott döntés véglegessé válásáig nem tekinthető hátraléknak az egészségügyi szolgáltatási járulékból felhalmozott tartozás, így ez alapján a TAJ érvénytelenítésére sem kerülhet sor. Amennyiben az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség határozattal történő megállapítására utólag kerül sor, a fizetési kötelezettséget a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell teljesíteni.

A cikk szerzője:

Szatmári László,

a Pénzügyminisztérium Jövedelemadók és Járulékok Főosztályának vezetője, 

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

Szerezze meg összes szükséges kreditpontját otthona kényelmében! Színes távoktatási kínálatunkban a szerző szakmai anyagát is megtalálja >>>