Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
A legtöbb vállalkozásnál vagy szervezetnél az újév első negyedévében sor kerül az éves értékelésre és a szakmai beszámolók összeállítására. A bejelentések tapasztalatainak elemzése során fókuszba kerülhetnek a leginkább érintett területek, a feltárt kockázatok, az azt kiváltó tényezők. Az ezek megelőzésére, illetve kezelésére hozott intézkedések hatékonysága pedig nem csupán a szabályos működésre, a hatékonyságra, illetve a pénzügyi eredményekre gyakorolhat közvetlen hatást, hanem jelentős reputációs veszteségeket is eredményezhet. Fordított esetben azonban proaktívan hozzájárul a szervezet jóhírének megerősítéséhez, a vállalati kultúra fejlődéséhez és a szervezet iránti lojalitás növekedéséhez.
A tapasztalatok megkívánhatják a szervezet részéről a bejelentési rendszer működésének felülvizsgálatát, ezen belül az egyes bejelentési csatornák alkalmasságát, a folyamatok, feladatok, felelősök, bejelentő- vagy adatvédelmi garanciák megfelelőségét.
Kérdésként merülhet fel az is, hogyha nem érkezett bejelentés a vizsgált évben, az valóban a visszaélések teljes hiányát tükrözi, vagy azok rejtve maradnak abból eredően, hogy a szervezet belső-visszaélés bejelentési rendszere iránt nincs meg a szükséges bizalom a munkavállalók részéről, amelynek főként az alábbi okai lehetnek:
Kiemelten fontos, hogy a munkavállalónak bizalmat kell fektetnie a belső visszaélés-bejelentési rendszer hatékonyságába és a bejelentővédelembe.
Számos munkáltató számol be arról, hogy sokan még mindig anonim módon tesznek bejelentést, annak ellenére, hogy a munkáltató a név nélkül tett bejelentések vizsgálatát mellőzheti. Az anonim bejelentésekkel kapcsolatosan elmondható, hogy nem ritkák az egy-egy munkatárssal szemben megfogalmazott ún. lejárató bejelentések megtétele sem.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft., mint külső szervezetként működtetett panaszrendszer.hu belső-visszaélés bejelentési rendszerben fogadott bejelentések tekintetében pedig több olyan eset is előfordult, amikor a bejelentő egyéni érdeksérelmet jelentett be más munkavállaló magatartása miatt.
De vajon melyik a bejelentőcsatorna iránt alakult ki a legnagyobb bizalom?
A bejelentővédelmi rendszerek hatékonyságát illetően nem áll rendelkezésre releváns hazai statisztikai adat, azonban nemzetközi elemzések, mint pl. a NAVEX Global Inc. vállalat saját ügyféladatai vizsgálata alapján kiadott 2025-ös regionális visszaélés-bejelentési és incidenskezelési összehasonlító elemzése (Regional Whistleblowing and Incident Management Benchmark Report) rámutat arra, hogy a bejelentési csatornák tekintetében a webes platformokon történő bejelentések száma nőtt a telefonos (ún. hotline) csatornákhoz képest, és a bejelentők 37%-a választotta a webes csatornákat. (A statisztikai pontosság érdekében a NAVEX elemzése csak azokat a szervezeteket tartalmazza, amelyek 2024 évben 10 vagy több bejelentést kaptak. Az így kapott adatbázis 4077 szervezetet tartalmaz világszerte, amelyek összesen 2,15 millió egyedi bejelentést kaptak.)
Bármely bejelentési csatornának vannak előnyei és hátrányai is. Például a telefonon vagy személyesen megtett bejelentések esetében nehézkes lehet annak jegyzőkönyvbe foglalása, kevésbé lehetséges a bejelentés átgondolása a bejelentő részéről és a bizonyítékok rendelkezésre bocsátása.
Az írásban érkezett bejelentés adatainak bizalmassága sérülhet, ha nem megfelelően szabályozott az eljárásrendben a postai úton vagy e-mailben tett bejelentések kezelése és az arra jogosult személyek meghatározása.
A webes vagy online felületek előnye, hogy a bejelentést az erre kijelölt személy közvetlenül fogadja. Az ilyen bejelentőfelületek a munkavállalók számára bármikor könnyen hozzáférhetők, biztosítható a személyes adatok védelme, illetve anonimitása a kivizsgálás során, a bejelentő a bizonyítékokat is csatolhatja a bejelentőrendszer felületén és adott a kétirányú kommunikáció lehetősége.
Érdemes a szervezet sajátosságaihoz igazodóan végiggondolni a lehetőségeket.
Emlékeztetjük azon foglalkoztatókat, akik még nem gondoskodtak a saját belső-visszaélés bejelentési rendszerük kialakításáról, hogy ezen kötelezettségük teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrizheti. Az ellenőrzésre szúrópróbaszerűen is sor kerülhet, illetve panasz vagy közérdekű bejelentés esetén.
Az ellenőrzés szempontjai (a hatóság tájékoztatása alapján):
Szabálytalanság megállapítása esetén a munkáltatóval szemben hozott döntés adatai bekerülnek a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába, mely azokat a bejegyzés időpontjától számított három évig tartalmazza.
Az MKVKOK a kötelezett vállalkozások, illetve szervezetek számára megoldást kínál az online bejelentési felület üzemeltetésére a panaszrendszer.hu rendszerében, illetve – külső szervezetként történő megbízás esetén – a belső visszaélés-bejelentési rendszer teljeskörű működtetésére. Ezzel kapcsolatos további információk a https://mkvkok.hu/panaszrendszer weboldalon találhatók.
A belső visszaélés-bejelentési rendszerről megjelent további szakmai cikkeink elérhetők az alábbi linkeken:
https://mkvkok.hu/szakmai-cikkek/visszaszamlalas-startol-a-belso-visszaeles-bejelentesi-rendszer
A cikk szerzője:
Dr. Krak Anita LL.M., adatvédelmi szakjogász
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója
a panaszrendszer.hu szakmai fejlesztője