Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés (CBCR)

2023. január 04.

Hírlevelünk előző heti számában a számviteli törvény 2023. január 1-jén hatályba lépett módosításait foglaltuk össze. Ahogy akkor ígértük, most a Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéssel, vagyis a CBCR-el foglalkozunk a módosított jogszabály mentén.

A 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló 2021/2101/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján, 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező multinacionális vállalkozásoknak vagy önálló vállalkozásoknak külön jelentésben kell nyilvánosságra hozniuk a társasági adóval kapcsolatos információkat.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre (CBCR) vonatkozó rendelkezéseket először a 2024. június 22-én vagy azt követően induló üzleti évre kell alkalmazni.

Ehhez igazodva a törvénymódosítás következtében a számviteli törvény egy új VI/B. Fejezettel egészül ki, amelyben a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre vonatkozó előírások kerülnek megfogalmazásra.

Az új előírások megfelelő alkalmazásának alapvető feltétele, hogy pontos és egyértelmű legyen a kapcsolódó fogalmak meghatározása. Ennek érdekében a törvénybe bekerülnek a legfontosabb meghatározások, amelyek a következőek:

  • legfelső szintű anyavállalat: az a vállalkozás, amely elkészíti a legnagyobb vállalkozáscsoport összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásait;
  • összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatások: valamely vállalkozáscsoport anyavállalata által készített pénzügyi kimutatások [a számviteli törvény szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló], amelyekben az eszközöket és a forrásokat, a saját tőkét, a bevételeket és a költségeket (ráfordításokat) úgy kell bemutatni, mintha ezek a vállalkozások egyetlen vállalkozásként működnének;
  • adójogrendszer: állam vagy az államtól különböző joghatóság, amely a társasági adó tekintetében adóügyi autonómiával rendelkezik;
  • önálló vállalkozás: olyan vállalkozás, amely nem képezi részét olyan vállalkozáscsoportnak, amelynek tagjait konszolidálásba bevonták.

Az előírások tekintetében bevételnek tekintendő:

  1. a számviteli törvény hatálya alá tartozó olyan vállalkozók esetében, amelyek nem alkalmazzák az IFRS-eket, az Szt. 72-73. § szerinti értékesítés nettó árbevétele, vagy a 6. § szerinti sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti szokásos tevékenység bevétele;
  2. az a) ponton kívüli egyéb vállalkozások esetében (ideértve az IFRS-eket alkalmazókat is) a pénzügyi kimutatások készítésének alapját képező pénzügyi beszámolási keret által meghatározott vagy annak értelmében vett, szokásos tevékenység árbevétele, vagy az ennek megfelelő bevétel.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéstételre kötelezett vállalkozások körének meghatározás elég összetett folyamat, számos speciális előírás és kivétel nevesítésével. Az előírások értelmében jelentéstétel szabályai az alábbiak:

  • a legfelső szintű anyavállalat, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti bevétele meghaladta a 275 000 millió forintot, társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készít, tesz közzé és hozzáférhetővé az említett két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan, illetve az azt követő üzleti évekre vonatkozóan. (Mentesül az a legfelső szintű anyavállalat, amelynek az utolsó két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti bevétele nem haladta meg a 275 000 millió forintot.)
  • az önálló vállalkozás [amely nem minősül konszolidálásba bevont vállalkozásnak], ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az éves beszámoló szerinti bevétele meghaladta a 275 000 millió forintot, társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készít, tesz közzé és hozzáférhetővé az említett két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan, illetve az azt követő üzleti évekre vonatkozóan. Mentesül a kötelezettség alól az az önálló vállalkozás, amelynek az utolsó két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az éves beszámoló szerinti bevétele nem haladta meg a 275 000 millió forintot.

Nem kell társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készíteniük:

  • a legfelső szintű anyavállalatoknak (azok konszolidálásba bevont kapcsolt vállalkozásainak), valamint önálló vállalkozásoknak, amennyiben az ilyen vállalkozások, ideértve a fióktelepeiket is, kizárólag Magyarország területén - és más adójogrendszerben nem - telepedtek le, illetve rendelkeznek állandó üzletviteli hellyel vagy állandó üzleti tevékenységgel.
  • a legfelső szintű anyavállalatoknak, valamint önálló vállalkozásoknak, amennyiben az ilyen vállalkozások vagy azok konszolidálásba bevont kapcsolt vállalkozásai a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 89. cikkével összhangban jelentést tesznek közzé, amely jelentés magában foglalja ezeket az információkat valamennyi tevékenységükre vonatkozóan, és a legfelső szintű anyavállalatok esetében a konszolidálásba bevont valamennyi kapcsolt vállalkozás valamennyi tevékenységére vonatkozóan.

Az olyan, számviteli törvény szerint éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozó, amely valamely uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat leányvállalata, amennyiben a legfelső szintű anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerinti bevétele két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján meghaladta a 750 millió eurót, köteles a legfelső szintű anyavállalatra vonatkozó társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést közzé- és hozzáférhetővé tenni az említett két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan, illetve az azt követő üzleti évekre vonatkozóan. Amennyiben ezek az információk vagy jelentés nem állnak rendelkezésre, a leányvállalatnak kérnie kell a legfelső szintű anyavállalatától, hogy biztosítsa számára a szükséges információt, amely lehetővé teszi a kötelezettség teljesítését. Amennyiben a legfelső szintű anyavállalat nem biztosítja valamennyi kért információt, a leányvállalatnak el kell készítenie, közzé és hozzáférhetővé kell tennie egy olyan társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést, amely tartalmazza valamennyi birtokában lévő, megkapott vagy beszerzett információt és egy nyilatkozatot arról, hogy a legfelső szintű anyavállalat nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges információkat. Mentesül a kötelezettség alól a leányvállalat, amennyiben a legfelső szintű anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerinti bevétele az utolsó két egymást követő üzleti évben nem haladta meg a határértéket.

Uniós tagállam jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat, valamint önálló vállalkozás fióktelepe köteles a legfelső szintű anyavállalatra, valamint önálló vállalkozásra vonatkozó társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést közzé- és hozzáférhetővé tenni az említett két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan, illetve az azt követő üzleti évekre vonatkozóan. Amennyiben az információ vagy jelentés nem áll rendelkezésre, úgy az adatközlési formai követelmények teljesítésére kijelölt személynek kérnie kell a legfelső szintű anyavállalattól vagy az önálló vállalkozástól, hogy biztosítsa számára a szükséges információt, amely lehetővé teszi a kötelezettség teljesítését. Amennyiben a legfelső szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás nem biztosítja valamennyi kért információt, a fióktelepnek el kell készítenie, közzé- és hozzáférhetővé kell tennie egy olyan társaságiadó- információkat tartalmazó jelentést, amely tartalmazza valamennyi birtokában lévő, megkapott vagy beszerzett információt és egy nyilatkozatot arról, hogy a legfelső szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges információkat. A kötelezettség kizárólag azon fióktelepre alkalmazandó, amelynek éves nettó árbevétele két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján meghaladta a 2.400 millió forint, az említett két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan, illetve az azt követő üzleti évekre vonatkozóan. Mentesül a kötelezettség alól a fióktelep, ha az utolsó két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az éves nettó árbevétele nem haladta meg a 2.400 millió forintot.

A szabály akkor alkalmazandó a fióktelepre, ha a fióktelepet létrehozó vállalkozás:

  1. vagy egy olyan vállalkozáscsoport kapcsolt vállalkozása, amelynek a legfelső szintű anyavállalata nem tartozik valamely uniós tagállam jogának a hatálya alá, és amelynek két egymást követő üzleti év mindegyikére vonatkozóan a mérleg fordulónapján az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerinti bevétele meghaladta a
    750 millió eurót,
  2. vagy egy olyan önálló vállalkozás, amely nem tartozik valamely uniós tagállam jogának a hatálya alá, és amelynek két egymást követő üzleti év mindegyikére vonatkozóan a mérleg fordulónapján a pénzügyi kimutatásai szerinti bevétele meghaladta a
    750 millió eurót és
  3. az a) pontban említett legfelső szintű anyavállalatnak nincs leányvállalata.

Mentesül a kötelezettség alól a fióktelep, amennyiben az a) és b) pontban előírt kritérium az utolsó két egymást követő üzleti évre vonatkozóan már nem teljesül.

Mentesül a leányvállalat, valamint a fióktelep a kötelezettség alól, amennyiben a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést olyan legfelső szintű anyavállalat vagy olyan önálló vállalkozás készíti el, amely nem tartozik valamely uniós tagállam jogának a hatálya alá, és a jelentés megfelel a következő kritériumoknak:

  • azt költségmentesen és géppel olvasható elektronikus beszámolási formátumban hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára
    • az említett legfelső szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás honlapján,
    • az Unió legalább egy hivatalos nyelvén,
    • legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 12 hónapon belül, amelyre vonatkozóan a jelentést elkészítették; és
  • szerepeltetik azon valamely uniós tagállam jogának hatálya alá tartozó olyan leányvállalat nevét és székhelyét vagy olyan fióktelep nevét és címét, amely jelentést tett közzé.

A leányvállalatnak, valamint a kötelező előírás hatálya alá nem tartozó fióktelepnek társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést kell közzé- és hozzáférhetővé tenni, amennyiben az ilyen leányvállalat vagy fióktelep nem más célt szolgál, mint a meghatározott követelmények elkerülése.

A 750 millió euró határértékeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, a 2021. december 21-én érvényes átváltási árfolyamon kell átszámítani a releváns harmadik országok nemzeti pénznemében kifejezett egyenértékű összegre, a legközelebbi ezresre kerekítve.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéstétel kötelezettségének meghatározása után fontos kérdés a jelentés tartalmának szabályozása. A Szt.134/F paragrafusa értelmében a társaságadó-információkat tartalmazó jelentésben be kell mutatni az érintett üzleti évben a legfelső szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás valamennyi tevékenységével kapcsolatos információkat, legfelső szintű anyavállalat esetén ideértve a konszolidálásba bevont valamennyi kapcsolt vállalkozáséit is. Ennek megfelelően a jelentésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

  • a legfelső szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás neve, az érintett üzleti év, a jelentés összeállításához alkalmazott pénznem; és adott esetben a legfelső szintű anyavállalatnak az érintett üzleti évre vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámolójában a konszolidálásba bevont valamennyi olyan kapcsolt vállalkozásának a jegyzéke, amelyek az Unióban vagy az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések I. és II. mellékletében foglalt adójogrendszerekben letelepedettek;
  • a tevékenységeinek rövid bemutatása;
  • a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma;
  • a bevételek - ideértve a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket is - a következők szerint:
    • értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek, befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek, egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy
    • a pénzügyi kimutatások készítésének alapját képező pénzügyi beszámolási keret (ideértve az IFRS-eket is) által meghatározott vagy annak értelmében vett bevételek, az értékmódosítások és a kapcsolt vállalkozásoktól kapott osztalékok nélkül;
  • adózás előtti eredmény (nyereség vagy veszteség);
  • a tárgyévben fizetendő társasági adó összege;
  • a megfizetett társasági adó összege pénzforgalmi alapon, amely magában foglalja a vállalkozáscsoporton belüli vállalkozásoknak és fióktelepeknek teljesített kifizetések tekintetében más vállalkozások által megfizetett forrásadót is;
  • a felhalmozott adózott eredmény összege, amely az előző üzleti évekből és az adott üzleti évből származó adózott nyereség összege, amely felosztásáról még nem döntöttek. A fióktelepeket illetően azon vállalkozás felhalmozott nyereségeiről van szó, amely a fióktelepet létrehozta.

Az információkat az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv III. melléklete III. szakaszának B. és C. részében említett adatszolgáltatási útmutató alapján is be lehet bemutatni.

A jelentéstételre kötelezett vállalkozások a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésüket az Európai Bizottság által végrehajtási jogi aktusok révén megállapított egységes formanyomtatvány alkalmazásával és géppel olvasható elektronikus beszámolási formátumban készítik el.

Az információkat tagállami szinten külön-külön kell bemutatni a társaságiadó- információkat tartalmazó jelentésben. Amennyiben egy tagállam több adójogrendszert foglal magában, az információkat tagállami szinten kell összesíteni.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben külön-külön kell bemutatni az információkat minden egyes olyan adójogrendszerre vonatkozóan, amely azon üzleti év március 1-jén, amelyre vonatkozóan a jelentést el kell készíteni, fel van sorolva az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések I. mellékletében, és az ilyen információkat külön-külön kell megadni minden egyes olyan adójogrendszerre vonatkozóan, amely azon üzleti év március 1-jén, amelyre vonatkozóan a jelentést el kell készíteni, és a megelőző üzleti év március 1-jén, említésre került az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések II. mellékletében.

Az egyéb adójogrendszerekre vonatkozóan a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek összesített alapon kell bemutatnia az említett információkat. Az információkat a székhely, ennek hiányában állandó telephely megléte vagy egy olyan állandó üzleti tevékenység alapján kell hozzárendelni minden egyes releváns adójogrendszerhez, amely - a vállalkozáscsoport vagy az önálló vállalkozás tevékenységét tekintve - társaságiadó-köteles lehet az adott adójogrendszerben.

Amennyiben egy adójogrendszeren belül több vállalkozás tevékenységei társaságiadó-kötelesek, az ezen adójogrendszerhez hozzárendelt információknak az egyes vállalkozásoknak és azok fióktelepeinek az adott adójogrendszerben végzett tevékenységeire vonatkozó információk összesítését kell tartalmazniuk.

Egy konkrét tevékenységre vonatkozó információ nem rendelhető egyszerre egynél több adójogrendszerhez.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben a tárgyévben fizetendő társasági adó összege, és a megfizetett társasági adó összege pénzforgalmi alapon (amely magában foglalja a vállalkozáscsoporton belüli vállalkozásoknak és fióktelepeknek teljesített kifizetések tekintetében más vállalkozások által megfizetett forrásadót is) közötti jelentős eltérés tényét és annak indokait be kell mutatni.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés pénznemének a legfelső szintű anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolója szerinti, valamint az önálló vállalkozás éves beszámolója szerinti pénznemmel kell megegyeznie.

A számviteli törvény új 134/G paragrafusa határozza meg a kapcsolódó nyilvánosságra hozatali, közzétételi és hozzáférhetőségi követelményeket. Ennek értelmében a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a legfelső szintű anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámolóval egyidejűleg, az önálló vállalkozás az éves beszámolóval egyidejűleg

köteles letétbe helyezni és közzétenni. Mindezeken túl a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést és adott esetben a nyilatkozatot a vállalkozás köteles közzétenni a vállalkozás, a leányvállalat, illetve a fióktelep internetes honlapján.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre, valamint a nyilatkozatra az általános szabályokhoz igazodó 8 éves megőrzési kötelezettség is kapcsolódik.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés elkészítésére, közzé- és hozzáférhetővé tételére vonatkozó felelősség kérdését szintén tisztázza a jogszabálymódosítás. Ennek értelmében a legfelső szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás, továbbá a leányvállalat legfőbb irányító (vezető) szervének, ügyvezető szervének és felügyelő testületének tagjai - a jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva - együttes felelőssége annak biztosítása, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala (közzé- és hozzáférhetővé tétele) a törvény előírásainak megfelelően történjen.

A fióktelepek esetén a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló 2017. június 14-i 2017/1132/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikkében előírt adatközlési formai követelmények teljesítésére kijelölt személy vagy személyek együttes felelőssége - a jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva - annak biztosítása, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala (közzé- és hozzáférhetővé tétele) a számviteli törvény előírásainak megfelelően történjen.

 

A cikk szerzői:

Dr. Füredi-Fülöp Judit
okleveles könyvvizsgáló, ME GTK Pénzügyi és Számviteli Intézetének egyetemi docense,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

és

Várkonyiné Dr. Juhász Mária
okleveles könyvvizsgáló, ME GTK Pénzügyi és Számviteli Intézetének intézetigazgató egyetemi docense,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

 

Szerezzen naprakész szaktudást Államháztartási -IFRS -, és Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakmai képzéseinken, vagy Okleveles könyvvizsgálói képzésünkön.