Az adóeljárási törvények 2025. évi fontosabb módosításai

A korábbi évekhez hasonlóan a 2025. évi módosításokra is elsősorban a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel került sor. A módosítások jelentős része az évközi törvényalkotás eredményeként vált az adóeljárási szabályozás részévé. Az év végi változások száma már jóval visszafogottabb volt.

A módosítások mind a három adóeljárási törvényt érintették, azonban túlnyomórészt az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvényhez, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényhez kapcsolódtak. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényt kizárólag az év végén módosította a magyar jogalkotó, akkor is csak minimális mértékben.

A változások többségét a 2025. évben is önálló adójogszabály, az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény tartalmazza. Az adócsomag mellett az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény és a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény foglalnak magukban adóeljárásjogi rendelkezéseket.

Tartós vagyonkezelés: az alapítványi vagyonrendelés új elnevezése

2025. szeptember 1-jétől az adóeljárási törvénymódosítások időben párhuzamosan lekövették a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény azon egyértelműsítő módosítását, mely alapján a vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenysége nem a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelés, hanem tartós vagyonkezelés. Így például ettől az időponttól kezdve adózónak kell tekinteni általános jelleggel a kezelt vagyont.

Bevallás, önellenőrzés

2025. július 1-jétől adómentes a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj, ennek megfelelően a havi adó- és járulékbevallás adattartalma kiegészült az új kedvezménnyel kapcsolatos adatokkal (például folyósítás időtartama, ellátás összege).

2025. november 20-tól kedvező szabály, hogy az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak, ha e tevékenységét szünetelteti, a bevallással le nem fedett időszakra fennálló bevallási kötelezettségeit – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem kell teljesítenie, ha tevékenységét a bevallással le nem fedett időszak teljes időtartama alatt szüneteltette.

2025. november 20-tól ha az adózó az áfa-fizetési kötelezettségével összefüggő bejelentési, változásbejelentési kötelezettségét visszamenőleges hatállyal teljesítette, a bejelentés, változásbejelentés napját megelőző, áfa-fizetési kötelezettséggel érintett, bevallással le nem fedett időszakra vonatkozóan havonkénti adóbevallást kell benyújtania.

2025. november 20-tól a NAV megtagadja az úgynevezett áfa-gyakorítás iránti kérelem teljesítését, ha az adózóval szemben csőd-, végelszámolási, kényszertörlési vagy felszámolási eljárás indult, amely a kérelem benyújtásának napján folyamatban van.

2026. január 1-jétől egységesedik a foglalkoztatónak nem minősülő, biztosított egyéni vállalkozók bevallási kötelezettsége. A választott adózási módtól (vállalkozói jövedelem szerinti adózás, átalányadózás) függetlenül negyedéves bevallást kell benyújtaniuk.

Sajátos önellenőrzési lehetőség, hogy ha bíróság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz, az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében is jogosult önellenőrzés benyújtására. 2026. január 1-jétől azonban az adózó már nem jogosult ilyen önellenőrzés benyújtására, ha az áfa-kötelezettséget érintő önellenőrzés más adózó áfa-kötelezettségét is érintheti.

Adatvédelem, az adótitok megismerésére jogosult alanyi kör bővülése

2025. július 1-jétől hatályos szabály, hogy az állami adó- és vámhatóság (NAV) hatáskörébe tartozó ügyben a természetes személy elektronikus úton felvett kézi aláírása (biometrikus aláírás) kizárólag a természetes személynek az adott eljárási cselekmény során történő azonosítását, illetve hitelesítését szolgálja. A NAV a biometrikus aláírást az ellenőrzés befejezésétől, amennyiben hatósági eljárás indul, annak végleges befejezésétől számított tíz évig kezeli.

A céges adótartozás kiegyenlítésének elősegítése érdekében 2025. július 1-jétől a gazdasági társaság vezető tisztségviselője mellett a gazdasági társaság tagja és – az nyrt. részvényesének kivételével – részvényese is megismerheti a gazdasági társaság adótartozására vonatkozó adatokat.

Az egyszerűsített foglalkoztatás éves időtartama 120 nap, melyhez kapcsolódóan a foglalkoztatónak elektronikus úton be kell jelentenie a munkanapok számát is. 2025. július 1-jétől a NAV visszautasítja a 120 napos szabályba ütköző bejelentést. A 120 napos szabálynak történő megfelelés érdekében 2025. július 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony bejelentését megelőzően a foglalkoztató jogosult megismerni az adott évi foglalkoztatási időtartamokat. Ezzel szoros összefüggésben a munkáltató megismerheti a leendő foglalkoztatott meghatározott adatait (név, adóazonosító jel, TAJ-szám).

2025. november 20-tól az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az egyetemleges kötelezettet az egyetemleges kötelezettek önkéntes teljesítésének vagy az e kötelezettektől eredményes végrehajtás következtében befolyt köztartozás összegének mértékéről. Az adóhatóság a tájékoztatást a tájékoztatás kiadmányozásának napján fennálló állapotnak megfelelő adattartalommal adja meg.

Automatikus döntéshozatal: alkalmazási lehetőség bővítése

2026. január 1-jétől önálló automatikus döntéshozatali szabályokkal egészül ki az adóeljárásjogi szabályozás, mely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a NAV és az önkormányzati adóhatóságnak minősülő jegyzők a Dáptv. szerinti kérelemre indult eljárások mellett, jóval tágabb körben alkalmazhatják a jogintézményt. Például a kérelemre indult eljárások mellett a hivatalból indult eljárásokban is.

A Dáptv.-hez hasonlóan nem terjed ki az automatikus döntéshozatal alkalmazásának lehetősége a mérlegelést igénylő eljárásokra (így például az adómérséklésre, a mulasztási vagy az eljárási bírság kiszabására), valamint garanciális, jogbiztonsági okokból az adóigazgatási eljárások jogorvoslati szakaszaira (így például a fellebbezési eljárásra vagy a végrehajtási kifogás elbírálására).

A jogintézmény alkalmazásában rejlő lehetőségek minél teljesebb körű kihasználása érdekében az automatikus döntéshozatali eljárásban az eljárást lezáró és az ügyintézéshez szükséges egyéb döntések mellett egyéb adóhatósági irat (például tömeges jellegű fizetési felszólítás) is kiadható.

Mögöttes kötelezés: növekvő határozathozatali határidő

Létezik egy sajátos adóeljárásjogi mögöttes kötelezés, mely szerint az adóhatóság meghatározott feltételek mellett az adó megfizetésére határozattal kötelezheti a jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős, részesedését átruházó tagot vagy részvényest (kivéve az nyrt. részvényesét) a jogi személytől nem behajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének erejéig. Korábban az általános „jogvesztő” határozathozatali időtartam 90 nap volt, mely a tényállás megalapozott tisztázása érdekében 2025. június 20-tól 120 napra növekedett.

Automatikus részletfizetési kedvezmény: kedvező változások

2025. június 20-tól az automatikus részletfizetési kedvezmény igénybevételének felső határa természetes személyek esetén 1 millió forintról 2 millió forintra, a megbízható adózók esetén 3 millió forintról 5 millió forintra emelkedett, valamint 2025. november 20-tól az automatikus részletfizetési kedvezmény az adó esedékessé válását megelőzően is engedélyezhető. Így például a gépjárműadót érintően is benyújtható a NAV-Mobil alkalmazás útján ilyen irányú kérelem.

Feltételes adómegállapítás, szokásos piaci ár megállapítása

2025. július 20-tól ismét növekednek az eljárások díjai. Új elem, hogy a feltételes adómegállapítás esetén is lehet előzetes konzultációt kezdeményezni.

Adategyeztetés, ellenőrzés, kifizetés engedélyezése, adóvégrehajtás

2025. november 20-tól az adategyeztetési eljárás alkalmazásának hatálya kiterjed az adatok közötti eltérés mellett az adatok közötti ellentmondásra is.

Főszabály szerint az adóellenőrzés időtartama – a határidő-hosszabbításokkal együtt – nem haladhatja meg a 180/365 napot. 2025. június 20-tól azonban a láncolatos áfacsalások elleni küzdelem hatékonyságának növelése érdekében a NAV hatáskörébe tartozó ügyekben a NAV vezetője egy alkalommal 365/540 napra meghosszabbíthatja az adóellenőrzés határidejét, ha az áfa-kötelezettség megállapításához az ügyletek láncolatával érintett több adózó ellenőrzése szükséges.

2025. július 1-jétől a NAV elektronikus jegyzőkönyvet készíthet, mely a „szűk körben vett” adóigazgatási eljárásokon belül elsősorban az ellenőrzési eljárásokat érinti. Ez a hatósági jogosultság 2025. november 20-tól kiterjed az adóvégrehajtási helyszíni eljárásokra is, mely esetben különös szabály, hogy az aláírás megtagadása esetén nem kell hatósági tanúkat alkalmazni.

2025. november 20-tól a biztosítási vagy ideiglenes biztosítási intézkedés végrehajtása során zárolt fizetési számláról történő kifizetés akkor is engedélyezhető, ha a számlazárolásra nem adóellenőrzés, hanem jogkövetési vizsgálat során került sor. Jellemzően a kiszabott mulasztási bírság megfizetésének biztosítása érdekében.

2026. október 1-jétől sajátos elszámolási lehetőség az adóvégrehajtásban, hogy ha az adós a NAV felé teljesítendő fizetési kötelezettségeit az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül egy összegben önként fizeti meg a végrehajtói letéti számlákra, akkor az így megfizetett összeget az adózó nyilatkozata alapján kell elszámolni, az elszámoláskor nyilvántartott kötelezettségek erejéig.

Szankciók: új szankcionálási és mentesülési lehetőségek

2025. június 20-tól a foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó bírságmentesülési szabályok kiegészültek az egyszerűsített foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó bírságmentesülési szabályokkal. A NAV nem szab ki mulasztási bírságot, ha az adózó ugyan bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, azonban az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő bevallási és adófizetési kötelezettségét határidőben és az ellenőrzés megkezdéséig teljesítette, és az ellenőrzési jegyzőkönyvre tehető észrevétel benyújtására előírt határidőn belül, a foglalkoztatottra vonatkozóan a biztosítotti bejelentést teljesítette.

2025. június 20-tól szintén kedvező szabály, hogy a kiszabott bírságról és az üzletlezárásról hozott határozat elleni fellebbezésnek a lezárás végrehajtására halasztó hatálya van.

2025. július 1-jétől választható lehetőség az elektronikus pénztárgép használata. Ezzel összefüggésben 2025. július 5-től a NAV az elektronikus pénztárgéppel és vevői alkalmazással összefüggő szabályok megsértése miatt is szabhat ki mulasztási bírságot (a forgalmazó terhére akár 10 millió forintot is), valamint az elektronikus pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettség megszegése esetén elrendelheti az üzlet lezárását is.

2025. július 5-től a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók számára kedvező szabály, hogy a NAV a foglalkoztató erre vonatkozó, naptári évenként legfeljebb egy alkalommal benyújtott kérelmére törli a nyilvános „szankciós” közzétételi listákról a közzétett adatokat, ha a közzététel alapjául szolgáló határozat szerint a foglalkoztató legfeljebb öt fő alkalmazott bejelentését mulasztotta el, és a kérelmet elbíráló határozatban kiszabott, közzétételt kiváltó bírságot esedékességig befizeti. A közzétételt kiváltó bírság mértéke a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság tízszerese.

Rendes jogorvoslati jog: új kivételszabály, tárgyi hatály bővülése

Az elektronikus pénztárgép és vevői alkalmazás forgalmazását 2025. április 18-tól a NAV Központi Irányítása engedélyezi. Főszabály szerint az elsőfokú (első fokon hozott) határozattal szemben rendes jogorvoslati kérelemnek minősülő fellebbezést lehet benyújtani, azonban 2025. június 20-tól új kivételszabály, hogy ezen a NAV Központi Irányítása által hozott elsőfokú határozattal szemben közvetlenül közigazgatási per indítható. Nem a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (a NAV Központi Irányítása felettes szervének) kell tehát rendes jogorvoslati (fellebbezési) eljárást lefolytatnia, és ezen minisztériumi eljárás során hozott döntéssel szemben az adózónak közigazgatási pert indítania.

2025. november 20-tól az adószámlán nyilvántartott fizetési kötelezettség késedelmes megfizetése esetén előírt késedelmi pótlékkal kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító végzéssel szemben is önálló fellebbezés nyújtható be.

NAV szolgáltatások

2026. október 1-jétől az adózók a NAV Ügyfélportálon kivonatot igényelhetnek a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés tényéről, mely kivonattal az adatbázisban szereplés tényét hitelesen igazolhatják például az üzleti partnerek vagy a hitelintézetek felé.

Szintén 2026. október 1-jétől a NAV a természetes személyek részére biztosítja az aktuális egészségbiztosítási információk lekérdezését és az egészségbiztosítási státusszal kapcsolatos egyes, az egészségbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó eljárások kezdeményezését, a társadalombiztosítási egyéni számla adatainak, az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos adatok lekérdezését, továbbá a nyugdíjbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó adategyeztetési eljárás online felületének elérését az általa működtetett elektronikus felületen, valamint mobilalkalmazáson keresztül.

A cikk szerzője: dr. Bokor Csaba

elnöki főtanácsadó (Nemzeti Adó- és Vámhivatal), Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója