Az adóeljárási törvények 2024. évi fontosabb módosításai

A 2024. évi változásokat is elsősorban a gyakorlati tapasztalatok, valamint egy esetben az Európai Unió Bíróságának konkrét ítélete idézték elő. A 2024. évi adóigazgatási jogalkotás sajátossága, hogy nem került sor év közbeni törvénymódosításokra. A kormányrendelettel év közben megállapított, törvénytől eltérő bírságszabályok pedig az év végi módosításokkal beépültek a törvényi rendelkezések közé.

A módosítások mind a három adóeljárási törvényt érintették, melyek az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény.

A változások többségét önálló adójogszabály, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény tartalmazza. E mellett egyes vegyes tartalmú, úgynevezett salátatörvények is magukban foglalnak adóeljárásjogi rendelkezéseket. Ez utóbbi esetben a magyar jogalkotó a közös (például büntetőjogi, digitális) szabályozási tartalom miatt vette egy kalap alá az eltérő jogági, illetve szakjogi előírásokat. (Lásd például a digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXIII. törvényt.)

Új jogintézmények: adategyeztetési eljárás, biztosítotti jogviszony tisztázása, távmeghallgatás

2025. január 1-jétől új jogintézmény az adategyeztetési eljárás, mely a bővülő NAV adatvagyon következménye. Kizárólag a NAV alkalmazza, önkormányzati adóhatóságok (jegyzők) nem. A kockázatelemzés és ellenőrzés között elhelyezkedő kockázatkezelési intézkedés. Alkalmazásának indoka: adateltérések saját adózói adatokon belül, illetve eltérő adózói adatok között. Célja: az eltérések adatszolgáltatás útján történő tisztázása.

A NAV felhívja az adózót adategyeztetésre, melynek során az adategyeztetés teljesítéséhez szükséges adatokat az adózó rendelkezésére bocsátja. Az adózónak kötelező 15 napon belül elvégeznie az adategyeztetést az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen. Ha ezt elmulasztja, a NAV – a teljesítésre történő ismételt felhívást mellőzve – 300 ezer forint mulasztási bírsággal sújtja. Az állami adó- és vámhatóságnak nincs mérlegelési joga sem a kiszabás, sem a (tételes) bírságösszeg tekintetében.

2025. július 1-jétől szintén új jogintézmény a biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárás, melyet a magyar jogalkotó a szankciós szabályok között helyezett el.

Ha az adózó a bejelentett foglalkoztatottra, társas vállalkozóra vonatkozó bevallási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a NAV felhívja az adózót a bevallási vagy bejelentési kötelezettség jogszerű teljesítésére. A 15 napos határidő eredménytelen eltelte esetén a NAV 100 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtja az adózót. Több személyt érintő mulasztás esetén a mulasztási bírság mértéke az érintettek számának és a bírság összegének szorzata.

A NAV mellőzi a felhívást és a mulasztási bírság kiszabását ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, és a felhíváskor már nincsen lehetősége a kötelezettség jogszerű teljesítésére.

2025. július 1-jétől sor kerül a „távmeghallgatás” bevezetésére az adóigazgatási eljárásba is (hivatalos elnevezése elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás). Garanciális okok miatt a magyar jogalkotó igen részletesen szabályozza a jogintézményt (általános szabályok, jelenlét és azonosítás, meghallgatás módja, jegyzőkönyv). Ehhez kapcsolódóan 2025. július 1-jétől bővülnek az idézés tartalmi kellékei is, ha ugyanis a személyes meghallgatásra elektronikus hírközlő hálózat útján kerül sor, az idézés tartalmazza az e tényre történő utalást.

Képviselet, székhelyszolgáltatás igénybevétele

2025. február 1-jétől állandó meghatalmazottnak maga a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet minősül, nem pedig törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja. Az átállást segítő szabály, hogy ez utóbbi természetes személyek 2027. december 31-ig állandó meghatalmazottként eljárhatnak.

2025. január 1-jétől az adóhatóság már nem vizsgálja, hogy a székhelyszolgáltató tevékenység végzésére irányuló szándékot bejelentették-e. 2024. január 1-jétől ugyanis kizárólag a székhelyszolgáltatói nyilvántartásban szereplő jogalany végezhet székhelyszolgáltatói tevékenységet, az erre irányuló szándéknyilatkozat megtétele már nem elégséges. Az adóeljárási módosítás egy év késedelemmel követi le a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítását.

Adóregisztrációs eljárás, adófizetési biztosíték

Az adóregisztrációs eljárásban a fennálló adótartozás mellett a hátrahagyott adótartozás is adószám megállapítás megtagadási ok lehet. Ehhez igazodóan 2025. január 1-jétől bővül a kimentési okok köre. Az adózó kimentési kérelemmel élhet, ha kiegyenlítik a megszűnt adózó adótartozását.

2025. január 1-jét követően, ha a NAV döntésének véglegessé válását megelőzően megszüntetik az adófizetési biztosíték előírására okot adó személyi körülményt, az állami adó- és vámhatóság visszavonja az adófizetési biztosítékot előíró határozatát.

Adókötelezettség, nyilvántartásba vétel, soron kívüli adóbevallás, adótitok

2025. január 1-jétől a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét is pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség terheli. Átmeneti szabály, hogy e kötelezettséget 2025. január 31-ig kell teljesíteni.

2025. január 1-jétől a nem magyar állampolgárságú természetes személynek az állampolgársága mellett az idegenrendészeti hatósághoz bejelentett szálláshely címét is be kell jelentenie, valamint a harmadik országbeli külföldi munkavállaló adóazonosító jelének megállapítását a munkáltatója is kérheti a NAV-tól.

2025. január 1-jétől a csoportos társaságiadó-alany a megszűnésétől számított 30 nap helyett 90 napon belül nyújthatja be a záró adóbevallását.

A NAV és a külsős szervek erősödő adattudományi együttműködésének köszönhetően 2025. január 1-jétől bővül az adótitok megismerésére jogosultak köre (például kutatók stb.), értelemszerűen szigorúan célhoz (feladatellátáshoz) kötött jelleggel.

Ellenőrzés, határidő-számítás, jogorvoslat

2025. január 1-jétől bővül a jogkövetési vizsgálatok köre (transzferár): a NAV ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének, továbbá ellenőrizheti az adózó e nyilvántartásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmát, illetve ezek hitelességét. A jogkövetési vizsgálat határideje ebben az esetben 30 nap helyett 60 nap.

2025. január 1-jétől az ügyintézési határidőbe nem számít be az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás forgalmazásának engedélyezésére irányuló eljárásban a típusvizsgálat időtartama sem.

2024. november 29-től a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás 120 napos határideje 60 nap helyett 90 nappal hosszabbítható meg (két alkalommal).

Az Európai Unió Bíróságának C-746/22. számú ítéletének hatására 2025. január 1-jétől önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott az Áfa tv. XVIII. fejezete szerinti adó-visszatéríttetési kérelmet elutasító végzés ellen, és a fellebbezési eljárásban 2018. január 1-jétől érvényesülő novációs tilalom ezen speciális áfa-ügyekben nem alkalmazható.

Szankciók, késedelmi pótlék, tájékoztatás adóelkerülésről

Duplázódó bírságösszegek. A 2025. január 1-jétől az évközben (2024. augusztus 1-jétől) kormányrendeleti szinten [181/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet] a veszélyhelyzet idejére, ideiglenes jelleggel meghatározott mulasztási bírság összegek tartósan beépülnek a törvényi szabályozásba. Az általános bírságmaximum természetes személyek esetén 200 ezer forintról 400 ezer forintra, nem természetes személyek esetén 500 ezer forintról 1 millió forintra növekszik. Egyes adókötelezettségekkel (foglalkoztatott bejelentése, számla-, nyugtakibocsátás, iratmegőrzés) összefüggő jogszabálysértések bírságmaximuma 1 millió forintról 2 millió forintra növekszik.

Sajátos adózói igényt elégít ki az üzletlezárást kiváltó bírság mint új jogintézmény. 2025. január 1-jétől üzletlezárás alkalmazásának nincs helye ha az adózó a mulasztást megállapító határozat elleni fellebbezési jogáról lemond (értelemszerűen a jogorvoslati határidőn belül), és a mulasztási bírság esedékességéig a mulasztási bírság mellett, az üzletzárást kiváltó bírságot is befizeti. Ha a feltételek nem teljesülnek, akkor az adóhatóság ennek tényéről, és az üzletzárás intézkedés foganatosításáról az adózót értesíti. Az üzletlezárást kiváltó bírság összege a kiszabott mulasztási bírság tízszerese a 12 napra elrendelt üzletlezárás esetén, húszszorosa a 30 napra elrendelt üzletlezárás esetén. Ismételt mulasztás esetén is alkalmazható.

2025. július 1-jétől bővülő és szigorodó adószámtörlési tényállás. Módosuló előírás: az adózó az áfa összesítő nyilatkozat benyújtási, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított 180 napon belül a NAV felszólítása ellenére sem tesz eleget. Kibővül az áfa bevallási kötelezettséggel, 180 nap helyett 90 nap teljesítési határidő mindegyik mulasztás esetén.

2025. január 1-jétől a NAV havonta számítja fel és írja elő a késedelmi pótlékot az adószámlán fennálló adózói tartozások után. Az 5000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot azonban nem írja elő. Első alkalommal 2025. április hónapban írja elő a késedelmipótlék-kötelezettséget a 2025. január–március hónapok vonatkozásában. Előírás minden adózó részére egységesen, kerekítés nélkül.

2025. január 1-jétől az adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről szóló tájékoztatáshoz elégséges a megalapozott feltételezés, és az adóhatóság mérlegelheti a tájékoztatást. Az adóhatóságnak tehát nem kell végleges döntéssel megállapítania az „adóelkerülést”, és azt kötelezően tudomásra hoznia.

Végrehajtás

2025. január 1-jétől már az adóigazgatási szabályozás alapján is szünetel a végrehajtási eljárás a bíróság által elrendelt halasztó hatály tartama alatt. A rendelkezés beiktatásával a magyar jogalkotó megteremtette a szabályozási összhangot a közigazgatási perrendtartási törvény és az adóvégrehajtási törvény között.

2025. január 1-jétől az inkasszóra vonatkozó szabályok egységesítése az adóvégrehajtásban. A NAV a behajtási eljárásokban is szabadon mérlegelheti az inkasszó harmadik stb. benyújtását, nem kell külön kérnie a behajtást kérő hatóság erre vonatkozó „engedélyét”.

2025. január 1-jétől a NAV formanyomtatványok kötelező alkalmazása a jövedelemletiltás és a követelésfoglalás során.

2025. január 1-jétől a pótlékszámítási szabályok egységesítése, adótartozásokra vonatkozó számítási módszer alkalmazása az adónak nem minősülő köztartozásokra is. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része helyett 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része. Alkalmazás: 2025. január 1-jén fennálló és az azt követően esedékessé váló kötelezettségekre.

2025. március 1-jétől új NAV végrehajtási feladat a tárhelyszolgáltatás felfüggesztésének és megszüntetésének végrehajtása.

Bizományi értékesítés részletszabályai: 2024. december 24-től hatályos új jogszabály az adóvégrehajtás keretében lefoglalt vagyontárgyak bizományi szerződés keretében történő értékesítésének részletes szabályairól szóló 5/2024. (XII. 23.) PM rendelet.

Hatásköri, jogköri, szervezeti változások

2024. november 29.: a NAV Fellebbviteli Igazgatósága helyett a NAV Központi Irányítása minősül felettes szervnek az 1 milliárd forintot elérő és azt meghaladó fizetési kedvezményes ügyekben.

2024. november 29.: NAV elnök új jogköre, vámügyekben a vármegyei igazgatóságok illetékességét az általános szabályoktól eltérően jelölheti ki (pl. áruk vámeljárás alá vonása). Folyamatosan növekvő terjedelmű e-kereskedelmi áruforgalom következménye. Célja: hatékony vámkezelés biztosítása az erőforrások megfelelő elosztásával.

2024. december 31.: a Pénzügyminisztérium a Nemzetgazdasági Minisztériumba történő beolvadással megszűnik. (A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény módosításáról szóló 2024. évi LXXXVI. törvény)

A cikk szerzője:
dr. Bokor Csaba
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogi elnökhelyettese
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási központjának oktatója