Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
A törvény(javaslat)ok
Az elfogadott törvények és a törvényként még ki nem hirdetett javaslat az alábbi főbb módosításokat hozzák adózás terén.
Személyi jövedelemadó
Kriptoügyletek
A 2025. évi LXXXIII. tv. értelmében kriptoügyletek vonatkozásában megszűnik az adókiegyenlítésre irányadó kétéves korlát: a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző években a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletei tekintetében elért veszteségének az „adótartalmát” (megfizetett adóként) időbeli korlát nélkül érvényesítheti az éves adóbevallásában.
Az adókiegyenlítés elszámolásához olyan nyilvántartás vezetése szükséges, amelyből megállapítható a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bármely évi veszteség összesített, adókiegyenlítésként még nem érvényesített összege. Ez utóbbi összeget az adókiegyenlítést érvényesítő magánszemélynek a tárgyévi adóbevallásában tájékoztató adatként fel kell tüntetnie.
Az új szabály már a 2025. adóévről szóló bevallásban is alkalmazható.
Adóalap-kedvezmények
A 2025. évi. LXXXIII. tv. szerint a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az anya által a munkáltatónak, kifizetőnek 2025. évben megtett adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, kifizető mindaddig folytatólagos adóelőleg nyilatkozatnak köteles tekinteni, amíg az anya nem tesz új adóelőleg nyilatkozatot. Az adókedvezményre újonnan jogosulttá válók az adóelőleg-nyilatkozatukat a családi adókedvezményről szóló nyilatkozatban is megtehetik.
A 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság szabályainál immár nem feltétel az, hogy a családi kedvezményre való jogosultságnak az anya 30. életéve betöltése előtt kell megnyílnia. A módosítás értelmében a 30. életév betöltését követően is megnyílhat a családi kedvezményre való jogosultság, azonban a kedvezmény utoljára abban az évben vehető igénybe, amelyben az anya betölti a 30. életévét.
Juttatásokra vonatkozó új szabályok
A 2025. évi LXXXIII. tv. egyes adómentes, illetve kedvező adózású juttatásokra vonatkozó előírásokat is megfogalmaz:
Átalányadózó egyéni vállalkozások költséghányada
A 2025. évi LXXXIV. törvény alapján a 40 százalék költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányada két lépcsőben emelkedik:
Gépjármű-költségelszámolás
A hatályos szabályok értelmében az adott adóévben több gépjárművet használó magánszemélyek, illetve egyéni vállalkozók valamennyi gépjármű vonatkozásában csak ugyanazon költségelszámolási módot választhatják. A T/13054. sz. törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy különböző meghajtású gépjárművek esetében eltérő költségelszámolási módot válasszon az adózó. A választás ugyanakkor nem gépjárművenként illeti meg az adózót, hanem a belső égésű motorral rendelkező járművek csoportja esetében egységesen ugyanazon elszámolási mód, a hibrid, továbbá az elektromos gépjárművek csoportja vonatkozásában pedig akár egy másik, de szintén egységesen ugyanazon elszámolási mód választható.
Társasági adó
K+F tevékenység adókedvezménye
A 2025. évi LXXXIII. tv. szerint kutatóintézeti, egyetemi együttműködés esetén az Általános Csoportmentességi Rendelet szerinti maximális korlátokon alapulva az adókedvezmény korlátja
azzal, hogy az 500 millió forintos, valamint az 55, 35 és 25 millió eurós tételes korlátok is fennmaradnak.
Környezetvédelmi célú adókedvezmények
A 2025. évi LXXXIV. tv. a fejlesztési adókedvezmény szabályait kiegészíti a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás jogcímével és az ennek igénybevételéhez szükséges rendelkezésekkel.
A törvény továbbá új adókedvezményt is bevezet: a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményét. Az adókedvezmény környezeti károk felszámolására és meghatározott további környezetvédelmi célra irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén, hat adóévben vehető igénybe. Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke a beruházás típusától és az elszámolható költségek összegétől függ, de nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
IFRS és az adókedvezmények
A 2025. évi LXXXIV. tv. az IFRS-ek szerinti adózóknál pontosítja az adókedvezmény – számviteli elszámolástól függő– figyelembevételére vonatkozó módosító tételeket az adókedvezményekre történő általános utalás útján annak érdekében, hogy a szabályok az évről-évre bővülő adókedvezmények mindegyikét lefedjék, és az adókedvezmények eltérő elszámolása ne okozzon eltérést a magyar és az IFRS-ek szerinti adóalapban.
Adóelőleg-gyakoriság értékhatára
A 2025. évi LXXXIV. tv. értelmében a társasági adóelőleg-gyakorisághoz tartozó értékhatár 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik. A növekedés az összes adózóra vonatkozik, a mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati ágazatú adózókra is.
Kisvállalati adó
Elektronikus pénzeszközök a pénztárban
A 2025. évi LXXXIII. tv. értelmében a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékébe nem számít bele az elektronikus pénzeszközök értéke.
Emelkedő értékhatárok
A 2025. évi LXXXIV. tv. kétszeresére emeli a belépési és megszűnési kritériumoknál az értékhatárokat:
Személyi jellegű kifizetés minimumértéke
A 2025. évi LXXXIV. tv. alapján a szociális hozzájárulási adó változásával összhangban a minimálbér 112,5 százaléka helyett a minimálbér 100 százaléka lesz a személyi jellegű kifizetés minimumértéke.
Továbbra sem kell a minimumértéket alkalmazni, ha a tagnak nem keletkezik a Tbj. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.
Globális minimumadó
A 2025. évi LXXXIII. tv. definiálja az egyszerűsített tényleges adómértéket és az ehhez kapcsolódó fogalmakat. Pontosítja továbbá a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazására vonatkozó előírásokat, az EU irányelvvel és az OECD értelmezéssel összhangban határozva meg, hogy mely évben melyik átmeneti kulcsot kell használni.
Regisztrációs adó
A 2025. évi LXXXIII. tv. az adóalany fogalmának pontosításával egyértelművé teszi, hogy az adó alanya a gépjármű tulajdonosa abban az esetben, ha a tulajdonos és az üzembentartó személye elválik egymástól.
Általános forgalmi adó
Csoportos adóalanyiság
A 2025. évi LXXXIII. tv. reflektál a csoportos adóalanyiság működése kapcsán tapasztalt gyakorlati kérdésekre. Egyebek közt rendelkezik a csoportképviselő adóhatóság általi kötelező kijelöléséről abban az esetben, ha a tagok nem jelölnek ki megfelelő időben új képviselőt, továbbá kiterjeszti a csoporttagok és a kívül maradó adóalanyok egyetemleges felelősségének körét a kötelezettségek megszegéséből fakadó Art. szerinti jogkövetkezményekre is.
5%-os áfa-kulcs
A 2025. évi LXXXIII. tv. értelmében 2026. január 1-jétől a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítése a baromfi és sertéshúshoz hasonlóan 5%-os kulcs alá esik majd.
Áfabevallás gyakorisága
A 2025. évi LXXXIII. tv. havonkénti áfa bevallási kötelezettséget ír elő a bejelentkezés időpontját megelőző, adófizetési kötelezettséggel érintett, bevallással le nem fedett időszakokra arra az esetre, ha az adózó visszamenőlegesen jelentkezik be a NAV-hoz áfafizetésre kötelezettként.
Az áfa bevallás gyakoriságának megváltoztatása iránti kérelem engedélyezésének kizáró okai bővülnek azáltal, hogy az engedély megadását az állami adó- és vámhatóság akkor is megtagadja, ha az adózóval szemben a kérelem benyújtásakor csőd-, végelszámolási, kényszertörlési vagy felszámolási eljárás van folyamatban.
M-lapok
Az összesítő jelentés 2025. nyarán opcionális jelleggel új rovatokkal bővült ki, amelyekben a ténylegesen levonásba helyezett adóösszegek 2025. július 31-től elkülönítve tüntethetőek fel. Az új rovatok alkalmazása egyelőre opcionális, a 2025. évi LXXXIII. tv. alapján azonban kötelezővé válik: a 2026. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásokhoz kapcsolódó összesítő jelentésben már nem kizárólag a számlán áthárított adótartalomról, hanem a levonásba helyezett adóról is kell adatot szolgáltatni.
A pénzforgalmi elszámolást választott adóalanyok, illetve az ezen elszámolást választó adóalanyok által teljesített ügyletekről kiállított számlák tekintetében a levonás a beszerzések pénzügyi rendezéséhez igazodik, így e számlák tekintetében nem feltétlenül teljesül, hogy azok tekintetében az adóalany egy időpontban gyakorolhatja a levonási jogot. Erre tekintettel hatályon kívül kerül az a rendelkezés, miszerint e számlák tekintetében elegendő egyszer adatot szolgáltatni.
Alanyi mentesség értékhatára
A 2025. évi LXXXIV. tv. szerint az alanyi adómentesség éves bevételi értékhatára három lépcsőben 24 millió forintra emelkedik:
forintra nő.
Jövedéki adó
A 2025. évi LXXXIII. tv. a kisüzemi habzóbort előállítók részére kedvezményes 50%-os jövedéki adómértéket vezet be 2026. január 1-jétől.
A törvény továbbá egyértelműsíti a csomagküldemény ellenőrzések során alkalmazott fogalmat, a jogalkalmazás számára egyértelművé téve, hogy a postai szolgáltatók és a postai közreműködők által szállított és kezelt mely küldeményekre kell alkalmazni a jövedéki törvény speciális ellenőrzési szabályait.
A 2025. évi LXXXIV. tv. fél évvel elhalasztja az üzemanyagok (benzin, gázolaj, kerozin) jövedéki adómértékei 2026. évi valorizációját.
Kiskereskedelmi adó
A 2025. évi LXXXIII. tv. 2026-ra is meghosszabbítja a gépjármű-üzemanyag kiskereskedők adómértékére vonatkozó előírások hatályát.
Abban az esetben, ha az üzemanyag kiskereskedelmi értékesítése például élelmiszerrel, itallal, járműkarbantartási termékkel együtt történik, akkor a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi értékesítése után a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemre vonatkozó adómértékkel, az egyéb termék kiskereskedelmi értékesítése után az általános adómértékek alkalmazásával kell az adókötelezettséget megállapítani.
A gépjármű-üzemanyag kiskereskedelembe tartozik az üzemanyag valamilyen szolgáltatással (például autómosás) együtt történő kiskereskedelmi értékesítése, ha a gépjármű-üzemanyag értékesítés a meghatározó. A 2025. évi LXXXIII. tv. e kapcsolódó szolgáltatásokat kiveszi a kiskereskedelmi adóalapból.
A 2025. évi LXXXIV. tv. megemeli az adó határsávjait, 1 milliárd, 50 milliárd és 150 milliárd forintra.
A sávhatárok módosítása már a 2025. adóévi kötelezettségre is alkalmazandó, azaz a 2025. évi kiskereskedelmi adót a megváltozott sávhatárokhoz tartozó adómértékekkel kell meghatározni. A törvény szabályozza az adósávok változásából eredő többlet elszámolását is.
Helyi adók
A 2025. évi LXXXIII. tv. értelmében az ingatlan-nyilvántartási szabályok változásának eredményeként 2026. január 1-jétől a lízingbevevő, illetve a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog jogosultja, mint az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosítottja lesz az építményadó és a telekadó alanya.
A törvény alapján továbbá 2026-tól az önkormányzatok már nemcsak termőföldre és ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra nem vethetnek ki települési adót, hanem erdőre és ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra sem.
Reklámadó
A 2025. évi LXXXIII. tv. fél évvel, 2026. június 30-ig meghosszabbítja a reklámadó-fizetési kötelezettség felfüggesztését. A felfüggesztés 2026. június 30-ai megszüntetése miatt a törvény rendelkezik arról az esetről, ha az adóév 365 napnál rövidebb időszakot foglal magában, valamint átmeneti rendelkezést iktat be a 2026. adóév időtartamára vonatkozóan.
A törvény szerint – figyelemmel az Európai Unió Bírósága C-482/18. számú ügyben hozott ítéletére – változik a bírságolási szisztéma. Az új rendelkezések ráerősítenek arra, hogy a mulasztási bírságszankció csak egy végső eszköz arra, hogy az adóhatóság rábírja az adóalanyokat az adókötelezettségük szabályszerű teljesítésére. Ezért mind a bejelentkezési, mind a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának észlelésekor az adóhatóság első körben még nem szab ki bírságot. Ekkor kizárólag az adóalany felhívásának van helye. A felhívásbeli határidő és minden újabb határidő elmulasztásának már mulasztási bírság a jogkövetkezménye.
Energiaellátók jövedelemadója
A 2025. évi LXXXIV. tv. szerint adókedvezményt kapnak a magyar energiaellátók az infrastruktúra-korszerűsítéseikre. Az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezménye a más adókedvezményekkel csökkentett számított adó legfeljebb 80 százalékáig érvényesíthető. Az adókedvezmény első alkalommal a 2026-ban megkezdett beruházásokra alkalmazható.
Illetékek
Tulajdonosi kölcsön elengedése végelszámolásnál
A 2025. évi LXXXIII. tv. mentesíti az ajándékozási illeték alól a tulajdonosi kölcsön végelszámolás keretében történő elengedésével realizálódó vagyonszerzést abban az esetben, ha a végelszámolás a cég törlésével zárul. Amennyiben a cégbíróság nem törli a céget, a cégnek a tagi kölcsön elengedésével bekövetkező vagyonszerzése után meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.
Cserét pótló vétel
A 2025. évi LXXXIII. tv. értelmében módosul a cserét pótló vétel illetékkedvezménye a lakásvásárláshoz időben legközelebb eső lakáseladásra történő utalás eltörlésével. Több lakás eladása esetén a vagyonszerző immár dönthet úgy, hogy a nagyobb értékű eladott lakást veszi figyelembe, így a számára legkedvezőbb illetékalapot érve el.
A módosítás a cserét pótló vétel illetékkedvezményét kiterjeszti az illetékkiszabási eljárás felfüggesztését illetően a vagyoni értékű jog jogosultjaira is.
Társadalombiztosítási járulék
Tartós megbízási jogviszony
A 2025. évi LXXXIII. tv. bevezeti a tartós megbízási jogviszony fogalmát, amely egy olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak. Ezen új jogviszony esetében – a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően – a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét. Tartós megbízási jogviszony esetében nem kell vizsgálni, hogy a megbízási díj havi összege meghaladja-e a minimálbér 30 százalékát, viszont figyelemmel arra, hogy ezen új jogviszony biztosítotti jogállást keletkeztet, így minimum járulék-, illetve szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség kapcsolódik hozzá. A minimális alap a minimálbér 30 százaléka.
Komplex Jogviszony Nyilvántartás
A 2025. évi. LXXXIII. tv. alapján létrejön a Komplex Jogviszony Nyilvántartás: egy olyan informatikai rendszer, amely a természetes személyek számára a biztosítási jogviszonnyal vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatást megalapozó jogosultsággal, továbbá a nyugdíj célú járulékfizetéssel és az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos adatok egy felületen történő lekérdezését, valamint az ehhez kapcsolódó ügyintézési lehetőségeket támogatja.
Egyéni vállalkozók bevallási gyakorisága
A 2025. évi LXXXIV. tv. szerint 2026-tól már nem csak az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a társadalombiztosítási járulékot bevallaniuk. A bevallásban azonban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet. A negyedévre jutó járulékot a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.
Szociális hozzájárulási adó
A 2025. évi LXXXIV. tv. 2026. január 1-jétől megszünteti a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó 112,5 százalékos szorzót: a jövőben a szociális hozzájárulási adó alapja (összhangban a társadalombiztosítási járulék alapjával) legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100 százaléka lesz.
2026-tól már nem csak az átalányadózó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a szociális hozzájárulási adó-kötelezettségükről bevallást benyújtaniuk. A negyedéves bevallásban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet. A negyedévre jutó szociális hozzájárulási adót a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.
Adóeljárási szabályok
Változások a 2025. évi LXXXIII. tv. alapján
• Az Szja. törvény 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozóknak nem kell soron kívüli adóbevallást benyújtani, ha tevékenységüket a bevallással le nem fedett időszak egésze alatt szüneteltetik.
• Az adóhatóság már az adó esedékessé válása előtt benyújtott kérelem esetén engedélyezheti az automatikus részletfizetési kedvezményt.
• Az adózó nem jogosult általános forgalmi adó adónemben önellenőrzés benyújtására a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében, ha az adókötelezettség módosítása más adózó áfa kötelezettségét érintheti.
• Az adózók számára a NAV Ügyfélportálon lekért kivonat nyújt segítséget ahhoz, hogy üzleti partnereik számára vagy hitelintézetek eljárásaiban köztartozásmentességük fennállását könnyen igazolhassák.
Változás a 2025. évi LXXXIV. tv. alapján
A hatályos szabályok szerint az egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, illetve ezen keresztül az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezésekor külön kell teljesítenie biztosítotti bejelentését az állami adó- és vámhatóság felé. A törvény szerint ez a külön bejelentési kötelezettség megszűnik, és a biztosítotti bejelentést az állami adó- és vámhatóság fogja az egyéni vállalkozó által egyébként bejelentett adatok alapján hivatalból teljesíteni.
Az összeállítást a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának megbízásából
Az Adótanácsadó Kft. szakértői készítették.
A cikk szerzői:
dr. Németh Szilvia
Az Adótanácsadó Kft. szakértője
Germán Gábor Csaba
Az Adótanácsadó Kft. szakértője