Ami állandó: Az IFRS-ek változásai

Vissza a szakmai cikkekhez
Ami állandó: Az IFRS-ek változásai
2020. szeptember 23. 0:00
Az IFRS-ek állandó változásban vannak – ez a kijelentés a téma művelőit egy kicsit sem lepheti meg. Bár tény, hogy a 2020-as év nem hozott egy új „nagy standardot”, számos olyan apróbb változás történt, amely így vagy úgy, de érinteni fogja az IFRS alapján jelentő vállalkozásokat. E cikkben ezekből szemezgetünk, felhívva a Tisztelt Olvasó figyelmét arra, hogy írásunk mindössze egy válogatás, semmiképpen sem teljeskörű lista. Arra törekedtünk, hogy a legszélesebb kört érintő változásokat emeljük ki.

Az IFRS 16 rövid távú módosítása

Hatását tekintve kétségtelenül a legnagyobb változás az IFRS 16 Lízingek standard egy rövid távú változtatása. A koronavírus járvány – az emberi egészség mellett – a gazdaságra is velőt rázó hatást gyakorolt: iparágak kerültek tetszhalott állapotba, vállalkozások szűntek meg vagy függesztették fel működésüket. Hamar látható volt, hogy az egyik legkorábban segítségre szoruló szektor a bérbeadási – különösen az ingatlan bérbeadási – piac lesz. Világszerte számos gazdasági intézkedés irányult arra, hogy a bérleti jogviszonyokat valahogyan életben tartsa, hiszen azok sokszor alapját képezik egy vállalkozás működésének¹. Az IASB – az ő megszokott tempójukat tekintve – szédületes gyorsasággal reagált a jelenségre és egy rövid távú könnyítést engedélyezett. Belátva, hogy számos szerződés módosítására – így vagy úgy a bérbevevő javára – sor került, a lízingbevevőknek – és csak nekik, tehát a lízingbeadóknak nem – megadták azt a lehetőséget, hogy a Covid19 járvány közvetlen következtében adott engedményeket egyszerűsített módon számolják el. Ez azt jelenti, hogy akkor, ha bizonyítható a lízingszerződés módosítása (pl. díjmérséklés, díj átütemezés stb.) és a járványos helyzet kapcsolata, valamint

  • a fizetendő ellenérték lényegében ugyanannyi vagy kevesebb, mint az eredetileg fizetendő díj;
  • a csökkentett díjak 2021. június 30-a előtt váltak (volna) esedékessé;
  • ezen kívül a lízing feltételeiben lényeges módosítás nem történt;

a lízingbevevő nem kell vizsgálja azt, hogy lízingmódosításra került-e sor és nem kell azokat a viszonylag bonyolult szabályokat alkalmaznia, amelyek e helyzetre vonatkoznának, hanem feltételezheti, hogy ez a módosítás nem felel meg az IFRS 16 lízingmódosítás fogalmának. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a módosítások hatását az eredmény javára² kell elszámolni anélkül, hogy az újrabecslési folyamatot végre kellene hajtani a lízingkötelezettség és a használatijog-eszköz kapcsán. A szabály alkalmazása opcionális, azonban az azt alkalmazó lízingbevevő minden hasonló lízingjére egységesen kell használja.

 

Hosszú vs. rövid lejáratú kötelezettségek (IAS 1 módosítása)

Egy 2022. január 1-jén hatályba lépő módosításra külön is érdemes felhívni a figyelmet. Azt gondolnánk, hogy a hosszú-rövid elkülönítés nem okozhat túl sok problémát a számvitelben és ennek a kérdésnek már rég jól kialakult gyakorlata van. Az IASB ugyanakkor rámutatott, hogy e kézenfekvőnek tűnő probléma kapcsán is indokolt a szabályozás változtatása, mert számos „ötletes” megoldással éltek a pénzügyi kimutatások készítői, néhol talán azzal a szándékkal, hogy a cég helyzetét kedvezőbb színben tüntessék fel a ténylegesnél.

A módosítás egyértelművé tette, hogy a hosszú-rövid besorolás kizárólag azon alapulhat, hogy a kötelezettnek van-e egyoldalú jogosultsága arra, hogy a pénzügyi rendezést – a fordulónaphoz képest – több mint egy évvel elhalassza ³. E jognak feltétel nélkülinek és tartalminak kell lennie. Utóbbi kitétel azt jelenti, hogy a joggal valós körülmények között ténylegesen lehessen élni. A szabályozás azt is pontosítja, hogy azt is „pénzügyi” rendezésnek kell tekinteni, ha a tartozást a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaival (pl. részvénnyel) teljesíti ⁴.

 

Az IAS 37 pontosítása: terhes szerződések

Egy régóta húzódó gyakorlati vita végére tett pontot az IASB, amikor tisztázta, hogy a terhes szerződés miatt képzendő céltartalék értékelésekor az úgynevezett teljes költség (full cost) módszert kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az adott szerződéshez vagy projekthez közvetlenül hozzárendelhető (költség) elemek mellett, a közvetett költségek ésszerűen allokált hányadát is figyelembe kell venni a céltartalék mérésekor. A pontosítást először a 2022. január 1-jén vagy később kezdődő üzleti évek tekintetében kell alkalmazni.

 

IAS 16: a kívánt helyen és módon való használat megkezdése előtt keletkező hozadékok kezelése

Bizonyos tárgyi eszközöknél előfordul, hogy azok kívánt helyen és módon való működtetésének megkezdése előtt hozadékot termelnek. Erre példa a próbagyártásból származó termék értékesítése során keletkezett nyereség. A régi szabályozás úgy rendelkezett, hogy az ebből származó nyereséget a tárgyi eszköz bekerülési értékéből le kell vonni, amely nem kevés bizonytalanságot okozott, mivel a kívánt helyen és módon való működésre képesség időpontja nem mindig állapítható meg kétséget kizáróan. A módosítás hatályba lépése után ezeket a nyereségeket vagy veszteséget a nettó eredményben kell majd elszámolni, amely azt is jelenti, hogy a próbaüzem alatt megtermelt termékre az IAS 2 Készletek szabályait kell alkalmazni. A módosítás 2022. január 1-jétől alkalmazandó, azzal, hogy csak azoknál az eszközöknél kell követni a fent ismertetett eljárást, amelyek a hatálybalépés dátuma után kerülnek a gazdálkodóhoz, így visszamenőleges módosítás nincs. A módosítást – választás szerint – korábbi dátumtól is lehet alkalmazni.

 

[1] Elég csak a veszélyhelyzet kihirdetését követő egyik első intézkedésre gondolni Magyarországon, amely a bérleti szerződések megszűntetését korlátozta és a bérleti díjak időleges „befagyasztását” eredményezte.

[2] Vagy terhére, azonban nehezen képzelhető el olyan szituáció, amely olyan módosításhoz vezet, mely a lízingvevő számára nagyobb terhet jelent.

[3] Vagy ha a hosszú távot egy évnél hosszabb időben határozta meg, akkor a fordulónaptól számítva legalább addig.

[4] Kivéve, ha a teljesítésre egy átváltási jog lehívása miatt került így sor, amely maga is megfelel a tőkeinstrumentum fogalmának.

 

A cikk szerzője:

Lakatos László Péter, Ph.D.

okleveles könyvvizsgáló, jogász, tanszékvezető egyetemi docens; a Budapesti Corvinus Egyetem és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja oktatója

A szerző online és tantermi előadásairól, szakkönyveiről, valamint Oktatási Központunk IFRS szakmai képzéseiről a következő linken tájékozódhat»

A szerző(k)ről

Cikkei
Kiadványok ettől a szerzőtől
A piaci folyamatok globalizációjának növekedése megköveteli, hogy a számvitellel foglalkozók széles köre megismerje az IFRS pénzügyibeszámoló-készítés szabályrendszerét és azokat a gyakorlatban is alkalmazni tudja.
Raktáron
12 990 HUF
Részletek
A számvitel nemzetközi szabályozása
Raktáron
1 335 HUF
Részletek
IFRS-ek rendszere rég nem látott súlyú változásokon ment keresztül az elmúlt időszakban, alapjaiban változtatták meg jónéhány fundamentális témakör szabályozását. Elég csak a mindenkit érintő bevétel elszámolása, pénzügyi instrumentumok vagy lízing témakö
Raktáron
14 900 HUF
Részletek

Hírlevél feliratkozás

Ha szeretne naprakész szakmai cikkeket olvasni, információs videókat nézni, vagy tájékoztatást kapni képzéseinről, iratkozzon fel hírlevelünkre!