Az infláció hatása a pénzügyi kimutatásokra 2. rész

2022. szeptember 27.

 

 

 

A cikk 1. részében bemutattuk a magyar infláció ismérveit és egy példa segítségével szemléltettem annak hatását a vevőkövetelésekre-árbevételre és a szállítói kötelezettségekre-ELÁBÉ-re.

A cikk 2. részében azt vizsgálom meg, hogy az infláció milyen hatással van a tárgyi eszközökre, készletekre és a saját tőkére.

 

Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközök témakörét tekintve az infláció kapcsán két területre szeretném felhívni a figyelmet:

 

1. A tárgyi eszközök inflációval való kapcsolatának egyik legnagyobb problémája az, hogy úgynevezett amortizációs hiány keletkezik az alábbiak szerint.

 

A tárgyi eszközök értékcsökkenése a múltbeli bekerülési értéküket alapul véve került megállapításra, és ez csökkenteni fogja a vállalkozás eredményét, viszont még a technológia változatlanságát feltételezve is, ugyanezen eszköz pótlása csak egy magasabb, inflációval növelt értékű eszközzel lehetséges. A hiba forrása az ez által keletkező látszatnyereség, mivel ha a gazdálkodó a teljes keletkezett eredményt kifizeti osztalékként, akkor nem fogja tudni pótolni az elhasználódott eszközöket azok értéknövekedése miatt.

 

Nézzünk erre egy egyszerű példát:

 

Tegyük fel, hogy egy társaság 2021.01.01-én nettó 200 MFt értékben vásárol 200 db tárgyi eszközt, melyek hasznos élettartama 2 év. Maradványértéket a várható teljes elhasználódás miatt nem állapít meg, így az éves értékcsökkenés összege 100 MFt. A pótlásként beszerzett eszközök várható beszerzési ára 2023.01.01-én már nettó 250 MFt lesz.

 

Feltételezzük, hogy a gazdálkodó összes bevétele, ami 1.000 MFt és értékcsökkenésen kívüli összes költsége, ráfordítása - beleértve a társasági adót is - ami 650 MFt, pénzben is realizálódott. Nincs számviteli akadálya, hogy az így keletkezett eredményt osztalékként kifizesse a tulajdonosok részére, amire az egyszerűsítés miatt az év utolsó napján sor is kerül.

 

Az 1. számú táblázat adataiból az derül ki, hogy amennyiben a társaság a teljes képződött és cashflow-ban is realizált eredményét kifizeti osztalékként, úgy 2023.01.01-én a tárgyi eszközök beszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet nem fog rendelkezésre állni, hiszen az eszköz pótlásához 250 MFt-ra lesz majd szükségük a záró pénzeszköz állományuk pedig csupán 200 MFt 2022.12.31-én.

 

1.számú táblázat

Adatok MFt-ban

     

Megnevezés

2021. év

2022.év

 
 

Nyitó pénzeszköz az év első napján (1)

200

100

 

Összes bevétel (2)

1000

1100

 

Összes költség, ráfordítás - kivéve az értékcsökkenést (3)

650

700

 

Értékcsökkenés (4)

100

100

 

Számviteli eredmény (5)=(2)-(3)-(4)

250

300

 

Költségnek, ráfordításnak nem minősülő kiadás (beruházás) (6)

200

0

 

Záró pénzeszköz az év utolsó napján osztalékfizetés előtt (7)=(1)+(2)-(3)-(6)

350

500

 

Kifizethető- és kifizetett osztalék (7)=(5)

250

300

 

Megmaradó pénzeszköz osztalékfizetés után (8)=(6)-(7)

100

200

 

 

Megoldást a problémára a jogszabályon, vagy a saját elhatározáson alapuló tartalékképzés jelenthet, mivel a lekötött tartalék osztalékfizetési korlátot jelent a gazdálkodó számára.

 

2. A tárgyi eszközök egy speciális csoportját képezik az ingatlanok. Az ingatlanok is bekerülési értéken vannak nyilvántartva a vállalkozások könyveiben és ahol azt a számviteli törvény nem tiltja, még értékcsökkenést is számolhatunk el rájuk.

 

Hosszú távon úgy tűnik, az ingatlanok többségének értéke folyamatosan, az inflációt meghaladó mértékben növekszik.

 

A magyar számviteli törvény a befektetett eszközök közé sorolt ingatlanoknál lehetőséget ad arra, hogy könyvvizsgálati kötelezettség mellett a gazdálkodók élhetnek az értékhelyesbítés eszközével és azokat piaci értéken szerepeltethetik könyveikben.

 

Az értékhelyesbítés az eszközök piaci értéken történő bemutatása mellett nem eredményezi annak hozamkénti elszámolását az eredménykimutatásban, csupán a saját tőke értékét növeli majd az értékelési tartalékon keresztül az alábbiak szerint:

 

T1 Ingatlanok értékhelyesbítése – K4 Értékelési tartalék

 

A legtöbb vállalkozás a könyvvizsgálatból adódó többlet adminisztráció miatt ezzel a lehetőséggel nem él, ezért az eszközeiben nem realizált „rejtett” nyereség keletkezik az infláció hatására.

 

 

Készletek

Inflációs környezetben abból a feltételezésből kell kiindulnunk, hogy a vállalkozások vásárolt és saját termelésű készleteinek értéke folyamatosan növekedni fog. A hatályos szabályozás szerint a készleteket bekerülési értéken kell nyilvántartani a könyvekben. A készletek értékelésekor, azok költségként, ráfordításként való elszámolásakor azok homogenitása miatt csoportos készletértékelési eljárásokra van szükség.

A csoportos készletértékelési eljárás csak FIFO (First in-first out) vagy átlagos (súlyozott) nyilvántartást jelenthet, mivel a LIFO (Last in-first out), a HIFO (High in-first out) és a LOFO (Low in-first out) szerinti elszámolás a magyar számvitelben nem engedélyezett.

Az alábbi példa azt mutatja be, hogy az eltérő csoportos készletértékelési eljárások milyen hatással vannak a készletek értékére és az eredményre.

 

Egy vállalkozás az alábbi beszerzéseket és értékesítéseket hajtja végre 2021-ben: 

Beszerzések:

2021.11.15-én 100 db * 200 eFt/db = 20.000 eFt

2021.12.15-én 200 db * 250 eFt/db = 50.000 eFt

Összesen:         300 db                         70.000 eFt

Értékesítések:

2021.12.31-én 150 db *400 eFt/db = 60.000 eFt

Készletek értéke 2021.12.31-én:

2021.12.31-ei árinformációk szerint a termék utolsó lehetséges beszerzési ára 270 eFt/db, így az ez alapján számított záró készletérték 150 db * 270 eFt/db = 40.500 eFt

 

A készletekkel kapcsolatos számításokat a 2. számú táblázat tartalmazza.

 

2. számú táblázat

Adatok eFt-ban

Megnevezés

FIFO

Átlagár

LIFO

HIFO

LOFO

Készletérték

37 500

35 000

32 500

37 500

37 500

ELÁBÉ/Anyagköltség

32 500

35 000

37 500

32 500

32 500

Bevétel

60 000

60 000

60 000

60 000

60 000

Eredmény

27 500

25 000

22 500

27 500

27 500

Magyar számviteli törvény által elfogadott

Igen

Igen

Nem

Nem

Nem

 

A 2. számú táblázatból látható, hogy a készletek értéke a fordulónapon FIFO szerinti csoportos készletértékelési eljárás esetén 3.000 eFt (40.500 eFt – 37.500 eFt), míg átlagos (súlyozott) módszernél 5.500 eFt (40.500 eFt – 35.000 eFt) nem realizált nyereséget nem tartalmaz.

A magyar számvitel folyamatos működés esetén nem teszi lehetővé, hogy a vállalkozások készleteiket az év végi átértékelés keretében átértékeljék a piaci értékre, a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásának esetét kivéve.

Tisztán felértékelésre nincsen lehetőség és így ez is inflációs torzítást eredményez.

 

Saját tőke

A saját tőke elemeinek az inflációval való kapcsolatára a következő megállapítások szolgálnak gondolatébresztőül a teljesség igénye nélkül:

  • Jegyzett tőke: Értéke, ha abban nem történik módosítás, időben állandó, ezért évről évre elinflálódik. A jegyzett tőke által vállalt vállalkozói felelősséget az infláció felemészti az idők során.
  • Jegyzett, de még be nem fizetett tőke: Követelés jellegéből az következik, hogy a tulajdonosok, amennyiben a társasági szerződésben éltek a későbbi befizetés lehetőségével, úgy azt pl: 1 év múlva már egy csökkent reálértékű pénzeszközzel fizethetik be.
  • Tőketartalék: Átalakulás során tartalmazhat az aktívák és ezen belül akár a készletek átértékelésére vonatkozóan árnövekedésből eredő különbözeteket.
  • Eredménytartalék és lekötött tartalék: A várható jövőbeli beruházások az árak növekedése miatt még eszközpótlás során is egyre nagyobb összegű befektetést igényelnek, így a társaságnak gondoskodnia kell arról, hogy az ehhez szükséges pénzeszközöket ne fizesse ki osztalékként, melynek egy lehetséges formája, hogy eredménytartalékból vezeti át a szükséges fedezetet a lekötött tartalékba.
  • Értékelési tartalék (csupán az értékhelyesbítést vizsgálva): A befektetett eszközök piaci értéken történő értékelését szolgálja, a korábban az ingatlanoknál bemutatott példa szerint.
  • Adózott eredmény: Az árak növekedése következtében, ha a gazdálkodó a nyereségének a vásárlóerejét meg kívánja tartani, akkor annak is legalább az infláció mértékével növekednie kell.

 

Összegzésként elmondhatjuk, hogy az infláció hatása a pénzügyi kimutatásokra szerteágazó és annak modellezése a tervezés során összetett és magas szintű szakmai munkát igényel a pénzügyi és számviteli szakemberektől.

 

A cikk szerzője:

Dzsudzsák Zsolt
okleveles könyvvizsgáló, okleveles adószakértő
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

Szerezze meg összes szükséges kreditjét távoktatásban!