Az infláció hatása a pénzügyi kimutatásokra 1. rész

2022. szeptember 20.

A világgazdaság az elmúlt három évben egy hullámvasúton robog, hiszen amilyen váratlanul következett be a COVID 19 okozta gazdasági válság, úgy az ebből való kilábalás is meglepően gyors volt. Amikor már a legtöbben azt gondolták, hogy végre a boldog békeidők jöttek el, 2022. február 24-én kirobbant az orosz-ukrán konfliktus és új gazdasági problémák vették kezdetüket a világban, melynek egy kritikus eleme az infláció lett.

A történet hazai vonatkozása sem elhanyagolható, hiszen a magyar gazdaságban a 2022-es év első hónapjaiban bekövetkező jelentős pénzkínálat növekedés is jelentősen hozzájárult az infláció növekedéséhez.

E két tényező együttes hatására a magyar forint vásárlóerejének gyors és nagymértékű romlása következett be.

Számos gazdálkodónál az orosz-ukrán konfliktus és a kibontakozó infláció már a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, így akár már a 2021-es év számviteli zárásakor és azt követően a 2022-es év során a szakembereknek mérlegelniük kell, illetve kellett annak hatását a pénzügyi kimutatásokra.

Jelen cikk célja néhány jellemző, a gazdálkodók döntő többségénél előforduló számviteli terület és annak inflációval való kapcsolatának bemutatása a teljesség igénye nélkül.

Mielőtt a számviteli területek vizsgálatáról esne szó, fontos definiálni az infláció fogalmát és típusait.

Infláció alatt az árszínvonal tartós emelkedését, a pénz vásárlóerejének romlását értjük.

Az inflációt üteme szerint az alábbi csoportokba sorolhatjuk:

  • Lassú (vagy kúszó): Mértéke évente néhány százalék és ez a normál gazdaság részét képezi.
  • Vágtató: Mértéke több mint egy számjegyű, de ha ennek ellenére kiszámítható, a gazdaság az egyensúlyát megőrzi.
  • Hiperinfláció: Akár több száz százalék is lehet, ami a gazdaság összeomlásához vezethet.

Az infláció árstruktúra szerinti típusai:

  • Kiegyensúlyozott infláció: A termékek árai egyforma mértékben emelkednek, így az árstruktúra nem változik.
  • Aránytalan infláció: Az árszint emelkedésekor a különböző termékeknél az árarányok változnak.

Végül az infláció lehet:

  • Kiszámítható infláció: Az árszínvonal-változás mértéke éveken át konstans.
  • Nem kiszámítható infláció: Az árszínvonal-változás mértéke évről évre változik, ami a tervezhetőség hiánya miatt káros a gazdaságra.

A KSH 2022.01.01-2022.07.31. időszakra vonatkozó statisztikai adatait figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a magyarországi pénzromlás egy vágtató, aránytalan és nem kiszámítható infláció jegyeit mutatja.

Vágtatónak tekinthetjük, mivel annak mértéke a KSH adatai szerint 2022. júliusában már 13,7% volt. (lásd 1. számú grafikon)

Aránytalannak minősül, hiszen az egyes termékcsoportok áremelkedési üteme különböző. (Pl.: az élelmiszeripari termékek árainak növekedése 27%, míg a ruházkodási cikkek inflációs rátája csupán 5%. (lásd 1. számú diagram)

Nem kiszámítható, mert az infláció mértéke nem tekinthető állandónak, jelenleg is növekedési pályán van.

1./ számú grafikon

Forrás: https://www.ksh.hu/

 

1./ számú diagram

Forrás: https://www.ksh.hu/

 

Miután beazonosítottuk milyen ismérvekkel rendelkező inflációval állunk szemben, vizsgáljuk meg, hogy jelen helyzetben milyen hatása van a gazdálkodók pénzügyi adataira.

Az infláció, mint külső tényező, eltérő hatást gyakorolt a különböző szektorokban működő gazdálkodók pénzügyi adataira, ezért mint minden változásnak, vannak nyertesei és vesztesei. A változás nyertesei várhatóan azok lesznek, ahol az input, azaz költség oldali árnövekedés kisebb lesz az output, azaz eladási oldali árnövekedésnél és ez a jövedelmezőség növekedéséhez vezet.

A pénzügyi kimutatások inflációs torzításait a bekerülési értéken való könyvelés elve okozza. Az egyes tételek bekerülési időpontjai a könyvekben különbözőek, így azok összehasonlíthatósága nem lehetséges. (Pl.: a készletek között, annak forgóeszköz mivolta miatt, valószínűleg viszonylag friss árinformációkkal rendelkező aktívák találhatóak, de ez nem mondható el egy 20 évvel ezelőtt vásárolt ingatlanra, ami a befektetett eszközök között található).

Nem egy triviális feladat az infláció hatásának előrejelzése a mérleg és eredménykimutatás tételeire vonatkozóan, valamint ahogyan azt látni fogjuk, nem csupán egy-egy szorzás eredménye még akkor sem, ha egy végtelenül leegyszerűsített modellt veszünk alapul.

Jelen cikk a terjedelmi korlátaiból adódóan pusztán rövid betekintést kíván adni az infláció által érintett legfontosabb területekre, úgymint:

  • Vevőkövetelés – Árbevétel
  • Szállítói kötelezettség – ELÁBÉ
  • Tárgyi eszközök
  • Készletek
  • Saját tőke

Vevőkövetelés – Árbevétel / Szállítói kötelezettség – ELÁBÉ

Tegyük fel, hogy egy kereskedelmi vállalkozásnál 2021. évben az értékesítés nettó árbevétele 1.000 MFt, míg az eladott áruk beszerzési értéke 800 MFt volt. Az előzetes várakozások alapján a beszállítói negyedévente 3%-al növelik meg az átadási áraikat. A gazdálkodó úgy dönt, hogy a vevői felé felszámított haszonkulcs mértékén - ami 25% - nem változtat, így az ő eladási árai is negyedévente 3%-kal fognak növekedni.

Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a társaság termékeinek az árszínvonala 2021. évben állandónak tekinthető és az eladott naturális mennyiségekben 2022-ben nem történik változás, így csak az áremelkedés hatásával kell számolnunk.

Vizsgáljuk meg, valójában milyen hatások következnek be a pénzügyi adatokban a fenti információk hatásra.

A fenti, az értékesítés nettó árbevételére, az ELÁBÉ-re, az árrés tömegre és a haszonkulcsra vonatkozó adatokat és következtetéseket az 1-3. számú táblázatokban foglaltam össze.

 

1. számú táblázat

Adatok MFt-ban

         

Megnevezés

2021. év

2022. év

I. név

II. név

III. név

IV. név

Értékesítés nettó árbevétele (1)

250

250

250

250

1000

ELÁBÉ (2)

200

200

200

200

800

Árrés tömeg (3)=(1)-(2)

50

50

50

50

200

Haszonkulcs (4)=(3)/(2)*100

25,00%

25,00%

25,00%

25,00%

25,00%

 

2. számú táblázat

Adatok MFt-ban

         

Megnevezés

2022. év

2022. év

I. név

II. név

III. név

IV. név

Értékesítés nettó árbevétele (1)

257,50

265,23

273,18

281,38

1 077,28

ELÁBÉ (2)

206,00

212,18

218,55

225,10

861,83

Árrés tömeg (3)=(1)-(2)

51,50

53,05

54,64

56,28

215,46

Haszonkulcs (4)=(3)/(2)*100

25,00%

25,00%

25,00%

25,00%

25,00%

 

3. számú táblázat

Adatok MFt-ban

       

Megnevezés

2021. év

2022. év

Változás %

 
 

Értékesítés nettó árbevétele

1 000,00

1 077,28

107,73%

 

ELÁBÉ

800,00

861,83

107,73%

 

Árrés tömeg

200,00

215,46

107,73%

 

 

A fenti információk alapján megállapíthatjuk, hogy 2022. IV. negyedévben a vizsgált vállalkozás eladási és beszerzési árai 12,55%-kal (281,38/250 és 225,10/200 vagy 1,034 = 1,1255) voltak magasabbak, mint 2021. IV. negyedévben, de mivel az árak növekedése négy lépcsőben negyedévente 3% mértékben következett be, így az értékesítés nettó árbevétele, az ELÁBÉ és az árrés tömeg éves viszonylatban csupán 7,73%-kal növekedett.

Most vizsgáljuk meg, hogyan változik a vevőkövetelés és a szállítói kötelezettség ezzel egy időben.

Tételezzük fel, hogy 2021.12.31-én a vevőkövetelések értéke 127 MFt (100 MFt + 27% ÁFA), míg a szállítói kötelezettségek értéke 76,2 MFt (60 MFt + 27% ÁFA) volt, ami - az egyszerűség kedvéért 360 napos évvel számolva - azt jelenti, hogy az év utolsó napján 36 nap árbevétele (100 MFt/1.000 MFt * 360 nap) és 27 nap (60 MFt/800 MFt * 360 nap) árubeszerzése volt pénzügyileg rendezetlen.

Fogadjuk el feltételezésként a vevők és a szállítók forgási idejének változatlanságát és azt, hogy a vevőkövetelések az adott év utolsó 36 napjának eladási, míg a szállítói kötelezettségek az adott év utolsó 27 napjának beszerzési bizonylatait foglalják magukba.

Arra keressük a választ, hogy hogyan változik a vizsgált vállalkozásnál a vevőkövetelés és a szállítói kötelezettség az évi négyszeri 3%-os áremelés hatására az egyéb feltételek változatlansága mellett.

Következtetéseimet a 4. számú táblázatban foglaltam össze.

 

4. számú táblázat

Adatok MFt-ban

       

Megnevezés

2021. év

2022. év

Változás %

 
 

Értékesítés nettó árbevétele

1 000,00

1 077,28

107,73%

 

Vevők (Az év utolsó 36 napjára jutó értékesítés nettó árbevétele + 27% ÁFA)

127,00

142,94

112,55%

 

ELÁBÉ

800,00

861,83

107,73%

 

Szállítók (Az év utolsó 27 napjára jutó ELÁBÉ + 27% ÁFA)

76,20

85,76

112,55%

 

 

A 4. számú táblázat alapján azt látjuk, hogy míg az értékesítés nettó árbevétele és az ELÁBÉ 2021-ről 2022-re csak 7,73%-kal növekszik, addig a vevőkövetelések és a szállítói kötelezettségek 12,55%-kal magasabbak 2022.12.31-én, mint az azt megelőző év utolsó napján, ami pontosan megegyezik a 2022. IV. negyedév és a 2021. IV. negyedév között fennálló árváltozás mértékével.

 

A tárgyi eszközök, a készletek és a saját tőke bemutatására a cikk következő részében kerül sor.

 

A cikk szerzője:

Dzsudzsák Zsolt
okleveles könyvvizsgáló, okleveles adószakértő
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

 

Szerezze meg összes szükséges kreditjét távoktatásban!