Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
Aki az elmúlt években végiglapozott egy tőzsdei gyorsjelentést, ismeri a jelenséget: a sajtóközlemény első sorában nem a nettó eredmény áll, hanem a „korrigált EBITDA”, a „normalizált üzleti eredmény” vagy az „egyszeri tételektől megtisztított profit”. Ezek a mutatók sokszor valóban jobban mutatják az üzlet teljesítményét – csak éppen mindenki másképp számolja azokat, és a beszámolóban ezeknek az értékeknek nyomuk sincs. Vagy ami még rosszabb: van nyomuk, csak nem tudjuk, pontosan hogyan számolták ki az értéket. Ezen a ponton hoz elvi jelentőségű módosítást az IFRS 18 Pénzügyi kimutatásokban történő bemutatás és közzététel: az IFRS 18 MPM-definíciójának megfelelő, a vezetés által meghatározott teljesítménymutatók 2027-től bekerülnek a könyvvizsgált kiegészítő mellékletbe (IFRS 18.117, 122).
Egy német tulajdonú magyar vállalkozás könyvelése, egy magyar cég németországi leányvállalatának beszámolója vagy egy német üzleti partner pénzügyi adatainak értelmezése ma már számos magyar könyvelő, könyvvizsgáló, adószakember és pénzügyi vezető munkájában megjelenhet. A gazdasági kapcsolatok nemzetközivé válásával ezért egyre fontosabbá válik annak megértése, hogy az egyes országok számviteli rendszerei nemcsak terminológiájukban, hanem szabályozási céljaikban és az alkalmazott elszámolási, illetve értékelési elvekben is eltérhetnek.
A pénzügyi ágazat egyes szabályozott szakmáiban tevékenykedők a szakismereteik karbantartása érdekében minden esztendőben továbbképzésre kötelezettek. Ennek megfelelő teljesítését egyes kreditpontra minősített szakmai rendezvények és továbbképzési programok biztosításán túl azzal is igyekszünk segíteni, hogy tantermi és távoktatási képzési csomagokat kínálunk az érdekelteknek.
„It is a capital mistake to theorize before one has data.”
„Súlyos hiba elméleteket gyártani, mielőtt adataink lennének.”
(Arthur Conan Doyle – Sherlock Holmes)
A bizalmi vagyonkezelés az elmúlt években a magyar családi vagyontervezés egyik meghatározó eszközévé vált. A konstrukciót a generációváltásra, a családi vállalkozások egyben tartására, az öröklési helyzetek rendezésére és hosszú távú vagyonmegőrzésre is egyaránt alkalmazzák. 2026. augusztus 31-től azonban jelentősen megváltozik a bizalmi vagyonkezelés adózása, miközben az új szabályozás az adóhatósági ellenőrzésekre is jóval nagyobb hangsúlyt helyez. Az új rendszer egyik legfontosabb üzenete, hogy a korábbi adóelőnyök egy része megszűnik, de maga a bizalmi vagyonkezelés nem veszti el a családi vagyontervezésben betöltött szerepét.
![A láthatatlan kolléga – miért kockázatos a „shadow AI" a könyvelői és adótanácsadói munkában?](https://mkvkok.hu/uploads/documents/Szakmai-cikkek-kepei/2026-szakmai-cikk-kepek/20260730-honlap-dr.-Nagy-Andras-es-Dr.-Kovari-Balint.png "A láthatatlan kolléga – miért kockázatos a „shadow AI" a könyvelői és adótanácsadói munkában?")
Van egy eszköz, amely valószínűleg már most ott van az irodájában, bár talán ön nem is tud róla. Nem egy szoftver a céges laptopon, hanem egy böngészőablak, amelyet valaki a saját, privát fiókjával nyitott meg, és amelyben – hogy hatékonyabban dolgozzon – a napi munkáját végzi. Ezt hívják „shadow AI"-nak: a mesterséges intelligencia olyan használatát, amely a szervezet látókörén kívül, hivatalos eszköz, szabályzat és felügyelet nélkül zajlik.