A munkáltatói cafetéria - 2023

2023. január 16.

Azok a munkáltatók, amelyek megfelelő pénzügyi lehetőségekkel rendelkeznek ehhez és megbecsülik munkavállalóikat, a munkabér mellett egyéb juttatásokkal is honorálni igyekeznek a dolgozóik munkáját, lojalitását. A cikkünk témáját adó, meghatározó juttatási forma az 1990-es évek derekától folyamatosan terjed el Magyarországon. Az adójogi szakzsargon szívesen használja a köznyelvben a ‘cafetéria’ kifejezést, amely a jogintézmény angolszász eredetére utal. A „cafetéria” elnevezés néhány jogszabályban, így pl. költségvetési törvényben is helyet kapott, de ez nem egy adójogi fogalom, hanem a munkáltató által kialakított olyan juttatási csomag elnevezése, amellyel kapcsolatban az adószabályozás csak azt mondja meg, hogy a csomagba vont juttatások egyes elemei hogyan adóznak. Az egyes elemek rendelkezésre bocsátása munkáltatói/kifizetői döntés.

Az adóztatás az egyes juttatási elemekhez tapad, ezért rendkívül fontos évről-évre ellenőrizni, hogy kit és milyen adó és járulékfizetési kötelezettség terhel vonatkozóan. Ennek megfelelően a nyújtandó juttatások „listáját” és a kapcsolódó közterheket célszerű cafetéria szabályzatba foglalni. Ehhez kötődően hangsúlyosan jegyzendő meg, hogy a vállalkozási szférában a cafetéria juttatás nem kötelező, jogszabályi előírás a juttatás biztosítására nincsen, munkáltatói döntés kérdése. Az államháztartási szférában ez kissé eltérő, mert van olyan jogállási törvény (pl. a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény), amely a cafetéria juttatást kötelezővé teszi de olyan is akad, amely bár nem tiltja, nem is teszi kötelezővé a cafetéria juttatások nyújtását (pl. a közalkalmazottak jogállását szabályozó 1992. évi XXXIII. törvény).

A cafetéria rendszer lényege a dolgozók teljesítményösztönzésében és az adómegtakarítási lehetőségben rejlik. A cafetéria rendszer előnyei:

  • a dolgozók számára szélesebb körű választási lehetőséget biztosít a juttatási formák között,
  • a dolgozók személyes igényeihez igazodni lehet,
  • a munkáltató számára pontosan tervezhető a munkavállalóval kapcsolatos költség,
  • adómegtakarítást eredményez, ennek következtében a munkáltatónál költségmegtakarítás, a munkavállalónál pedig magasabb elkölthető jövedelem keletkezik.

A cafetéria szabályzat

A cafetéria szabályzat foglalja össze a cafetéria keret felhasználására vonatkozó rendelkezéseket, tudnivalókat. A cafetéria szabályzat célja a munkavállalók (esetleg más érintett személyek pl. megbízottak, hozzátartozók) részére egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó módon lehessen biztosítani a bérnek nem minősülő juttatásokat. A cafetéria-csomagok tervezését megnehezíti, hogy az adóztatási szabályok nem egy, hanem több törvényben találhatóak. A cafetéria juttatások köre nem tartalmazhat sem jogszabályon alapuló kötelező jellegű juttatásokat (pl. védőruha), sem jogszabályon alapuló kötelező költségtérítéseket (pl. munkába járáshoz használt vasúti bérlet).

A cafetéria juttatásoknál nincs előírva sem a határozatlan idejű munkaviszony, de még csak a teljes munkaidős sem. A juttatás adható:

  • határozott és határozatlan idejű munkaviszony esetén,
  •  próbaidő alatt,
  • alkalmi munkavállalónak, idénymunkásnak,
  • közreműködő tagnak, megbízottnak,
  • nyugdíjas munkavállalónak,
  • és a foglalkoztató azon korábbi munkavállalóinak is, akik már nyugdíjasok.

Mindezek mellett a fentiekben felsoroltak hozzátartozói is kaphatnak juttatásokat.

A cafetéria szabályzat összeállítása során a munkáltató nagy szabadsággal rendelkezik. A munkavállalók részére nyújtandó juttatási elemeket szabadon választhatja meg, azonban megjegyzendő, hogy az szja törvény bizonyos juttatásokat a munkáltató és a munkavállalóhoz kötötten definiál. Azt is meg kell jegyezni, hogy a vállalkozásban közreműködő tulajdonos minden olyan juttatásban részesülhet, amely kizárólag a munkavállalónak adható.

A cafetéria szabályzat lehet bruttó és nettó alapú. A bruttó alapú cafetéria azt jelenti, hogy a munkáltató az egyes juttatási elemek értékéhez hozzáadja a juttatás után fizetendő közterheket, és a munkavállaló cafetéria kerete a választott juttatási elem bruttó (adóval növelt) értékére ad fedezetet.

Tételezzük fel, hogy egy részvénytáraság munkavállalói részére 1 millió forint bruttó cafetéria keretet állapított meg. Az egyik munkavállaló a teljes összegért SZÉP-kártya juttatást kért.

Adatok forintban

Az Szja törvény 71. §-a alá tartozó juttatási összeg (béren kívüli juttatás)

450 000

A juttatást terhelő szociális hozzájárulási adó (450 000 x 0,13)

58 500

A juttatást terhelő személyi jövedelemadó (450 000 x 0,15)

67 500

71. § alá tartozó juttatás bruttó értéke (450 000 + 58 500 + 67 500)

576 000

Az Szja törvény 70. §-a alá tartozó (egyes meghatározott juttatásnak minősülő) bruttó juttatási összeg (1 000 000 – 576 000)

424 000

Az Szja törvény 70. §-a alá tartozó nettó összeg (424 000 /1,18 x 1,28)

318 701

Szociális hozzájárulási adó (318 701 x 1,18 x 0,13)

48 889

Személyi jövedelemadó ((318 701 x 1,18 x 0,15)

56 410

SZÉP-kártya alszámlára átutalható nettó összeg (450 000 + 318 701)

768 701

Összesen fizetendő szociális hozzájárulási adó (58 500 + 48 889)

107 389

Összesen fizetendő személyi jövedelemadó (67 500 + 56 410

123 910

Munkáltató költség összesen (768 701 + 107 389 + 123 910)

1 000 000

A nettó alapú cafetéria esetében a munkáltató nem terheli át a munkavállalóra az egyes juttatásokat terhelő adókat, ennek következtében a cafetéria keretet teljessége a választott juttatási elem nettó értékére használható fel.

Ebben a példában is tételezzük fel, hogy egy részvénytáraság a munkavállalói részére 1 millió forint cafetéria keretet állapított meg, de itt nettóban. Az egyik munkavállaló a teljes összegért SZÉP-kártya juttatást kért.

Adatok forintban

Az Szja törvény 71. §-a alá tartozó juttatási összeg (béren kívüli juttatás)

450 000

A juttatást terhelő szociális hozzájárulási adó (450 000 x 0,13)

58 500

A juttatást terhelő személyi jövedelemadó (450 000 x 0,15)

67 500

Az Szja törvény 70. §-a alá tartozó juttatási összeg (egyes meghatározott juttatás (1 000 000 – 450 000)

550 000

A juttatást terhelő szociális hozzájárulási adó (550 000 x 1,18 x 0,13)

84 370

A juttatást terhelő személyi jövedelemadó (550 000 x 1,18 x 0,15)

97 350

Összesen fizetendő szociális hozzájárulási adó (58 500 + 84 370)

142 870

Összesen fizetendő személyi jövedelemadó (67 500 + 97 350)

164 850

Munkáltató költség összesen (1 000 000 + 142 870 + 134 850)

1 307 720

A dolgozói nyilatkozatok

A juttatások nyújtásával kapcsolatos jogszabályoknak megfelelő eljárások betartásához a foglalkoztatónak a szükséges dolgozói nyilatkozatokkal rendelkeznie kell. A nyilatkozatok köre az munkáltató juttatási rendszerének függvénye. A dolgozói nyilatkozatok főbb csoportjai:

  • cafetéria nyilatkozat a választott juttatási elemekről. Olyan cafetéria nyilatkozati blankettát kell eljuttatni a dolgozó részére, amely tartalmazza a választáshoz szükséges információkat: a rendelkezésre álló bruttó, vagy nettó egyéni keretösszeget, választható juttatások listáját, a felhasználási lehetőségeket és az esetleges korlátokat.
  • kiegészítő adóügyi nyilatkozat a más kifizetőtől kapott SZÉP-kártya juttatásról (Szja.tv. 71.§). Az Szja törvény alapján 2023-ban az egyes munkáltatók összesen 450 000 forintot utalhatnak SZÉP-kártyára. ez a rekreációs keretösszeg a munkaviszony napjaival arányosan értendő.
  • Amennyiben a dolgozó olyan juttatást választ, amelyhez további kiegészítő nyilatkozat szükséges (pl. önkéntes pénztári tagságról), azt szintén ki kell tölteti, alá kell íratni és csatolni kell a cafetéria nyilatkozathoz.

Az adatszolgáltatási kötelezettség

A munkáltatói juttatások hónapja az a hónap, amelyben a magánszemély a juttatás formájában kapott bevételt megszerzi. A juttatást terhelő adókat munkáltatónak e hónap kötelezettségeként kell bevallania a 2308-as nyomtatványon. Tételezzük fel, hogy a munkáltató a februári munkabér utalásának napján utal át 450 0000 forintot a munkavállaló a SZÉP-kártyájára. Ebben az esetben a munkabér még január hónapra vonatkozik, a kapcsolódó adókat és járulékokat február 12-éig kell bevallani és megfizetni. A SZÉP-kártya juttatást terhelő szociális hozzájárulási adót és személyei jövedelemadót viszont a következő hónap, vagyis március 12-éig kell bevallani és megfizetni.

A cafetéria elemek adójogi besorolása

A munkáltató juttatások megjelenhetnek pénzbeli juttatás, vásárlási utalvány, önkéntes pénztári hozzájárulás, kedvezményes kölcsön, természetbeni juttatás és munkáltatói (nem jogszabályi kötelezettség alapján adott) költségtérítés formájában. Az egyes juttatások adóterhelése azonban eltérő. Az adóztatás kapcsán alapvetően több jogszabály előírásai alkalmazandók:

  • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
  • a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosítását tartalmazó 593/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet,
  • a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendeletet módosító 594/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet, valamint
  • a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzeti szabályait tartalmazó 381/2022. (X. 6.) Korm. rendelet,
  • a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény,
  • a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény.

A fenti szabályok alapján a munkáltató juttatások adójogi besorolása az alábbi:

  • adómentes juttatások (ld. Szja törvény 1. számú melléklet),
  • béren kívüli juttatások (ld. Szja törvény 71. §),
  • béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja törvény 70. §)
  • jogviszonynak megfelelően adóztatandó juttatások

A munkáltatói juttatásokkal kapcsolatban figyelni kell arra, hogy az egyes juttatási elemek adóztatása változhat és az elmúlt időszakban akár évközben változott is. A jogszabálykövetés tehát rendkívül fontos, mert az adóhiány, a mulasztási bírság és az adóbírság feltétlen elkerülendő.

Ebben segít január 24-i előadásunk is, amelyre készülve az előadás dátumát tárgyként megjelölve akár előzetes kérdések is feltehetőek a sandorneuj.eva@indamail.hu e-mailcímen.

 

A cikk szerzője:

Sándorné Új Éva

okleveles adószakértő,

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója