A társasági adó kedvezményei és a csekély összegű támogatások

Az adókedvezmény a számított adó összegének ‒ feltételekhez kötött ‒ mérséklési lehetősége, vagyis az adóztató (állam) által az adózónak nyújtott preferencia. Az adókedvezmények igénybe vehető összege jogcímenként és abszolút értékben is korlátozott. Az adókedvezmények érvényesítésekor figyelemmel kell lenni tehát arra, hogy az egyes jogcímeknél a törvény milyen egyedi, jogcímszerinti korlátozást ír elő.

A Tao törvény 23. § (1)-(2) bekezdései a fejlesztési adókedvezmények érvényesítését a számított adó 80%-ában, míg a többi kedvezmény érvényesítését a számított adó fejlesztési kedvezményekkel csökkentett összegének 70%-ban korlátozzák. A százalékos mértékben meghatározott adókedvezményekkel tehát a számított adó nem csökkenthető nullára. Bizonyos kedvezmények igénybevételi lehetősége pedig a vállalkozás méretéhez (KKV) is kötött.

A Tao. törvényben hosszú évek óta ismeretes az adóról való rendelkezés fogalma. Mégis az tapasztalható, hogy ez a két fogalom gyakran összekeveredik, s az érdekeltek nem megfelelően töltik ki a bevallásokat. Az adóról való rendelkezés szabályai a Tao törvény 24/A.§ és a 24/B.§-aiban találhatóak. Az adófelajánlás előnye a támogatási szerződésen alapuló adókedvezményhez képest, hogy a befizetett adóelőleg, várható adó vagy tényleges adó terhére az adóhatóság utalja át a felajánlást a kedvezményezett szervezetnek, így a felajánlás ráfordításként nem jelenik meg a felajánló könyveiben. Ezáltal nem is rontja az adózás előtti eredményt, szemben a támogatással, amelyet a ráfordítások között kell kimutatni.

Az adózás előtti eredmény csökkentésének lehetőségével, az adókedvezmény igénybevételével és az adóról való rendelkezés lehetőségével nem csak az önálló adóalanyok, hanem a csoportos adóalanyok is élhetnek. Megjegyezem azonban, hogy a csoportos adóalanyok adókedvezmény-igénybevételi lehetőségei külön szabályozást kaptak. Némely adókedvezmény a tagvállalat számított adójához kötött, míg más kedvezmények a csoportszintű adó százalékában korlátozottak.

A Tao tv. az adóról való rendelkezés és a növekedési adóhitel igénybevételének lehetőségét is biztosítja. A törvény azonban minden kedvezményhez feltételeket ír elő, amelyek nem teljesítése esetén az adóalanynak szankciókkal kell szembesülnie még akkor is, ha más adónem (pl. kata, kiva) alá jelentkezik át és akkor is, ha csoportos adóalannyá válik. A csoportos adóalanyok növekedési adóhitelt nem vehetnek igénybe.

A Tao. törvény az egyes adózás előtti eredményt csökkentő tételeknél és bizonyos adókedvezményeknél egyértelműen rögzíti, hogy annak támogatástartalma de minimis támogatásnak minősül, más esetekben pedig választási lehetőséget biztosít az adott kedvezmény támogatástartalmának csekély összegű (de minimis) támogatásként való figyelembevételére. A társasági adóbevallásban mindkét kedvezménycsoportnál a támogatás összegét és annak támogatástartalmát is fel kell tüntetni. Utóbbit a NAV kitöltő programja automatikusan számolja.

A kedvezmények harmadik csoportját kötelezően általános csoportmentességi támogatásként kell nyilvántartani. A kötelezően csoportmentességi támogatások esetében nem a támogatás összegét, hanem annak csak a támogatástartalmát kell a bevallásba beírni.

Az elszámolásokat bonyolítja, hogy nem csupán a Tao. tv. szabályait és annak változásait kell figyelemmel kísérniük kapcsolódóan a szakembereknek, hanem a vonatkozó európai uniós rendeleteket is.

A de minimis támogatások köre bővebb, mint az általános, 1407/2013/EU rendelet alapján kapható de minimis támogatások. Léteznek a halászati-, mezőgazdasági-, és közszolgálati de minimis támogatások is, amelyek pályázat alapján vehetőek igénybe. Ezek szabályozása:

• Mezőgazdasági csekély összegű támogatás (1408/2013/EU bizottsági rendelet).
• Halászati csekély összegű (de minimis) támogatás (717/2014/EU bizottsági rendelet).
• Közszolgálati csekély összegű támogatás (360/2012/EU rendelet).

Az összeszámításnál (minden adórendszeren belüli és adórendszeren kívüli támogatás támogatástartalmát egybe kell számítani) ezekre is tekintettel kell lenni az 1407/2013/EU rendelet 5. cikk (1) bekezdés alapján.

Az 1407/2013/EU rendelet 3. cikk (2) bekezdése szerint az igénybe vehető de minimis támogatás mértékét nem az egyes vállalkozásokra önállóan, hanem az egy és ugyanazon vállalkozásokra összesítve kell megállapítani. Az egy és ugyanazon vállalkozás fogalmát az 1407/2013/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdése határozza meg.

Egy és ugyanazon vállalkozás a rendelet alkalmazásában valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:

1. valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;
2. valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;
3. valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;
4. valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.

A 1407/2013/EU rendelet szerinti egy és ugyanazon vállalkozásnak juttatott adórendszer keretében (közvetett) és az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások együttes összege bármely 3 egymást követő, a vállalkozó által alkalmazott pénzügyi év (adóév) időszakában nem haladhatja meg

• a 200 ezer eurót, illetve
• a közúti áruszállítási tevékenységet végző vállalkozás (ide nem értve azt a vállalkozót, aki saját magának szállítja a terméket, illetve vevőjének a saját áruját) részére odaítélt támogatás összege a 100 ezer eurót.
• a mezőgazdasági termelő vállalkozások esetén ez az összeg 15 ezer euró.

Amennyiben a vállalkozás ezt a de minimis keretösszeget kihasználta, akkor nem számolhat el olyan adózás előtti eredményt csökkentő tételt, amelyet a Tao tv. de minimis támogatásként nevesít. ugyanez a szabály vonatkozik a de minimis támogatásként jelölt adókedvezményekre is.

Az értékhatár számítása szempontjából a támogatástartalom az irányadó. A támogatástartalom a támogatás konkrét formája (pl. tőketámogatás, kamattámogatás, adózás előtti eredményt csökkentő tétel, adókedvezmény stb.) alapján határozható meg.

A témához kapcsolódó május 2-ai előadásomon e témát járom körbe az érdeklődőkkel, ahol az előzetes kérdéseikre is válaszokat kaphatnak.

A problémafelvetést összeállította:

Sándorné Új Éva

okleveles adószakértő,

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

Hamarosan a szerző előadása is elérhetővé válik távoktatási palettánkon és az összes szükséges kreditpont csomagunk részeként  >>>