A mezőgazdasági őstermelők adózási kérdései, és a kapcsolódóan felvetődő problémák

Változott az őstermelővé válás feltételrendszere, s ez kihatott a családi gazdálkodókra is. Megszűnt például a közös őstermelői igazolvány, és emiatt döntési helyzetbe kerültek a közös őstermelői igazolvány birtokában tevékenykedők. A tevékenységüket egyéni őstermelőként vagy családi gazdálkodóként folytathatják tovább. A változások kapcsán két határidő is figyelmet érdemel. 2021. március 31-ig már dönteni kellet a tevékenység végzésének módjáról, 2021. június 30-áig pedig a családi gazdálkodások alapszabályát kell megalkotni.

 

Fontos változás az is, hogy az őstermelői tevékenység és az egyéni vállalkozási tevékenység egy és ugyanazon tevékenységfajtára vonatkozóan már nem folytatható párhuzamosan.

 

A mezőgazdasági társaságoktól kapott jövedelmek pedig négy jogcím alapján szja mentessé váltak - persze az 50 milliós korlátozás mellett.

 

A legnagyobb változás a személyi jövedelemadó törvényben található. Módosult a mezőgazdasági őstermelő és a mezőgazdasági őstermelés fogalma, továbbá a kiegészítő tevékenységre vonatkozóan egy bevételi arány került meghatározásra. Ezt a bevételi arányt átlépve a kiegészítő tevékenység már nem adózhat őstermelői tevékenységként, hanem az egyéb bevételre vonatkozó szabályokat kell e bevételekre alkalmazni.

Az Szja tv. külön szabályozza a méhészeti terméket vagy a méhészeti terméket is előállító tevékenységet végzők adózási szabályait.

Itt kell megjegyezni, hogy az Szja szabályok helyes értelmezéséhez ismerni kell az őstermelőkre és a családi gazdálkodókra vonatkozó háttérszabályozást is. E mellett azonban erősen figyelni kell az Szja tv. fogalomhasználatára, mert az bizony nem egységes, így kissé nehéz az előírások pontos tartalmának megfejtése.

 

Az Szja tv. fő adózási formaként jelöli az átalányadózást, mindemellett a számlák nélkül figyelembe vehető költséghányad is újra szabályozásra került. Természetesen nem kötelező ezt az adózási formát választani, azonban az eltérő választást a NAV-nak be kell jelenteni. A kérdés az, hogy mikor és hogyan történik ez meg!

Az átalányadózást nem alkalmazhatja bármely őstermelő vagy családi gazdálkodó. Ennek kapcsán figyelni kell a bevételi korlátokra, amelyeket az Szja tv-ben határozott meg a jogalkotó:

 

A méhészeti termékeket is előállítók esetében immár kettős kedvezmény vehető figyelembe. Ezzel igazán méltányossá vált e körben az adóztatás, de a törvényi szabályozás azért sok apró csapdát is rejt, ami mindenképpen figyelmet érdemel.

 

Az személyi jövedelemadó fizetési/nem fizetési kötelezettség mellett változott a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség is. Az egyik változás ezek közül a biztosítottság kérdését érinti. A Szocho tv. pedig a Tbj. szabályokra támaszkodik - szóval ez sem egyszerű.

 

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy 2021-ben akár az Szja tv., akár a Szocho tv., vagy a Tbj. szabályait szeretnénk alkalmazni, azzal szembesülünk, hogy több esetben a minimálbér vagy az éves minimálbér összege a meghatározó. Igen ám, de a minimálbér mértéke 2021. február 1-jétől megváltozott, és a három említett törvény szabályrendszere e tekintetben nem azonos. Egyáltalán nem mindegy, hogy adott esetben az adóév első napján érvényes minimálbért vagy a tárgyhó első napján érvényes minimálbért kell-e figyelembe venni.

 

Arról sem szabad elfeledkezni mindezek mellett, hogy az őstermelők mezőgazdasági idénymunkásokat és alkalmi munkavállalókat is foglalkoztatnak. Az ő esetükben is a minimálbér/garantált bérminimum határozza meg a legkisebb napibéreket, valamint az szja mentesség bevételi korlátját is.

 

Aztán, hogy a problémák sora itt se érjen véget az adó és járulékfizetési kérdéskörben, a mezőgazdasági őstermelők magasabb ellátás érdekében külön megállapodást is köthetnek a társadalombiztosítással, és a törvényinél magasabb összegű járulékalap után is fizethetnek járulékot. Ebben az esetben viszont a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség alapja, összege is megváltozik.

 

Az őstermelők, családi gazdálkodók bevételének a meghatározása sem egyszerű továbbá. Egyáltalán mi számít bevételnek és mi nem? Hogyan kezeljük a mezőgazdasági támogatásokat? Bevétel? Nem bevétel? Bizony ez izgalmas kérdés…

 

Természetesen az Áfa törvény szabályairól sem szabad elfeledkezni, s néhány kérdés annak kapcsán is felmerül. Mikor alkalmazható a kompenzációs rendszer? E rendszer keretében lehet-e külföldre értékesíteni? Milyen bizonylatot kell kiállítani? Szükséges-e a számlaszintű adatszolgáltatás? Melyek azok a tényállások amikor a kompenzációs rendszeren kívülinek minősül az értékesítés? Hogyan kell számlázni? Mi lesz az adatszolgáltatással?

 

Megannyi kérdés! Április 29-i szakmai rendezvényünkön ezekre igyekszem megadni a megfelelő válaszokat, de amennyiben önben is megfogalmazódtak hasonlók, tegye fel előzetesen a sandorneuj.eva@indamail.hu e-mail címen, hogy arra is kitérhessek a program során.

 

 

Szerezze meg összes szükséges kreditjét otthona kényelmében és biztonságában! >>>