Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)

1. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás lényege

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, mint azt az elnevezése is mutatja, leegyszerűsíti a munkáltatók, kifizetők adminisztrációs feladatait. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az ekho hatálya alatt szerzett jövedelmek után a kifizetőnek kisebb mértékű közterhet kell fizetni, amelyek a továbbiakban bemutatásra kerülnek.

Ugyanez igaz a munkát elvégző magánszemélyre is. Fontos azonban, hogy bár az ekho alatti adózás rendkívül méltányos, ezt az adózási módot nem választhatja bárki, mert az Ekho törvény feltételeket szabott.

2. Az ekho választásának feltételei

2.1. A választásra jogosító jogviszony

Feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapján történő elszámolást kizárólag magánszemély választhatja. Társas vállalkozás vagy egyéb gazdálkodó szervezet nem. A magánszemély ekho alatti adózást választhat abban az esetben, ha a tevékenységet (pl. újságírás, könyvírás, szoforintverkészítés stb.) munkaviszony vagy megbízásos jogviszony keretében, egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozás közreműködő tagjaként végzi. Például egy kft. közreműködő tagja választhat ekho alatti elszámolást, de maga a kft. nem. A társas vállalkozások vagy egyéb gazdálkodó szervek által kibocsátott számla értékére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályrendszere nem alkalmazható.

2.2. A tevékenységi kör

A magánszemély akkor választhat az ekho szerinti adózást, ha munkaviszonyban, társas vállalkozásban személyes közreműködőként, illetve vállalkozási szerződés, vagy megbízási szerződés keretében olyan tevékenységet folytatott, amely alapján az Ekho tv. 3. § (3) – (3c) bekezdéseiben felsorolt besorolás alá esik. Ilyenek például az alábbi tevékenységek.

(A táblázatban felsorolt tevékenységi felsorolás nem teljes körű, csupán eligazító jellegű, így a tévedések elkerülése végett az Ekho. törvény hivatkozott rendelkezését feltétlenül el kell olvasni!)

2.3. A klasszikus közterhek megfizetése

Az ekho választásának további feltétele, hogy rendelkezzen bármilyen tevékenységgel összefüggésben munkaviszonyból, megbízási, vállalkozási jellegű jogviszonyból származó, vagy társas vállalkozóként személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett olyan jövedelemmel, amely után az adó- és járulékkötelezettséget az általános szabályok szerint teljesítette. Ez a jövedelem lehet:

• munkaviszonyból, vagy munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyból származó bármely olyan jövedelem, amely után a szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egyéni járulékok megfizetésre kerültek (munkabér, pótlék, jutalom, prémium stb.).
• megbízási jogviszonyból származó jövedelem. Ebben az esetben nem számít, hogy klasszikus megbízási díjról vagy adószámos magánszemély által megszerzett megbízási díjról van-e szó, hiszen a kettő között adó és járulékfizetés szempontjából nincs különbség. Arra figyelni kell, hogy nem a bevétel, hanem a bevétel költségekkel csökkentett összegét (jövedelmet) kell göngyölíteni.
• a kérdéses jövedelem lehet az egyéni vállalkozói kivétje, hiszen a vállalkozói kivét után is általános szabályok szerint kell adót és járulékot fizetni.
• ugyancsak az általános szabályok szerint adózó jövedelmek közé tartozik a társas vállalkozó közreműködő tagja részére kifizetett tagi jövedelem.

2.4. A bevételi korlát

Az Ekho. törvény többféle bevételi korlátot is tartalmaz. A bevételi korlát meghatározása egyrészt a tevékenység jellegétől, másrészt egyéni vállalkozók esetében az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá való tatozástól függ.

Az Ekho tv. a végzett tevékenység alapján alapesetben 60 millió forint, valamint a sport területén tevékenykedők esetében 125 millió forint bevételi korlátot állít. Ebből az következik, hogy a szerzői jogdíjas termékek esetében az általános, tehát a 60 millió forintos bevételi korlátot kell figyelembe venni, vagyis ha, a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor maximum 60 millió forint bevételre alkalmazható az ekho. Amennyiben a magánszemélynek ettől több bevétele keletkezik, az már nem adózhat az ekho szabályai alapján. Nyugdíjas magánszemély esetén a bevételi korlát –a végzett tevékenységtől függetlenül - 60 millió forint.

Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.

2.5. Az eva és az ekho

Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nem választhatta az ekho-t arra a bevételére, amely után az adókötelezettséget az eva szabályai szerint kellett teljesítenie.

Az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás tagja esetében a 60 millió forintos határt csökkenteni kell a társas vállalkozás bevételéből a társasági szerződésben az adózott eredményből megillető résszel, függetlenül attól, hogy a részesedést felvette-e. Ennek hiányában pedig a jegyzett tőkében való részesedése szerinti arányban, a vállalkozót megillető bevétellel kell csökkentenie a bevételi határt. Tegyük fel, hogy egy eva alá tartozó egyéni vállalkozó adóévben összesen 28 millió forintról bocsátott ki számlát. Ebben az esetben legfeljebb (60 millió – 28 millió) 32 millió forint szerzői jogdíjas jövedelme adózhat az ekho szabályai szerint.

3. Az ekho mértéke

A kifizető által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás mértéke 20 százalék abban az esetben is, ha a magánszemély nyugdíjas és abban az esetben is, ha nem az.

A magánszemély által fizetendő ekho már eltérő mértékű az előbb említett két jogviszony tekintetében. A nem nyugdíjas magánszemély által fizetendő ekho mértéke 15 százalék, amelyből 9,5 százalék személyi jövedelemadónak, 3,9 százalék nyugdíjjáruléknak, 1,6 százalék pedig természetbeni egészségbiztosítási járuléknak minősül.

A nyugdíjas magánszemély által fizetendő ekho mértéke 11 százalék, amelyből 9,5 százalék személyi jövedelemadónak, 1,6 százalék pedig természetbeni egészségbiztosítási járuléknak minősül.

Az ekho bontásából is látható, hogy az ekho alapján pénzbeli egészségügyi ellátásra vonatkozó jogosultság nem keletkezik.

4. Az ekho által kiváltott közterhek

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kiváltja:

• a szociális hozzájárulási adót (27 százalék),
• a szakképzési hozzájárulást (1,5 százalék),
• a személyi jövedelemadót (15 százalék),
• a nyugdíjjárulékot (10 százalék),
• az egészségbiztosítási járulékot (7 százalék) és
• a munkaerő-piaci járulékot (1,5 százalék) is azon jövedelmek esetében, amelyek az ekho alatt adóztathatók, és a jövedelmet szerző személy ezt választja.

Ha ezeket a közterheket csupán százalékos formában összeadjuk, akkor egyértelműen látható, hogy mind a munkáltatók, kifizetők, mind pedig a magánszemélyek estében lényegesen kisebb az adóterhelés, mint ha klasszikus módon számfejtenék bdevétgeleiket.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról a személyi jövedelemadó bevallásban kell számot adniuk a magánszemélyeknek.

A cikk írója:
Sándorné Új Éva
okleveles adószakértő
GBA Consulting Kft.
sandorneuj.eva@vipmail.hu
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója