Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
A vezető lehet ügyvezető, cégvezető és egyéb vezető. A fogalmak tisztázása azért fontos, mert a cégvezetők, ügyvezetők és egyéb vezetők eltérő jogviszonyok mellett láthatják el a tevékenységüket. A magánszemélynek a vállalkozással létesített jogviszonya viszont befolyásolja, hogy milyen típusú juttatásokat kaphat. Aki nem munkaviszony keretében látja el a feladatait, az nem kaphat olyan juttatásokat, amelyek csak és kizárólag munkavállaló részére adhatók (pl. lakáscélú támogatás). Kaphat viszont mindent, amit kifizető is nyújthat (pl. színházbérlet, ajándéktárgy).
Az ügyvezető a gazdasági társaság vezető tisztségviselője. Ezt a szerepkört egy vagy több személy is betöltheti, amennyiben a törvényben meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi tényezőknek megfelelnek.
Az ügyvezető nem szerezhet részesedést másik azonos főtevékenységet megjelölő gazdasági szervezetben. Feladatkörét az alapító okirat és a vállalkozás tulajdonosa(i) határozzák meg, ám alapvetően a mindennapi működéshez szükséges teendőket látja el: előkészíti a szerződéseket, tárgyal, munkaerőt szervez, gondoskodik a szükséges alapanyagok és eszközök beszerzéséről. Döntési jogköre - tehát aláírási joga is – van a munkaköréhez kötődő területeken. Tevékenységéért bizonyos mértékben kártalanítási és kártérítési felelősséggel tartozik.
A Ptk. 3:112. §-a értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint:
A társasági adóalanyok és a kisvállalati adóalanyok ügyvezetője lehet a gazdasági társaság tagja (tulajdonosa, résztulajdonosa), kívülálló személy, egyéni vállalkozó is, társas vállalkozás is.
A Ptk. 3:113. § (1) bekezdése értelmében a cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselő rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését. A Ptk. meghatározása szerint a cégvezető a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében kerülnek kinevezésre. Nagyobb vállalkozás esetében a különböző telephelyeken vagy fióktelepen több korlátozott hatáskörű cégvezető is tevékenykedhet. Az ügyvezetővel ellentétben a cégvezető mindenképpen munkaviszonyban dolgozik, feladata pedig az operatív vezetés. Az ügyvezetés általános képviseleti jogot biztosíthat számára, így döntési jogkörrel is felruházható. A cégvezetők juttatásaira ugyanazok az adó- és járulékfizetési szabályok vonatkoznak, mint más alkalmazottakra, ezért a cégvezetők juttatási rendszerére külön nem érdemes kitérni. Ugyanez vonatkozik az „egyéb” vezetőkre is.
Bármely vezetőről van szó, az rendelkezhet belföldi és külföldi adóügyi illetőséggel. A nemzetközi cégcsoportba tartozó vállalkozások esetén a vezetői juttatást adhatja a belföldi és külföldi adóügyi illetőségű vállalkozás is. A kérdés az, hogy ki, hol és mennyi adót fizet.
Azok a tisztségviselők, akik egyben a társaság tulajdonosai (résztulajdonosai) is, nem csak munkájuk után kapnak javadalmazást, hanem a vállalkozás nyereségéből is részesedhetnek. Az osztalék lehet: pénz, ingatlan, értékpapír stb. Az Szja tv. 66. §-a nevesíti az osztalék fogalmát, amelybe beletartozik a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem is.
A kérdés csupán az, hogy a tulajdonjoggal nem rendelkező ügyvezető köthet-e olyan szerződést, hogy munkabér vagy megbízási díj helyett a vállalkozás nyereségéből részesedik és ha igen, akkor ez a juttatás miként adózik.
A vezetői juttatások lehetnek jogszabály alapján kötelezően adandóak (nem ez a jellemző), de lehetnek önként adott juttatások is (ez a jellemző). Az előbbiek adóterhet nem viselnek, az utóbbiak pedig vagy igen vagy nem. Az önként adott juttatás adóztatását a konkrét juttatás és a vezető jogállása dönti el (munkaviszonyos, megbízott, közreműködő tag).
A vezető minden olyan juttatást megkaphat, amelyben bármely beosztott dolgozó részesül (pl. SZÉP-kártya alszámlák), viszont kaphat olyan juttatást is, amelyet más munkavállaló nem. Különösen igaz ez a felsővezetői rétegre (pl. személygépjármű, luxus üdülés, dzsungeltúra, menedzser szűrés stb.).
Az egyik legtipikusabb vezetői juttatás az autó/luxusautó. A vállalkozás megvásárolja a személygépjárművet, majd azt átadja a magánszemélynek ingyenes használatra. Az adórendszert nehéz megkerülni és nem is célszerű. A kérdés az, hogy a gépjármű után kinek és milyen típusú adót kell fizetni. A 100 százalékos magáncélra átadott gépjármű beszerzési ára elismert költségnek minősül-e? Szükséges-e társasági vagy kisvállalati adóalapkorrekciót végrehajtani? Na és mi a helyzet a motorkerékpárral? Egy-egy motorkerékpár ára vetekszik egy márkásabb autóéval.
A gépjármű nem működik még levegővel, az üzemanyag pedig nem olcsó. Kérdésként merül fel, hogy a gazdasági társaság által finanszírozott magáncélú utakra felhasznált üzemanyag után kell-e adót fizetni. Kinek és milyen típusút? Szükséges-e bárminemű nyilvántartás vezetése a megtett utakról? Az ingyenesen biztosított üzemanyag (pl. a céges elektromos töltőállomás vagy üzemanyagkártyára való tankolás, számla alapján fizetés) adómentes-e? Elismert költség-e? Ki kell-e számlázni és ha igen milyen ár alkalmazandó? Külföldi tankolás esetén hogyan történik a magyar forintra való átszámítás? Az érintett vezetőnek kell-e adót fizetnie? Amennyiben igen és ő ezt nem akarja, akkor az adó átvállalható-e?
Ugyancsak adójogi kérdést generál az úthasználati díj, a parkolási díj, az ingyenes garázshasználat is. Már annak eldöntése sem egyszerű, hogy parkolásról vagy ingatlan bérlésről van-e szó. Két kritériumot kell figyelni. Az egyik kérdés az, hogy őrzött parkolóról van-e szó? A másik pedig az, hogy a parkolási díj átalányban vagy időarányosan fizetendő. Amennyiben a díj időarányos és a parkoló őrzött, akkor a parkolási díj, egyéb esetben az ingatlan bérleti díj jelenik meg az elszámolásokban.
A másik igen tipikus ösztönzési forma a cég által biztosított nyílt vagy burkolt üdülés finanszírozása. Utóbbi alatt értendő az is, ha a vezető munkacélból külföldre utazik és a vállalkozás luxusszállodát, tengerparti üdülőben való elszállásolást, hajókázást, vitorlázást, szafarit stb. finanszíroz a magánszemélynek. Ebben az esetben két kérdés is felmerül. az egyik az, hogy megdől-e a kiküldetés? Elismert költség-e a finanszírozott összeg? Változik-e a költségelszámolás, ha a család is elkíséri a vezetőt? A másik kérdés már az adóztatásra (áfa, szja, tao, kiva) vonatkozik.
Ugyanezek a kérdések vetődnek fel akkor is, ha a cég tulajdonát képező, vagy annak bérlésében lévő üdülőt és annak szolgáltatásait a magánszemély ingyenesen vagy kedvezményesen használja? A felmerülő költségek elszámolhatók adómentesen?
A nagycégeknél egyre inkább előfordul a magánhobbyk (lovaglás, fogathajtóverseny, sportlövészet) finanszírozása. Mindemellett különféle klubok (pl. golfklub, sportklub, íjászklub stb.) tagsági díját is fizeti a vállalkozás az érintett vezető helyett. Adómentesen finanszírozhatók ezek a szórakozások? Ez egyáltalán nem biztos. Kinek és milyen típusú adót/adókat kell bevallani és megfizetni.
A jó vezetőt a cégből való részesedéssel is lehet ösztönözni. Különösen a külföldi hátterű, részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményeknél figyelhető meg a részvényjuttatás. Ez egyben egy anyagi elismerés, másrészt pedig a céghez való lojalitás (tulajdonosi érzet) erősítését is szolgálja. Érdemes elgondolkodni azon, hogy adózik-e az értékpapír-juttatás? Az értékpapírjuttatás biztos, hogy nem adómentes. A kérdés csupán az, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fizet adót? Értékesítéskor árfolyamnyereség után, vagy szerzéskor jogviszonyból származó jövedelem után kell adózni?
Sajátos juttatási forma a ruházat finanszírozása. Egy vezető legyen elegáns. A jó minőségű ruha pedig igen sokba kerül. Egy elegáns öltöny vagy kiskosztüm ára hatszámjegyű és nem egyessel kezdődik. Kifizetheti ezt a munkahely? A mindennapokban ez megtörténik. Az elszámoláshoz elég a számla? Kinek a nevére szóljon? A munkáltató nevére szóló számla esetén keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Érdemes megemlíteni a nagyösszegű kamatmentes munkáltatói kölcsönöket is. Megbízott és tagi jogviszonyban lévő kaphat munkáltatói kölcsönt? Milyen célra? Hogyan is kell kamatkedvezményt számolni? Hogyan készül a tőkelefutási tábla. A kölcsön olykor elengedésre kerül. Ebben az esetben felmerül az adófizetési kötelezettség? Ki és milyen adókat fizet?
Ugyancsak speciális juttatás a belföldi vagy külföldi luxusszolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények költségeinek cég általi finanszírozása is. Ezek a költségek sok millió forintos kiadást is jelenthetnek. Indokolt ez a költség? Kell adót fizetni?
Végül egy igen érdekes juttatás a nagyösszegű életbiztosítások, nyugdíjbiztosítások cég általi finanszírozása is, amely szintén adófizetési kötelezettséget generál. Van kivétel az adó alól?
Megannyi kérdés és mind válaszra vár. Online rendezvényünkön március 25-én a fenti kérdésekre és az egyéb juttatások kapcsán felmerülő adózási problémákra keressük a választ.
A cikk szerzője:
Sándorné Új Éva
okleveles adószakértő,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója