A koronavírus miatti adófizetési késedelem és az adófizetési kedvezmények a vállalkozások világában

2020. március 27.

A koronavírus sok egyéni és társas vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, hiszen igen komoly bevételkiesésekkel és költségtöbbletekkel kell szembenézniük. Néhány ágazat a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelettel, illetve a 61/2020. (III. 23.) kormányrendelettel ugyan adó és járulékmérséklést kapott, azonban a likviditási gondok nem csupán a kiemelt ágazatokat érintik. Érdemes tehát összefoglalni azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek adó/adóelőleg fizetési kötelezettség esetén segítséget jelenthetnek.

 

A fizetési késedelem szankciói

 

A bevétel nélkül maradt vagy jelentős bevételkiesést elszenvedő vállalkozásoknak komoly fizetési problémát okozhat a havi/negyedéves adóelőlegek megfizetése - legyen az helyi vagy központi adó. Ugyanez a gond az adóbevallásokhoz kapcsolódó fizetésekkel is, hiszen az ehhez szükséges pénzt a más időszakokban is nagy számban forráshiánnyal küzdő vállalkozásoknak most különösen nem könnyű előteremteniük, mikor a tevékenységvégzés jelentősen visszaesett, vagy éppen lenullázódott, ami a bevétel drasztikusan csökkenésével jár.  Az adófizetési problémák egy másik csoportja pedig abból adódik, hogy a fizikai teljesítés (pl. eladás), a számlázás, a könyvelés és a pénzfolyamatok gyakorta elvállnak egymástól.

 

A koronavírus kártékony hatásától függetlenül az idén is teljesíteni kell az adókötelezettséget, amelynek részét képezi az adóelőleg és az adófizetés is. Ez lehet havi, negyedéves és éves elszámolási/fizetési kötelezettség. Május 31-én éves bevallásokat is be kell nyújtani és az adókülönbözetet rendezni kell a társasági adóalanyoknak, a kisvállalati adó alanyainak és az iparűzési adó alanyainak egyaránt. Az adó és számviteli szakemberek mindegyike tudja, hogy a vállalkozások bevétele, nyeresége „papiros bevételként” „papiros profitként” is jelentkezhet (követelés nem azonos a bevétellel és a kimutatott nyereség sem azonos a cash flow-val), az adó azonban természetben, vagy kimutatásként nem róható le, magyar forinttal kell azt megfizetni.

 

Késni persze lehet, de ez szankciókat von maga után. Az adózás rendjét szabályozó 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art) 206. §-a értelmében az adó késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része. Jelenleg évi 5,9 százalék. Kockázatos adózó esetében a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után az általános szabályok alapján számított késedelmi pótlék százötven százalékának háromszázhatvanötöd része. Jelenleg 8,85 százalék.

 

Az Art. 201. § (3) bekezdése alapján az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

 

Az Art. 210. § (1) bekezdése alapján kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén a késedelmi pótlék mérsékelhető. Az adóhiányt megállapító határozatban - hivatalból vagy kérelemre - az adó esedékességét követő napnál, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál az adóhatóság későbbi, valamint a jegyzőkönyv keltétől korábbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő vagy záró napjaként.

 

Adóellenőrzés kapcsán a fizetési késedelem megjelenhet adóhiány formájában is. Az Art. 217. §-a alapján adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg. Az Art. 215. §-a szerint adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke fő szabály szerint, vagyis ha az Art. másképpen nem rendelkezik, az adóhiány ötven százaléka. Az adóbírság mértéke az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés kétszáz százaléka, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

 

Megbízható adózó esetében az Art. 155. § (2) bekezdése értelmében az adóbírság 50 százalékkal mérsékelhető. Kockázatos adózó esetében az adóbírság nem mellőzhető és annak legkisebb mértéke az egyébként kiszabható bírság felső határának harminc százaléka, a rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén a bírság mértéke az egyébként irányadó bírság százharminc százaléka.

 

Az Art. 219. §-a alapján az adóbírság kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból, vagy kérelemre mérsékelhető vagy kiszabása mellőzhető. A pótlék és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén csökkenthető, elengedhető, ha a tartozás megfizetése ellehetetlenítené a gazdálkodást. A jelenlegi vírushelyzet minden bizonnyal besorolható a kivételes méltánylást érdemlő kategóriába.

 

A csoportos adóalanyok is küzdhetnek fizetési gondokkal, különösen néhány ágazatban (vendéglátás, szálláshely szolgáltatás, sport stb.), azonban az Art. 201.§ (4) bekezdése értelmezésében sem az áfa csoport, sem a tao csoport adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában adómérséklés nem engedélyezhető.

 

A fenti - nem teljes körű - információk birtokában értékeljük tehát a Pénzügyminisztérium és a NAV azon álláspontját, hogy koronavírus-járvány által okozott gazdasági nehézségeket figyelembe veszi NAV az általa nyilvántartott adók, járulékok, pótlékok, bírságok és egyéb tartozások határidőre történő meg nem fizetése esetén. Bízzunk benne persze, hogy az önkormányzatok is így járnak el a saját hatáskörükben...

 

A fizetési kedvezmény lehet:

  • fizetési halasztás,
  • részletekben történő megfizetés,
  • mérséklés illetve elengedés.

 

A fizetési kedvezmény iránti kérelmek elbírálása során csak az bír jelentőséggel, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e vagy sem. Fizetési kedvezmény iránti kérelmüket az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek a FAG01, az egyéni vállalkozók pedig a FAM01 űrlapon terjeszthetik elő.

 

A kapcsolódó illeték

 

A kérelem előterjesztése nem mindig ingyenes. Az illetékfizetési kötelezettségeket szabályozó 1990. évi XCIII. törvény 29. § (8) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint. Az egyéni vállalkozók fizetési kedvezményre irányuló kérelme alapján folytatott elsőfokú eljárás illetékmentes. Mentes az illeték alól az adózás rendjéről szóló törvény szerinti megbízható adózó által az állami adóhatóságnál kezdeményezett automatikus részletfizetésre irányuló eljárás.

 

A fizetési kötelezettség elengedése

 

Adó (tőketartozás) csak magánszemély esetében mérsékelhető (engedhető el), azonban e körben sincs lehetőség a kifizető által természetes személytől levont adó- és járuléktartozás mérséklésére (elengedésére).

 

Az adóelőleg mérséklése

 

Az adóterhek csökkentésének egyik módja az adóelőleg mérséklés kérése. Az Art. 69. §-a alapján az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.

 

Társasági adó esetében az adóelőleg összege az előző adóév (jelenleg ez 2019.) adója. Az előző adóévben azonban nem volt koronavírus miatti gazdasági lassulás/bevétel kisesés. Ebből az következik, hogy előreláthatóan (természetesen ez nem feltétlenül igaz) a 2020. év társasági adó kisebb összegű lesz, mint az előírásra kerülő adóelőlegek. Ezzel kapcsolatosan még mindig sokan tévesztik az elszámolási módot, ezért megemlítem, hogy a 2020. adóévre vonatkozó társasági adóelőleg fizetésének időszaka 2020. július 10-jén kezdődik. A NAV-hoz ezen időpontot megelőzően már benyújtható az adóelőleg mérséklésének kérelme. A mérséklést az ELOLEGMOD nyomtatvány kitöltésével lehet kezdeményezni. A trendfigyeléstől nem szabad eltekinteni, hiszen a most kieső bevételek még az adóév második felében megjelenhetnek és ebben az esetben nagy lesz az adókülönbözet.

 

A kisvállalati adóra ez nem vonatkozik, hiszen ezen adónem esetében az adóelőleget adóelőleg-bevallás is kíséri. A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet értelmében azok a kisvállalati adóalanyok, amelyek a személyszállítási ágazatban tevékenykednek, mentesülnek a kisvállalati adó megfizetése alól. A menetesítés időtartama: 2020. március, április, május és június hónapok. Ebből az következik, hogy az első negyedév (január – február – március) adóelőleg bevallásának kitöltésekor és a fizetési kötelezettség teljesítésekor figyelni kell arra, hogy az év első két hónapjára eső kisvállalati adó alól nincs mentesítés. A második negyedévre már van.

 

A Magyar közlöny 51. számában kihirdetett 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet tovább bővítette a kedvezményre jogosultak körét. A kormányrendelet 1. § (7) bekezdése alapján – 2020. március, április, május és június hónapra – a kisvállalati adóalap (adóelőleg alap) megállapításánál nem kell adóalapként figyelembe venni a személyi jellegű kifizetések összegét. A tevékenységek esetében a tényleges főtevékenységet kell figyelembe venni. Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak a kormányrendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott. A kedvezményezettek pedig az alábbi TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységek:

 

a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),

b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),

c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),

d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),

e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),

f) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),

g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),

h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),

i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),

j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).

 

A felsoroltaktól eltérő ágazatban tevékenykedő vállalkozások esetében nincs mentesítés a kisvállalati adó megfizetése alól, az adóelőleg-mérséklés pedig nem értelmezhető.

Felhívom a figyelmet arra is, hogy a kisvállalati adóalap meghatározásánál a személyi jellegű kifizetés nem azonos a munkabérrel. Attól bővebb kategória.

 

Ne felejtsük el a helyi iparűzési adót sem. Az előttünk lévő előlegfizetési határidő 2020. szeptember 15. Helyi iparűzési adó esetében tehát a második féléves részletre kérhető az előlegcsökkentés az önkormányzattól.

 

A fizetési kedvezmény – adóbevallás után

 

A fizetési kötelezettség mérséklése vagy elengedése csak tényleges (lejárt esedékességű, ki nem egyenlített) tartozásra engedélyezhető. Áfa esetén ez tárgyhót/tárgynegyedévet követő hó 20-a, társasági adó, kisvállalati adó és iparűzési adóknál pedig 2020. május 31. Az Szja törvény alá tartozó egyéni vállalkozók pedig a 2020. május 20-át nézegessék a naptárban. A kisadózó vállalkozásokra azért nem érdemes itt kitérni, mert az ő bevallási határidejük már elmúlt. Úgy vélem, hogy a fizetési könnyítés ezeknek a határidőknek a lejárata után kérhető. Ebből az következik, hogy ha valaki fizetési/likviditási nehézségeket érzékel, akkor előre nem adhatja be a fizetési kedvezményről szóló kérelmet. A már – átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget sem lehet mérsékelni (elengedni).

 

A fizetési könnyítés engedélyezésének törvényi feltétele az átmeneti fizetési nehézség fennállása. A mérséklés engedélyezésének feltétele egyéni vállalkozók esetében a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. A tartozások átütemezése a már folyamatban lévő fizetési kedvezményekre is kérhető.

A koronavírus-járvány által okozott fizetési nehézség az adózóknak fel nem róható, objektív körülmény. Az adóhatóság tájékoztatása alapján a koronavírus okozta károk gazdasági hatását figyelembe véve a NAV a fizetési halasztást, a részletfizetést kérelemre pótlékmentesen is engedélyezheti. Figyeljük azonban a szóhasználatot. „Engedélyezheti”. Ez nem azonos az engedélyezi kifejezéssel. Nem engedélyezhető azonban fizetési könnyítés a munkavállalóktól levont fizetési kötelezettségekre.

 

A Pénzügyminisztérium és a NAV nyilatkoztai szerint azonban a koronavírus okozta fizetési nehézségekre való tekintettel az állami adóhatóság méltányosan bírálja el a kérelmeket. Ennek kapcsán szintén bízunk az önkormányzatok jóindulatában is.

 

Az automatikus fizetési könnyítés

 

Az automatikus fizetési könnyítés szabályait az Art. 156. §-a tartalmazza. A 156. § (1) bekezdése alapján (1) a megbízható adózó részére az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott adótartozásra - kivéve a 198. § (3) bekezdésében meghatározott tartozásokat - az adózó elektronikus úton benyújtott kérelmére évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes fizetési könnyítést engedélyez.

 

Az Art. 198. § (3) bekezdés alapján (3) nem engedélyezhető fizetési könnyítés:

  • a természetes személyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
  • a beszedett adóra,
  • a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra,
  • az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában.

 

Az automatikus fizetési könnyítést kérelmezni kell. Ennek feltétele, hogy a kérelmező nettó módon számított adótartozása az elbírálás időpontjában nem haladja meg a másfél millió forintot. Ne felejtsük el, hogy a megbízható adózó automatikus fizetési könnyítési kérelmének helyt adó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

 

Végrehajtásra kiadott kötelezettségek

 

Az az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokat szabályozó 2017. évi CLIII. törvény (Avt.) 2. §-a alapján a végrehajtási megkeresésekben kimutatott tartozásokra irányuló fizetési kedvezményi kérelmek elbírálására is a NAV rendelkezik hatáskörrel.

 

A fizetési kedvezményi kérelmet a NAV-nál kell előterjeszteni. Az Art. szerinti törvényi feltételek fennállása esetén kérelemre mérséklést, részletfizetést, fizetési halasztást egyaránt engedélyezhet a NAV.

E körbe tartoznak az alábbi kötelezettségek:

  • az adók módjára behajtandó köztartozások,
  • a helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozások,
  • az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) alapján átadott fizetési kötelezettségek (kivéve a behajtást kérő hatóság részben
  • törvényszéki megkeresésen alapuló pénzkövetelések,

a NAV javára bíróság által megállapított fizetési kötelezettségek.

 

A Magyar Közlöny 51. számában kihirdetett és 2020. március 24-én hatályba lépett 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 9. §-a értelmében a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig szünetelnek azok az adóhatósági végrehajtások, amelyek 2020. március 24-én folyamatban vannak.

 

Kivételt képeznek azokon a vagyontárgyakon történő adóhatósági végrehajtások, amelyeket a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytat le az adóhatóság.

 

Nem szünetel a végrehajtás abban az esetben sem, ha az a lefoglalt vagyontárgyak elektronikus árverésen, hagyományos eladással vagy egyéb speciális – ingóság – értékesítési szabályok alapján kerülnek eladásra Avt. 57. §-a alapján.

 

Az 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 9. §-ának (3) bekezdése értelmében azok az összegek, amelyek a végrehajtói letéti számlákra 2020. március 24-e előtt befolytak, tartozásokra elszámolhatóak.

 

A legtöbb gondot talán az áfa okozza

 

Az általános forgalmi adózást szabályozó 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) fő szabálya alapján a számlakibocsátó által kiszámlázott forgalmi adót a számlán feltüntetett teljesítési napot magába foglaló áfa bevallásban kell feltüntetni és az előírt határidőig megfizetni. Kivételt képez az Áfa tv. 61. §-a alá tartozó halasztott áfa, és az Áfa törvény 196/A.-196/G. §-ok által szabályozott pénzforgalmi áfa.

 

A vállalkozások többsége nem pénzforgalmi áfás, s nem halasztott áfás. Az ő esetükben fontos, hogy a kibocsátott számla nem feltétlenül jelent bevételt. Az általános forgalmi adót viszont meg kell fizetni. Ez eddig is így volt azzal az eltéréssel, hogy a cash flow kissé stabilabbnak mutatkozott, mint a most kialakult helyzetben. Úgy vélem ma gyakrabban előfordulhat, hogy a pénzügyi teljesítés késik vagy teljesen elmarad...

 

A pénzforgalmi áfa esetében a koronavírus miatt kialakult likviditási gondok nem relevánsak, hiszen az áfát akkor kell megfizetni, amikor a számlakibocsátója az ellenértéket megkapta. A pénzforgalmi áfásoknál azok a számlák lehetnek kritikusak, amelyekről lemaradt a „pénzforgalmi áfa” kifejezés.

 

A halasztott áfa nem vonatkozik minden adóalanyra, viszont érdekes lehet azoknál az egyéni vállalkozóknál, akik áfás számlát bocsátottak ki, aminek késik az ellenértéke. Az Áfa tv. 61. § (1) bekezdése alapján a halasztott áfa az államháztartás szervezeteire és azokra a vállalkozókra vonatkozik, akik nyilvántartásaikat az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezetik, vagy csak a bevételeikről kötelesek nyilvántartást vezetni. Az áfa halasztás akkor alkalmazható, ha a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás ellenértékének megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik. A halasztás a teljesítés napját követő 45. napig terjed, tehát a 46. napon az áfát nekik is meg kell fizetniük.

 

Említésre méltóak még a fordított áfás számlák is. Ezek a számlák azoknál a számlabefogadóknál (vevő/megrendelő) okozhatnak problémát, akik nem rendelkeznek áfa levonási joggal. A lecsökkent vagy elmaradt bevételeikből nem biztos, hogy pénzügyileg rendezni tudják a korábbi megrendeléseik általános forgalmi adóját. Érdemes tehát fizetési könnyítés érdekében az adóhatósághoz fordulniuk.

 

Mivel – ahogy arra fent már utaltunk - a nyilatkozatok szerint a NAV figyelembe veszi a koronavírus gazdasági hatásait, és a vállalkozók fizetési könnyítési kérelmeit méltányosan bírálja el, a gazdaságilag rászorultak éljenek ezzel a lehetőséggel!

 

A kritikus ágazatokba tartozó adózók bevallási kötelezettségei

 

A Nemzeti Adó és Vámhivatal tájékoztatása alapján az érintett adónemek bevallása is változik. Várjunk tehát egy kicsit türelemmel. A Nemzeti Adó és Vámhivatal segítséget nyújt a veszélyeztetett ágazatokba tartozó adózók bevallásainak benyújtásában. A NAV előkészíti a bevallásokat.

 

A NAV tájékoztatása alapján az adóhatóság méltányolja a járványhelyzet miatti mulasztásokat is. Előfordulhat, hogy az adózó akár saját maga, vagy képviselője, meghatalmazottak karanténba kényszerül, és a vele való kapcsolattartás kizárt. Ezekben az esetekben a NAV figyelembe veszi, hogy mi okozza az adózói késedelmet, mulasztást és a méltányos eljárás alapelvének megfelelően értékeli az egyedi ügyeket.

 

A cikk szerzője:

Sándorné Új Éva

okleveles adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

 

Szerezze meg akár összes szükséges kreditjét távoktatásban, biztonságos környezetben, kedvező feltételekkel!