Új K+F adókedvezmény

Az eddig is alkalmazható kedvezmények és az új lehetőség együttes igénybevétele kizárt - az adózó választhat, hogy az eddigi is rendelkezésre álló adóalap csökkentéseket, avagy az új adókedvezményt alkalmazza a K+F tevékenysége során felmerült költségekre. Amennyiben az új adókedvezmény mellett dönt, ez a K+F költségek 5 egymást követő adóévben elszámolható költségei összeségére vonatkozik. A döntés megváltoztatására csak az adóévet követő 6. adóévtől van lehetőség!

Az adókedvezmény ténylegesen a konkrét költség felmerülésének évében és az azt követő 3 adóévben érvényesíthető. Az adókedvezmények igénybevétele során a többi adókedvezményhez képest az új kedvezmény elsőbbséget élvez (ezt kell először igénybe venni), és a fizetendő adó 100%-áig felhasználható az adó csökkentésére (nem tartozik tehát sem a 80 %-os, sem a 70 %-os igénybevételi korlát alá). Ebből adódóan előfordulhat, hogy más adókedvezmény érvényesítésére már nem lesz lehetőség, ha az új kedvezmény érvényesítésével elfogy az adott éveben fizetendő társasági adó.

Ha az új adókedvezmény igénybevétele szempontjából elszámolható költséget a felmerülés adóévében és azt követő három adóévben az adózó nem tudta (elegendő fizetendő társasági adó híján) adó-csökkentésre a maga teljességében felhasználni, akkor a fel nem használt adókedvezmény összegét az adóhatóság kiutalja, így biztosított az adózó számára a teljes megtérülés.

Elszámolható az adókedvezményt megalapozó költségként az alapkutatás, ipari vagy alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költségei közül:

1. A fejlesztéshez használt tárgyi eszközök időarányos értékcsökkenése.
2. A kutató-fejlesztő időarányosan elszámolt személyi jellegű ráfordítása (bérköltség és járulékai, és az egyéb bérköltségen felüli juttatások, mint a betegszabadság díja, munkába járás költségtérítése, étkezési hozzájárulás, stb., amennyiben azok közvetlen a projekthez köthetőek; emiatt viszont például a reprezentáció vagy a végkielégítés nem vehető figyelembe).
3. A kutatás-fejlesztési tevékenységhez felhasznált szabadalom költsége, ráfordítása.
4. Működési és üzemeltetési költségek, ráfordítások, amelyek közvetlenül a kutatás-fejlesztési projekt folyamán merülnek fel. Ide tartozhatnak a projekthez használt energia, anyagok, bérleti díjak költségei stb., és az igénybe vett nem K+F szolgáltatások is.
5. Nem kapcsolt vállalkozástól igénybe vett K+F szolgáltatás, de ez a projekt többi költségének (bér, működési költségek, szabadalom és ÉCS összesen) maximum 20%-áig számolható el. Amennyiben a szolgáltatást kapcsolt vállalkozás nyújtja, ez az arány 10% (szokásos piaci áron számolva). Fontos, hogy a szolgáltatás nyújtójának nyilatkozata szükséges, hogy a szolgáltatás nem részesült állami forrás terhére támogatásban (se adókedvezmény, se vissza nem térítendő támogatás formájában) – a jogalkotó így kívánja kizárni az ugyanazon költségekre többszörösen igénybe vett adókedvezmény lehetőségét. Példa: Amennyiben a projekt költségei 35.000 eFt bérköltség, 10.000 eFt anyagköltség, 15.000 eFt rezsi, a maximum elszámolható igénybe vett szolgáltatás 12.000 eFt (vagyis 60.000 eFt 20%-a, a nem kapcsolt vállalkozásként működő szolgáltatótól történő igénybevétel esetén).

Nem minősül elszámolható költségnek:

1. visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összege, és
2. a nem az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült közvetlen költség, ráfordítás.

A korábbi adóalap-csökkentő kedvezmény és az új adókedvezmény esetében eltér az elszámolható költségek köre! Az új adókedvezményben több a figyelembe vehető bérhez kapcsolódó költség és a szabadalom költsége is elszámolható, illetve az igénybe vett K+F alvállalkozó költségének akár a 20%-a, amely költséget az adóalapcsökkentésben nem lehet figyelembe venni. Az elszámolható szabadalmi költségek miatt azon vállalkozás számára, amely szabadalommal tervezi védeni a fejlesztés eredményét, valószínűleg az új adókedvezmény a kedvezőbb ezen költségek magas összege miatt.

A visszatérítés miatt az új kedvezmény azoknak a vállalkozásoknak is hasznos, amelyek alacsony nyereséggel működnek, emiatt az adóalap-csökkentést nem tudják teljes egészében felhasználni.

Az említett lehetőségek igénybevétele tekintetében a legelső és talán a legfontosabb pont a projekt K+F megfelelősége; annak alátámasztása, hogy a projekt szakmai, technikai tartalma megfelel a K+F kritériumoknak. Erről a következő linkre kattintva olvashat részletesen: https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/kf-minosites/kf-minosites-kf

Minderről megfelelő részletezettségű dokumentációra van szükség, ami tartalmazza a releváns adatokat és érveket. Az új kedvezmény esetében ráadásul az adóvisszatérítés miatt érdemes ezt a dokumentációt naprakészen tartani, hogy azt a hatóság ellenőrzése esetén megfelelően prezentálni tudjuk.

A cikk szerzői:
Badak Zsuzsanna, innovációs tanácsadó és
Badak Béla, okleveles könyvvizsgáló, adószakértő, Innoa Services Kft.,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási központ oktatói

Ha bizonytalan abban, hogy mikor érdemes az új kutatás és fejlesztés adókedvezményt alkalmazni, akkor vegyen részt az április 17-én tartandó szakmai rendezvényünkön, ahol minden kérdésére választ kaphat!