A jogdíj kedvezményének elszámolása a társasági adóban

Az új szabályozás két igazán fontos változást hozott. Egyrészt szűkült a jogdíj köre, a korábbi szerzői joggal védett művek helyett már csak a jogszabályban felsoroltak tekinthetőek jogdíjnak. Másrészt megjelent az eredmény fogalma a bevétel helyett:

1. a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó eredmény,
2. az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint
3. a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada.

Az igénybe vehető kedvezmény mértéke a jogdíjból származó eredmény fele, de az igénybe vett kedvezmény nem haladhatja meg az adózás előtti eredmény 50%-át.

Fontos viszont, hogy itt nem az összesített eredmény számít, hanem külön-külön esetekre lebontva kell eredményt számolni.

Ennek oka, hogy az igénybe vett kedvezmény kapcsán a következő években számolni kell, hogy az adott jogdíjra jogosító immateriális jószág hasznosításából származó bevétel és a vele kapcsolatban felmerült költségek aránya milyen. Ha veszteség jellegű, akkor a veszteség 50%-os mértékéig adóalap növelő tételt kell beállítani.

Nézzük ezt egy példán keresztül!

1. Szoftverfejlesztő társaság a könyveiben aktivált egyedi szoftverei (legyen Bér1 és Raktár1) felhasználási jogát értékesíti.

Bér1:

Igénybe vehető TAO kedvezmény 2.000 eFt ezen a terméken. Adózás előtti eredményének fele 2.500 eFt, az adott terméken elért eredmény fele 2.000 eFt volt.)

Raktár1:

A termék éves eredménye 1.500 eFt.

Ennek a fele lenne igénybe vehető kedvezmény, de csak 500 eFt kedvezményt lehet igénybe venni, a Bér1 terméken már igénybe vett 2.000 eFt kedvezmény miatt, és mert az adózás előtti eredmény feléig terjedhet, így az összes jogdíj kedvezmény mértéke 2.500 eFt lehet.

Tehát minden egyes termékre egyedileg kell elkészíteni az eredményszámítást, folyamatosan vezetni, mennyi kedvezmény lett igénybe véve arra vonatkozóan.

2. A második évben mindkét jogdíjra jogosító immateriális jószágot hasznosítják, vagyis bevétel származik belőle, de a cég változatlan költség szint mellett, kevesebb árbevételt tud realizálni.

Bér1 szoftver adott évi eredménye: –1.000 eFt, ezért ennek a fele, 500 eFt lesz adóalap növelő tétel.

Igénybe vehető kedvezmény 250 eFt a Raktár1 szoftver miatt.

Az adóalap növelő tétel 500 eFt a Bér1 szoftver miatt.

3. Ha a társaság adózás előtti eredménye negatív, mondjuk –200 eFt, akkor a Raktár1 szoftver után nem tud kedvezményt igénybe venni, de a Bér1 szoftver utáni adóalap növelő tételt továbbra is figyelembe kell venni.

Ebben az esetben az adóalapja +300 eFt lesz.

Az eredményszámításhoz szükséges költségeket csak egyedileg az adott szoftver vizsgálatával lehet megállapítani.

Néhány szempont, amelyet figyelembe kell venni:

1. Megrendelésre végzett szoftver fejlesztés

Az össze számvitel szerinti közvetlen költséget kell figyelembe venni az adott éven.

Ezen túl azonban a későbbi években is lehet költsége. Ha például utólag felmerülnek kijavítandó hibák, az arra fordított összes költség csökkenti a termék eredményét.

2. Saját célra történő fejlesztés

A fejlesztés ideje alatt nincs felmerült költség, mert minden aktiválásra kerül. Ide tartozik az aktivált saját teljesítmény és a megrendelt fejlesztések is.

Aktiválás után elindul az értékcsökkenés elszámolása, ami a következő években költségként megjelenik és a termék eredmény számítása során figyelembe kell venni.

Néhány felmerülő kérdés a költségek és az árbevétel kérdésében, amelyek azonban főként szakmai kérdések:

• Meddig folyik a fejlesztés? A fejlesztési folyamat addig tart, amíg a kitűzött célt el nem érik. A szoftver esetében probléma, hogy mindig van rajta mit javítani, soha nincs készen! A felhasználói jog első értékesítése lezárja a fejlesztés első szakaszát, legalább ekkor aktiválni kell az eddig elkészült fejlesztést.

• A fejlesztési folyamat melyik helyzetében vonom meg a határt, a hiba javítás és a tovább fejlesztés között? Ha a kitűzött célt elértem, a további munka már továbbfejlesztés.

• Az árbevétel nagysága sem mindig egyértelmű a jogdíj eredményességének számításához. Gyakran keveredik a felhasználási jog ellenértéke és az éppen aktuálisan nyújtott szolgáltatás ellenértéke. A szolgáltatásért kapott díj nem része a jogdíj bevételnek. Pl. az ügyfél support díjat fizet. Ez tartalmazza a rendelkezésre állást, és az új szoftver verziókat. Nincs bontva a díj, mennyi az egyes részek értéke. Az árbevételt meg kell bontani szolgáltatás és jogdíj részre.

A support kapcsán felmerült költségek minek számítanak? Be kell-e vennem az adott éven felmerült költségek közé? Emiatt bontani kell a költségeket: mennyi merült fel a felhasználási jog kapcsán és mennyi az igénybe vett szolgáltatás kapcsán.

• Mi alapján döntöm el egy felmerült költségről, hogy az javítás, vagy továbbfejlesztés? Ha felmerült hibát kell javítani, az a szoftver adott évi eredményét tekintve költség. Ha új funkcióval egészítem ki a szoftvert, akkor az kiegészítés és rá kell aktiválni a felmerült költséget a szoftverre.

• Meddig aktiválok a régi verzióra, mikortól lesz új szellemi termék? Akkor lesz új szellemei termék, ha a kiegészítés a korábbinál nagyobb teljesítményt nyújt, vagy a korábbinál teljesebb, újabb funkciókkal rendelkezik.

A cikk szerzője: 

Badak Béla - Okleveles könyvvizsgáló, adószakértő, Innoa Services Kft, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási központ oktatója.

2022. április 22-én várjuk a szerző ”Kísérleti fejlesztés a gyakorlatban” című, tantermi előadására is.