Pénzügyi, számviteli képzések az új típusú szakmai képzési rendszerben

Az érdeklődők láthatják, hogy pénzügy-számvitel területen az egyes képzésekben szerezhető szakmai képesítések megnevezése sok esetben nem is változott az OKJ-s rendszerű képzések megnevezéséhez képest. A legnagyobb érzékelhető változás, hogy a képzést követően nem a sok esetben vizsgaszervezésre is jogosult felnőttképzőnél kell szakmai vizsgát tenni a képesítés megszerzése érdekében, hanem a képzőtől független vizsgaközpontok valamelyikénél lehet ennek érdekében bejelentkezni.

Amennyiben a képzésben résztvevő esetében megvalósult az adott képzésre vonatkozó valamennyi feltétel (így pl. a hiányzása nem több a megengedettnél) és sikeresen teljesíti az egyes szakmai modulokhoz tartozó tudásméréseket (korábban modulzáró vizsga) is, akkor a felnőttképző intézmény (a Pest Megyei Kormányhivatal által működtetett felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer útján) felnőttképzési tanúsítványt állít ki a számára a képzés követelményeinek teljesítéséről. A képesítő vizsgára való jelentkezéskor a vizsgára jelentkezőnek ezt a tanúsítványt kell aztán bemutatnia a vizsgaközpont felé.

Vegyük sorra, hogy az egyes, az MKVK Oktatási központnál is folytatott pénzügyi ágazati képzések közül melyiknél hogyan változtak a képzés feltételei (bementi feltételek, felmentési lehetőségek), és hogy az egyes képesítések hogyan épülnek egymásra, miként lehet az új képzési rendszerben egy képzési (és ahhoz kapcsolódóan karrier) pályát felépíteni az egyes képesítések megszerzésével.

Általánosságban elmondható, hogy a pénzügyi-számviteli szakképesítések esetében a képzésnek háromféle bemeneti feltételtípusa lehetséges. Ezek a következőek:

1. iskolai előképzettségi feltétel,
2. szakmai előképzettségi feltétel,
3. szakmai gyakorlati feltétel.

Képzésenként változik, hogy a programkövetelmény a fenti feltételtípusok közül melyek esetében tartalmaz ténylegesen előírásokat. (Vannak képzések, ahol a programkövetelmény csak egy vagy két feltételtípusnál jelenít meg rendelkezést.) Fontos viszont, hogy mindig csak az előírt bemeneti feltételek együttes teljesítése esetén kezdheti meg a jelentkező az adott képzést.

Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés

Kezdjük a klasszikus vállalkozási mérlegképes könyvelő (VMK) szakképesítéssel. E szakképesítés esetén komoly változásnak tekinthető, hogy már nincs szükség szakmai előképzettségre (valamilyen ügyintézői végzettségre), iskolai előképzettségként pedig az érettségi vizsga is elegendő a képzés megkezdéséhez. Bemeneti feltételként szakmai gyakorlatot nem ír elő a programkövetelmény. Minden előzetes szakmai képzettség nélkül el lehet tehát kezdeni e képzést, de éppen a szakmai előképzettség előírásának a hiánya az oka annak, hogy megnövekedett a képzési idő (immár 510 óra). Akinek azonban van valamilyen szakirányú felsőfokú iskolai végzettsége (bolognai rendszerű, gazdaságtudományok képzési területen), jogász végzettsége vagy pénzügyi és számviteli ügyintéző, esetleg adótanácsadó végzettsége, az egy vagy több szakmai modulból is kaphat felmentést a képzés során, amivel akár jelentősen csökkenthető a tényleges képzési idő.

A szabályokra tekintettel a képzés egyes részei alól a következők szerint felmentések biztosítandóak:

¹ A közgazdasági felsőfokú iskolai (egyetemi, főiskolai) tanulmányaikat 2006 őszén vagy azt követően megkezdő képzésben résztvevők, akik gazdaságtudományok képzési terület üzleti képzési ágon pénzügy és számvitel alapszakon, vagy gazdaságtudományok képzési terület számvitel mesterképzési szakon végeztek (a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet vagy a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet szerinti képzésben).

² A közgazdasági felsőfokú iskolai (egyetemi, főiskolai) tanulmányaikat 2006 őszén vagy azt követően megkezdő képzésben résztvevők, akik nem pénzügy és számvitel alapszakon, vagy számvitel mesterképzési szakon végeztek (a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet vagy a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet szerinti képzésben).

A 2006 ősze előtt (tehát nem az un. bolognai-rendszerben) közgazdasági felsőfokú iskolai tanulmányaikat megkezdők egyetlen modulból sem kaphatnak felmentést.

Államháztartási mérlegképes könyvelő és IFRS mérlegképes könyvelő szakképesítés

A VMK képesítéssel a további szakterületek után érdeklődők megkezdhetik az államháztartási mérlegképes könyvelő (AHMK) képzést, vagy az IFRS mérlegképes könyvelő (IFRSMK) képzést.

E e képzéseknél ugyanis az érettségi vizsga, mint iskolai előképzettség mellett szakmai előképzettségi követelmény is van. A szabályozó szerint a következő végzettségek, képzésgyakorlási engedélyek fogadhatók el a bemeneti feltétel teljesítéseként:

1. új típusú, 04115002 számú VMK szakképesítés;
2. 55 344 07 számú OKj-s VMK szakképesítés;
3. 54 344 02 0000 00 00 számú és 54 3436 03 számú OKj-s mérlegképes könyvelői szakképesítés (szakirány megjelölése nélkül);
4. okleveles könyvvizsgáló;
5. regisztrált könyvviteli szolgáltató.

Bemeneti feltételként szakmai gyakorlatot itt sem ír elő a programkövetelmény.

Adótanácsadó szakképesítés

Ha valaki már könyvvezetési ismeretekkel felvértezte magát, de szeretne jobban elmélyülni az adózási ismeretekben annak érdekében, hogy könyvelőként még megalapozottabban végezhesse a munkáját, avagy a könyvviteli feladatoktól függetlenül szeretne adótanácsadással foglalkozni, akkor javasolhatjuk neki az adótanácsadó képzést, ahol az iskolai előképzettségi feltétel az érettségi vizsga megléte, szakmai előképzettségként pedig a következő végzettségek, képzésgyakorlási engedélyek fogadhatók el:

1. VMK szakképesítés:

aa) új típusú, 04115002 számú VMK szakképesítés vagy

  ab) 55 344 07 számú VMK szakképesítés vagy

              ac) 54 3436 03 számú Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakképesítés,

2. AHMK szakképesítés:

  ba) új típusú, 04115005 számú AHMK szakképesítés vagy

              bb) 55 344 02 számú AHMK szakképesítés vagy

  bc) 54 344 02 0001 54 01 számú AHMK szakképesítés-ráépülés vagy

  bd) 54 3436 03 számú Mérlegképes könyvelő (államháztartási szakon) szakképesítés,

3. Egyéb szervezeti mérlegképes könyvelő szakképesítés:

   ca) 55 344 03 számú Egyéb szervezeti mérlegképes könyvelő szakképesítés vagy

   cb) 54 344 02 0001 54 02 számú Egyéb szervezeti mérlegképes könyvelő szakképe-sítés-ráépülés vagy

  cc) 54 3436 03 számú Mérlegképes könyvelő (egyéb szervezeti szakon) szakké-pesítés,

4. 54 344 02 0000 00 00 számú Mérlegképes könyvelő szakképesítés (szakirány meg-jelölése nélkül),
5. regisztrált könyvviteli szolgáltató,
6. felsőfokú iskolai végzettség:

       fa) szakirányú felsőfokú iskolai végzettség:

1. a közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet alapján szerzett végzettség,
2. a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakokon szerzett végzettség,
3. a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakokon szerzett végzettség,

      fb) egyéb (nem szakirányú) felsőfokú iskolai végzettség.

Fontos, hogy e képzésnél a programkövetelmény szakmai gyakorlatra vonatkozó feltételt is megállapít.

1. Az a)-e) és az fa) pontok szerinti szakmai előképzettség esetén legalább egy év,
2. az fb) pont szerinti szakmai előképzettség esetén legalább kettő év

pénzügyi, vagy számviteli, vagy adóigazgatási, vagy adóoktatási területen szerzett (igazolt) gyakorlat szükséges a képzés megkezdéséhez.

Bizonyos esetekben itt is rövidíthető a képzés időtartama. Az a)-e) pontokban felsorolt szakképesítéssel, képzésgyakorlási engedéllyel, valamint az fa) pont 2.-3. alpontjában felsorolt végzettséggel rendelkezők felmentést kapnak a Számviteli ismeretek programkövetelmény-modul képzési része és tanulási eredményének mérése alól.

Okleveles adószakértő

Mindazok, akik adótanácsadási tevékenységet folytatnak, illetve adótanácsadói szakképesítéssel rendelkeznek és szolgáltatásukat a korábbinál is magasabb szintre kívánják emelni, javasolható az okleveles adószakértő képzés elvégzése, az okleveles adószakértő végzettség megszerzése. E képzésnél az iskolai előképzettségként nem elegendő az érettségi vizsga, valamely felsőfokú iskolai végzettséggel, továbbá legalább egy B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsgával kell rendelkeznie a képzésre jelentkezőnek.

Szakmai előképzettségként a következő adótanácsadó végzettségek fogadhatók el:

1. új típusú, 04115006 számú Adótanácsadó szakképesítés,
2. 55 344 01 számú OKJ-s Adótanácsadó szakképesítés-ráépülés,
3. 61 344 01 0000 00 00 számú Adótanácsadó szakképesítés,
4. 713437 01 számú Adótanácsadó szakképesítés.

E képzésnél a programkövetelmény szakmai gyakorlatra vonatkozó követelményként egységesen 5 év adótanácsadási vagy adóigazgatási, avagy felsőfokú adóoktatási területen végzett (igazolt) gyakorlatot ír elő. (A szakmai gyakorlat az adótanácsadó szakképesítés megszerzése előtti időszakban is megszerezhető.)

Munkaerő-gazdálkodási és TB ügyintéző

A korábbi OKJ-s ügyintézői képzések közül a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzést az új rendszerben csak szakképző intézmények (technikum és szakképző iskola) folytathatják. A korábban nagyon kedvelt bérügyintéző és TB ügyintéző képzések helyett ezért az új rendszerű munkaerő-gazdálkodási és TB ügyintéző képzés javasolható az érdeklődőknek felnőttképzésben.

E képzésnél iskolai előképzettségi feltétel az érettségi vizsga, és emellett a vonatkozó programkövetelmény szakmai előképzettségi követelményt is meghatároz. Szakmai előképzettségként a következő végzettségek fogadhatók el:

1. új típusú, 5 0411 09 01 számú Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakma,
2. új típusú, 5 0411 09 02 számú Vállalkozási ügyviteli ügyintéző szakma,
3. valamely korábbi Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés,
4. Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés,
5. Vállalkozási ügyintéző szakképesítés és részszakképesítés,
6. Közgazdaság szakmacsoportba tartozó felsőfokú szakképzésben szerzett OKJ szakképesítés/szakképesítés-elágazás,
7. Gazdaságtudományok képzési területen felsőoktatási szakképzésben szerzett végzettség,
8. Felsőfokú iskolai végzettség:

ha) Szakirányú felsőfokú iskolai végzettség: a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet és a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakokon szerzett végzettség,

hb) Egyéb (nem szakirányú) felsőfokú iskolai végzettség.

E képzésnél a programkövetelmény szakmai gyakorlatra vonatkozó feltételt is megállapít. Nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettség esetén legalább két év pénzügyi vagy számviteli, avagy adózási, esetleg munkaügyi területen szerzett (igazolt) gyakorlat szükséges a képzés megkezdéséhez.

A képzések iránt érdeklőknek érdemes interaktív képzési térképünket is áttekinteniük, ami szemléletesen mutatja be, miként építhetőek egymásra a pénzügyi ágazat képesítései, hogyan nyújthatnak segítséget karriertervünk megvalósításához.

A cikk szerzője:

dr. Csoszánszky Zoltán oktatási igazgató,

Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft.