A legfontosabb tudnivalók a fizetési moratóriumról

1. Lakossági és vállalati fizetési moratórium

A Rendelet értelmében amennyiben a felek eltérően nem rendelkeznek, a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott

a)            hitel- és kölcsönszerződésből, illetve

b)           pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban: szerződés)

eredő

a)            tőkefizetési,

b)           kamatfizetési, illetve

c)            díjfizetési

kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium).

A fizetési moratórium a munkáltatói kölcsönre is érvényes.

A Rendeletben foglaltakat, tehát a fizetési moratórium szabályait a 2020. március 18-án huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

2. A fizetési moratórium időbeli hatálya

A fizetési moratórium a hatályos szabályok szerint 2020. december 31-éig tart, amelynek időtartamát később a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja. Az adott szerződéses jogviszonyban tehát a fizetési moratóriumot nem kell kérnie az adósnak a hitelezőtől, mert az a Rendelet erejénél fogva beáll.

3. A fizetési moratórium személyi hatálya

A Rendelet az 1. pont szerinti szerződések, illetve jogviszonyok adós fogalmának általános értelmezéséből kizár egyes személyeket, amelyekre így nem vonatkozik a fizetési moratórium, továbbá egyes személyek esetében kifejezetten megállapítja azt, hogy adósnak minősülnek.

A Rendelet alkalmazásában nem minősülnek adósnak

a)            az állam,

b)           az önkormányzat,

c)            a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozások, kivéve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi vállalkozások és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti befektetési alapok.

Adósnak minősül ugyanakkor a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben (magáncsőd) meghatározott eljárások alatt álló adós, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személy is.

4. Szerződésszerű teljesítés

Megmarad az adós azon joga, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen, ha ez számára nem jelent túl nagy terhet. A felek tehát rendelkezhetnek úgy, hogy az adós az eredeti szerződéses feltételek alapján teljesíti vonatkozó kötelezettségeit. Fontos kiemelni, hogy a fizetési moratóriummal az év folyamán később is lehet élni, így aki most a törlesztést választja, az is kihasználhatja később a moratóriumot.

A moratórium ideje alatti teljesítést a moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezés szerint kell jóváírni.

5. Teljesítési határidők meghosszabbodása

a)            A fizetési moratóriumra tekintettel a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama is meghosszabbodik a fizetési moratórium idejével, jelen állapot szerint kilenc hónappal.

b)           Amennyiben a veszélyhelyzet fennállása alatt járna le a szerződés, akkor annak hatálya is meghosszabbodik 2020. december 31-éig.

c)            A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket (pl. garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat) is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták-e a felek.

A Rendelet szerint módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

6. A felhalmozódó kamat kezelése

a)            A moratórium ideje alatt felhalmozódó kamat nem tőkésíthető, tehát a tőketartozás sem a moratórium alatt, sem utána nem növelhető a kamat összegével.

b)           A moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidő alatt az esedékes törlesztőrészletekkel kell megfizetni a moratórium lejártát követően, évente egyenlő részletekben.

c)            A moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a  fizetési moratórium ideje alatt keletkező, részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.

d)           A kamatra megállapított fenti szabályok vonatkoznak a díjakra is.

7. THM plafon

A Rendelet hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét (a továbbiakban: THM plafon).

Az  érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára. Jelenleg a jegybanki alapkamat 0,9%, így a THM plafon 5,9%.

A THM plafonra vonatkozó szabályt 2020. december 31-ig kell alkalmazni. Ha ez a  határidő nem kerül meghosszabbításra a  teljes hiteldíj mutató tekintetében, akkor 2021. január 1-jétől az adott hitelező szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményében meghatározott teljes hiteldíj mutató válik irányadóvá.

8. Egyéb rendelkezések

a)            A babaváró kölcsön alapján fizetendő kezességvállalási díj a moratórium ideje alatt elengedésre kerül.

b)           A fizetési moratóriumot a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek vételárrészlet-fizetési és bérletidíj-fizetési kötelezettségére is alkalmazni kell.

c)            A Nemzeti Eszközkezelő 2020. december 31-ig a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem él a felmondás jogával.

A cikk szerzője:

dr. Csoszánszky Zoltán oktatási igazgató

Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft.

Szerezze meg akár összes szükséges kreditjét távoktatásban, biztonságos környezetben, kedvező feltételekkel!